Schultheisz Emil egykori debreceni és szegedi professzor életútjának és munkásságának vázolását kísérlem meg először. Ez a feladat távolról sem bizonyult egyszerűnek és könnyűnek, több okból is. Egyrészt én személy szerint nem ismertem, közvetlen személyes emlékem, élményem nem lehetett, így - művei mellett - elsősorban a levéltárak, az egyetemi, kari jegyzőkönyvek fennmaradt anyagát kellett kutatni, egykori hallgatóinak, továbbá egyes professzor-társaimnak, valamint a Szegedi Katonai Ügyészség vezetőjének és munkatársának is a segítségét igénybe véve. Másrészt róla szóló, életútját, munkásságát bemutató, azt értékelő tanulmányról, ilyen jellegű írásról nincs ismeretem.
1.1. Schultheisz Emil életútja bemutatásának külön aktualitást is ad az a tény, hogy ebben az évben, épp a holnapi napon lesz születésének 100. évfordulója. Schultheisz Emil ugyanis 1899. december 1-jén született Miskolcon. Édesapja - régi családi tradíciót követve - katonatiszt volt és mint vezérezredes ment nyugdíjba. Az 1955. január 10-i önéletrajzából tudhatóan Schultheisz Emil Pozsonyban, szülei akkori lakhelyén érettségizett 1917. március 1-jén.
Az érettségi vizsgát követően néhány nappal később katonai szolgálatra vonult be, 1919. januárjában szerelt le.
1919. októberében szüleivel együtt Pozsonyból Budapestre költöztek, és a jogi tanulmányait is a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1922. április 1-jén az államtudományok, 1922. október 14-én pedig a jogtudományok doktorává avatták. 1922. december 27-én hadbírói pályára lépett, először mint hadbíró jelölt. Önéletrajzában ezt a lépését azzal indokolta, "mert minden kísérletem arra nézve, hogy másutt helyezkedjem el, az akkori nehéz elhelyezkedési körülmények között hajótörést szenvedett".
A hadbírói vizsga letétele után 1924. szeptember 1-jével hadbíró főhadnaggyá nevezték ki. majd egészen rövid ügyészi szolgálat után 1925. április hó 1-jén a honvédelmi minisztérium hadbírói osztályába osztották be. 1930. május 1-jén hadbíró századossá nevezték ki.
Oktatással Schultheisz Emil 1931. szeptembere óta foglalkozott, ekkor kapott ugyanis megbízatást a katonai anyagi büntetőjog és katonai büntetőeljárás tárgykörére vonatkozóan a Kecskeméti Jogakadémián. Utoljára az 1940/41-es évkönyvben szerepel itt a neve.
A Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara 1937. november 26-án képesítette egyetemi magántanárrá a katonai anyagi büntetőjogból.
1940. novemberében a hadbírói szolgálatból nyugállományba helyezték 1941. március 1-jei időponttal.
1945. április 15-én újból szolgálattételre jelentkezett. A Honvédelmi Minisztérium állandó igazoló bizottsága igazolta, és a minisztériumnak előbb a törvényelőkészítő ügykört ellátó büntetőjogi osztályát vette át, majd az igazságügyi osztály vezetője lett. Fokozatos előléptetés után, 1945. augusztus 15-én hadbíró ezredesnek, 1946-ban osztályvezetői beosztásának meghagyása mellett a hadbírói kar főnökévé nevezték ki. 1946. október 1-jén pedig soron kívül elérte a tábornoki, pontosabban a hadbíró vezérőrnagyi rendfokozatot. Ez a gyors előrejutás talán annak is volt köszönhető, hogy magas beosztású, adott esetben tábornoki rendfokozatú katonák ügyeiben (is) el kellett járni.
Dr. Schultheisz Emil mint az igazságügyi osztály vezetője és a hadbírói kar főnöke több jogszabályt szerkesztett és ő készítette az akkori katonai büntető törvénykönyv (az 1948. évi LXIII. törvény) tervezetét is. 1947. augusztus 1-jén dr. Schultheisz Emil vezérőrnagyot saját kérelmére szolgálaton kívül helyezték és feladatát más személy vette át.
Szolgálaton kívüli viszonyba helyezése alkalmából az akkori időszak (1947. szept. 24. - 1948. szept. 9.) honvédelmi minisztere Veres Péter 1947. október 2-án kelt rendeletével dicsérő elismerésben részesítette.
