Mindenki emlékszik Walt Disney 101 kiskutyájára, és arra a két emberre, akit Szörnyella megbízott a kiskutyák elhozatalára. Gyermekkoromban sokáig azt hittem, ők a sintérek. Végül felnőttként elolvasva Dodie Smith Száz meg egy kiskutya című regényét - amely a rajzfilm alapja - jöttem rá, hogy ez a két ember se nem sintér, se nem gyepmester, még kevésbé ebrendész, csupán csak két felbérelt tolvaj.
Miközben ez tisztázódott bennem, azt vettem észre, hogy a sintér, a gyepmester és az ebrendész fogalmak a köznapi gondolkodásban szinte egymástól elválaszthatatlanul összekeveredtek. Jelen írás célja a fogalmak tisztázása, s a vonatkozó jogi szabályozás ismertetése.[1]
A sintér fogalma nem jogi fogalom, kizárólag a köznyelvben használatos. A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint "a kóbor állatok összefogását végző személy régi elnevezése. Eszköze a bot végére szerelt hurok, amivel az állatokat megfogja. A befogott állatokat a sintértelepre szállították." Szinonimái: gyepmester, kutyapecér, kutyafogó, (ember-, kutya) nyúzó, dögész.[2]
A Szombathelyi Törvényszék meghatározása szerint "a társadalmi általános közfelfogás szerint - szűkebben értelmezve, mint ami a Wikipédián megfogalmazásra került - a sintér az a személy, aki a kóbor kutyákat, a megszökött, kóborló kutyákat összegyűjti, bizonyos ideig megőrzi, és sorsukról intézkedik.
Az általános közfelfogás szerint nem az állatok leölése és nem az elhullott állatok begyűjtése elsődlegesen a sintér feladata. Az a körülmény, hogy a "sintér" szakmának időközben megváltozott a tevékenységi köre, egyes tevékenységi körök megszüntetésre kerültek, más tevékenységi körök átalakultak, nem jelenti azt, hogy a hétköznapi értelemben az a személy, aki a kóbor kutyák, otthonról megszökött, kóborló kutyák begyűjtésével, bizonyos ideig való megőrzésével foglalkozik, nem "sintér".
Önmagában a "sintér" tevékenység vagy szó, vagy magát a szót tartalmazó kifejezés nem negatív jelentésű, a "sintér" szó önmagában nem pejoratív értelmű. Aki "sintérnek" szólít valakit, önmagában nem vádolja az illetőt bűncselekmény elkövetésével.
Az ebrendészeti tevékenység elvégzése (hétköznapi általános értelemben a "sintérség") meghatározott feladatkörrel járó foglalkozás, ugyanolyan hasznos foglalkozás, mint minden más foglalkozás.
A Szombathelyi Törvényszék kimondta, hogy "a »sintér úr« kifejezés [...] önmagában indokolatlanul nem sértő, nem megalázó a felperes személyére, úgy sem mint az általa működtetett cég vezetőjére nézve". (A megszólítás a felek szócsatájában hangzott el.)[3]
Ugyanebben az ügyben másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla rávilágított, hogy "a [»nyúzó« német megfelelőjének (Schinder) hangalakjából származó] sintér szó az elsőfokú bíróság által ismertetetteken túl [...] egy negatív értékítéletet, lealacsonyító, pejoratív minősítést is magában foglaló kifejezés, ami a társadalom széles körében elterjedt, általánosan ismert jelentése szerint a kóbor állatok, kutyák befogásán túl az azokkal való kegyetlen bánásmódjáról is elhíresült személy megnevezésére szolgál.
A kifejezés - éppen az elsőfokú bíróság által hivatkozott, a szavak általánosan elfogadott jelentését, és azoknak a társadalom tagjai által való megítélését a vizsgálat középpontjába helyező értelmezése mellett - az adott szövegkörnyezetben, annak négyszeri megismétlése folytán e negatív jelentés nyomatékosítására, kiemelésére alkalmas, ezáltal hatásában és jellegében indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító, megalázó a felperes számára. A bejegyzés kifogásolt tartalma a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítást foglal magába."[4]
A gyepmesteri telep már a jog által szabályozott intézmény, a jogszabályokban szereplő jogalany, ugyanakkor nincs jogszabályban lefektetett fogalma, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: Állat-egészségügyi Szabályzat), valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) szerint leginkább úgy definiálhatjuk, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett telep, amely gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenységet végez[5], ennek keretében:
"a) a polgármesteri hivatal felhívására minden, például a közúton talált állathullának késedelem nélkül történő kiszállítása a gyepmesteri telepre, a hulladéktemetőbe, a hulladékemésztő veremhez, és ott - a hatósági állatorvos intézkedéséig - annak megőrzése, majd ártalmatlanná tétele,
- 24/25 -
b) az állathullák lebőrözése - ha azt nem tiltják az egyes bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek leküzdésének szabályai -, továbbá a boncolásban való segédkezés,
c) az elrendelt állatleölések végrehajtása,
d) a hullaszállító járművek, tartályok és ártalmatlanná tételre használt eszközök, felszerelési tárgyak tisztántartása és fertőtlenítése,
e) mindazoknak az állategészségüggyel kapcsolatos köztisztasági tennivalóknak az elvégzése, amelyeket a települési önkormányzat előír,
f) a város utcáinak, tereinek, külső határának havonkénti bejárása, kóbor állatok és ebek befogása, amelyet kíméletesen kell végrehajtani,
g) ebzárlat idején - a körzeti állatorvos által megállapított időközökben - a zárlat alatt álló terület bejárása, és a tilalom ellenére szabadon talált ebek befogása,
h) a befogott állatoknak a gyepmesteri telepre szállítása, gondozása és a hatósági állatorvos utasítása szerinti megőrzése, - a polgármesteri hivatal határozatában megállapított tartási és ápolási költségek megtérítése után - a tulajdonosnak való kiadása, vagy a leölés utáni ártalmatlanná tétele,
i) a gyepmesteri telepen megfigyelésre elhelyezett állatok gondozása és azokról nyilvántartás vezetése,
j) a gyepmesteri telepre szállított állathullákról, a hatósági rendelkezésre leölt állatokról átvételi elismervény kiállítása és nyilvántartás vezetése."[6]
Gyepmester: az a személy, aki az állatok leölésében, a hullák lebőrözésében és szétdarabolásában kellő jártassággal rendelkezik, alkalmazása előtt munkavédelmi oktatásban részesült, és részére a feladatait tartalmazó munkaköri leírása át lett adva.[7]
Az ebrendészeti telep fogalmát a szinte még ropogós, 2022. január 1-jén hatályba lépő, a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Rendelet) találjuk. E szerint
ebrendészeti telep: az állatok biztonságos elkülönítésére alkalmas telep, amelyen a kóbor állat elhelyezése és hatósági megfigyelése történik;
ebrendész: állatgondozásban jártas természetes személy, aki ebrendészeti, állategészségügyi, állatvédelmi és -higiéniai tevékenységet lát el;
ebrendészeti tevékenység: a település belterületén a kóbor állat befogása, gondozása, nyilvántartása, továbbá - amennyiben a kóbor állat tulajdonjogának átruházásáról, végleges elhelyezéséről, valamint életének megengedett módon történő kioltásáról a jegyző az ebrendészeti telep üzemeltetőjével szerződést köt - a kóbor állat örökbeadása, valamint a kóbor állat életének kioltása.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
