1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a kereseti tényállás szerint a létrejött Támogatási si Szerződés alapján az alperes, mint a támogatási szerződés kedvezményezettje vissza nem térítendő PHARE támogatásra vált jogosulttá az általa vállalt építési és beszerzési feladatok teljesítéséhez. A megvalósítás lebonyolítását a felperes vizsgálta, aki az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján, mint a Programengedélyező végrehajtó szervezete járt el. Ily módon a felek között polgári jogi szerződéses jogviszony jött létre.
A megvalósítás érdekében az alperes a projektet három alprojektre bontotta, építési alprojektre, eszközbeszerzési alprojektre és saját erős eszközbeszerzési alprojektre, így a projekt teljes megvalósítási összege 120 000 euró volt, amelyből a támogatás részaránya 80% volt.
A megvalósítás lebonyolítását a felperes vizsgálta, vizsgálati jelentésében is rögzített megállapításai szerint a projekt célkitűzései nem, illetve csak csekély (a 75%-ot el nem érő) részben teljesültek, ezért a felperes keresetében kérte, hogy a Választottbíróság a kereseti tényállás és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 88. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezze az alperest a felperes által követelt a támogatás összegével azonos tőke, továbbá a támogatás visszavonása időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamat megfizetésére.
Az Ámr. 88. §-ának (1) bekezdése értelmében amennyiben a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, az igénybe nem vett támogatás - törvény, illetve kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül. Ha a kedvezményezett neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, az igénybe vett támogatás egészét vagy arányos részét a (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.
A Támogatási Szerződés XI. fejezetének (2) bekezdése szerint súlyos szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár, ha a projekt a 3. sz. mellékletben megadott költségtervezetre vonatkozóan 75%-nál kisebb mértékben valósul meg.
2. Az alperes sem vitatta, hogy a projekt költségvetésének teljes összege 120 000 euró volt, az 1. alprojekt 74%-os mértékben, a 2. alprojekt 100%-osan, a költségvetés szerinti értékben, így a teljes projekt - a 3. alprojekt egészének meghiúsulására is tekintettel - 85 440 euró értékben valósult meg.
Az alperes jogi álláspontja az volt, hogy a Támogatási Szerződés XI. fejezetének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a 75%-ban elvárt teljesítési mértéket az önrész összege nélkül számított, kizárólag a támogatási összegre korlátozott projektérték-részhez, és nem a projekt teljes értékéhez, a 120 000 euró összeghez kell viszonyítani; ilyen számítás szerint a szerződés teljesítésének mértéke az alperes által állított 89%, összege változatlanul 85 440 euró lenne. Az alperesi álláspont szerint e számítási módra tekintettel megalapozatlan a felperesnek a súlyos szerződésszegésre való hivatkozása és a támogatás teljes összegének visszafizetésére irányuló követelése.
Az alperes a Választottbírósággal szemben hatásköri kifogását terjesztett elő.
3. A Választottbíróság mindenekelőtt az Eljárási Szabályzat 1. §-ának (7) bekezdése értelmében saját hatáskörének fennállását vizsgálta, e vonatkozásban a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbtv.) 3-5. §-ait, és az Eljárási Szabályzatának 1. §-át tekintve irányadónak, s mindezek alapján a következő megállapításokat tette:
a) A Vbtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja és az ezzel összhangban rendelkező Eljárási Szabályzat 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában megállapította, hogy a felek gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó jogi személyek, és a jelen jogvita e tevékenységükkel kapcsolatos.
b) A Vbtv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja és az ezzel összhangban rendelkező Eljárási Szabályzat 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában megállapította, hogy a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
Az alperes esetében ez külön vizsgálódást nem igényelt, mert a nem vitatott tényállás szerint a perbeli támogatásnak az alperes rendelkezésére bocsátása hiánytalanul megtörtént, aki annak szerződésszerű felhasználását meg is kezdte.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