1947. május 3-án kinevezték Debrecenben a Büntetőjogi és Büntető Törvénykezési jogi Tanszékre nyilvános egyetemi tanárrá, a tanszéket azonban csak 1947. augusztus 25-én foglalhatta el.
A Magyar Köztársaság Kormányának 4105/1949. (134.) Korm. sz.
- 48/49 -
rendelete - az egri, a kecskeméti és a miskolci jogakadémiák működésének megszüntetése mellett - a Debreceni Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Kara működésének szüneteltetéséről rendelkezett, és így a Kar működése 1949. évi augusztus hó 30. napjától kezdve további rendelkezésig szünetel. A rendelet végrehajtásával akkoriban megbízott dr. Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter nem késlekedett.
A Debreceni Tudományegyetem tanácsának 1949. évi szeptember hó 13-án tartott első rendes ülésén a Jog- és Közigazgatástudományi Karnak 1949. szeptember 1-jei hatállyal történt szüneteltetése tárgyában a rektor jelenti, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium dr. Dezső Gyula, dr. Vas Tibor és dr. Schultheisz Emil egyetemi ny.r. tanárokat a Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karához osztotta be.
1.2. Szegeden a kari jegyzőkönyvek tanulmányozása alapján az állapítható meg, hogy Schultheisz Emil a Kar 1949. szeptember 15-i ülésén már jelen van. A Büntetőjogi és Bűnvádi Eljárási jogi Tanszék professzoraként a második évfolyamon a büntetőjog általános elvei címmel heti három órában, a harmadik évfolyamon magyar anyagi büntetőjog címmel heti négy órában tartott előadásokat, és heti két órában vezetett büntetőjogi szemináriumot.
Oktató tevékenysége mellett a Magyar Tudományos Akadémia 1949. május havában tartott ülésén jogtudományi bizottságának meghívott tagjává választotta. A Magyar Jogász Szövetség 1949-ben történi megalakulásakor az országos választmány tagja lett. Időközben elnöke volt a Jogász Szövetség Büntetőjogi Szakcsoportjának, továbbá a debreceni, majd a szegedi helyi csoportnak.
A kari jegyzőkönyvekből is kiviláglik, hogy 1949 második felétől kezdődően új politikai korszak, a kommunista ideológia alapján az ismert pártállami berendezkedés kiépítése kezdődött el. Így pl. 1949-ben a szegedi jogi kar tagjai Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjára egyénileg felajánlásokat tettek. Ennek során Schultheisz Emil vállalta, hogy elkészíti "A súlyosító és enyhítő körülmények rendszere" c. dolgozatot. A Kar 1952. július 3-i ülésén Schultheisz Emil ismertette az 1951-ben magyar fordításban kiadott szovjet büntetőjog általános része c. szovjet tankönyvet.
A Tudományos Minősítő Bizottság 1952. július 14-én a jogi tudományok kandidátusává nyilvánította. A Minisztertanács 1953. december 1-jén a Btk. tervezetének előkészítésére kiküldött kormánybizottság tagjává nevezte ki. 1953. november 27. óta tagja lett az Oktatásügyi Minisztérium Jogi Szakbizottságának.
Az 1955/56 tanévben a Kar tudományos bizottságának elnöke. Dékánhelyettesi teendőket 1950 és 1956 között látott el, majd 1956. szeptemberétől a Kar dékánja.
Az 1956. októberi és az ezt követő időszakban tehát Schultheisz Emil volt a Kar dékánja, s önmagában ez a körülmény később pályafutásának derékba törését jelentette. Egyetemi berkekben beindultak az általában mindenfajta valós alapot nélkülöző felelősségre vonások, vádaskodások, meghurcolások, letartóztatások. Ennek esett áldozatául Schultheisz Emil is. Katonai személyi anyaggyűjtőjében 1956. decemberében az a bejegyzés szerepel, hogy "...Nem lépett fel a Baróti-féle (Baróti Dezső irodalomtörténész 1955-57 között volt a szegedi egyetem rektora) ellenforradalmi csoporttal szemben. Az Egyetemi Forradalmi Bizottság katonai tanácsadója volt. A kommunisták eltávolítását kérte az egyetemről." Mindezen megállapítás annak felülvizsgálatára szolgálhatott, hogy alkalmas-e, hogy továbbra is nyugállományú vezérőrnagy maradhasson. A fentiekben írt jellemzés alapján rendfokozatának megvonását javasolták, azonban a jellemzés után kézzel odaírva olvasható, hogy " a javaslat ellenére rendfokozatban marad, melynek oka: eltávozott a karról".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
