Szabados János: A felek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülése a csőd, a felszámolási és a cégeljárásban IV. (CH, 2013/4., 4-6. o.)

A Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. 20.567/2007/6. számú döntésében kimondja, hogy végrehajtási eljárásban az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 9. §-a alapján a polgári perrendtartás szabályait csak eljárási kérdésekre rendeli megfelelően alkalmazni, a Pp. 2. § (3) bekezdése azonban anyagi jogi szabály, ezért a végrehajtási eljárásban való alkalmazására ez okból nincs jogi alap. Ugyanezen ítéletében ad iránymutatást arra nézve a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a fél a perbeli jogvita elhúzódása, az optimális pertartam túllépése miatt tarthat igényt a Pp. 2. § (3) bekezdése szerinti méltányos elégtételt biztosító kártérítésre.

A fenti elvet következetesen képviselve a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. 21.971/2010/5. számú ítéletében a letéti eljárás kapcsán azt állapítja meg, hogy a törvény az

4/5

igazságszolgáltatással kapcsolatos alanyi jogok, alapjogok (tisztességes eljáráshoz való jog, az eljárás ésszerű időn belül való befejezéséhez való jog) sérelme miatt, csak a jogviták elbírálásához fűz különös jogvédelmet. A letéti eljárás a követelések jogszerű teljesítésének elősegítését hivatott biztosítani. A letét szabályainak megtartásával benyújtott kérelem és egyéb jogszabályi feltételek megtartása esetén a letét befogadása nem tagadható meg. A letéti eljárás jogvitában döntő bírósági eljárásnak nem tekinthető. Ebből következően a letéti nemperes eljárásban bekövetkezett esetleges sérelemhez a Pp. 2. § (3) bekezdésében meghatározott különös jogvédelem sem társulhat.

Az eljárás ésszerű határidőn belül történő befejezésével és a Pp. 2. § alkalmazhatósága a Cstv. által szabályozott felszámolási eljárásban kérdéskörével kapcsolatos fejtegetéseket tartalmaz a Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. 21.497/2009/8. számú ítélete, mely bővebb ismertetést érdemel.

Az elemzett ítéletben a cikk témája szempontjából releváns jogkérdés: A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint a Polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit a felszámolási eljárásban csak az eljárási kérdésekre lehet alkalmazni. A Pp. 2. §-ának (3) bekezdése viszont nem eljárási szabály, hanem anyagi jogi. A Pp. 2. §-ában foglalt rendelkezéseket csak együtt lehet alkalmazni, ahol a Pp. 2. §-ának (2) bekezdése a per befejezésének ésszerű időtartamáról, és nem egyes eljárási határidőkről szól. A per befejezése alatt az eljárás jogerős határozattal történő lezárását kell érteni, amelybe beletartozik az elsőfokú és - ha van - a másodfokú eljárás időtartama is, erre az egész eljárásra vonatkozóan kell azt vizsgálni, hogy a per ésszerű időn belül fejeződött-e be. Az eljáráson belül egyes eljárási határidőknek - így a Cstv. 27. § (1) bekezdésének - nincs jelentősége.

Az ügy tényállása röviden: A P. Kft. felperes keresetében kérte felszámolási költségei és ennek törvényes mértékű kamatai megfizetésére kötelezni az F.-i Bíróság alperest elsődlegesen a Pp. 2. §-ának (3) bekezdése alapján. Keresetében előadta, hogy két ügyben kérelmet nyújtott be két adós ellen az alperesi bíróságnál. Álláspontja szerint mindkét ügyben az alperesnek a Csődtörvény 27. §-ának (1) bekezdése alapján az érdemi döntést, a felszámolás elrendelését vagy a kérelem elutasítását 60 napon belül kellett volna meghozni, ehhez képest az alperes közel négy hónapos késedelemmel hozott döntést. A törvényi határidő betartása a bíróságnak is kötelezettsége, ezért a 60 napos határidő elmulasztása önmagában jogellenes magatartás a Pp. 2. §-ának (1) bekezdése alapján, ezért a Pp. 2. §-ának (3) bekezdése alapján méltányos elégtételt kért. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ügyet a bíróság megfelelő időszerűség mellett intézte, precíz tényállást kellett megállapítani, ennek érdekében szükségesek voltak a felekhez intézett felhívások. A 60 napos határidővel kapcsolatosan az volt az álláspontja, hogy ez jogalkotói tévedés, mert 60 napon belül nem lehet az ügyet eldönteni az eljárás jellegére és egyéb betartandó szabályokra figyelemmel.