Az önkormányzati tulajdonba került kastélyok és kúriák hasznosítása gyakran nehezen megoldható feladat az önkormányzatok számára. Hatályos jogunk modellértékű lehetőséget kínál arra, hogy újra jó gazdája legyen ezeknek az ingatlanoknak. Előző cikkünkben bemutattuk Dabas és a Zlinszky család modell értékű együttműködését, melynek eredményeként a város legrégibb épületének sorsa méltó módon rendezésre került. Jelen írásban a kulcsfontosságú forgalomképesség kérdésével foglalkozunk, hiszen ez előfeltétele a modell alkalmazásának.
Alaptörvényünk 38. cikke szerint, az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, aminek egyik legfontosabb célja a közérdek szolgálata. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok alapvető rendeltetése tehát a közfeladatok ellátása. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Vtv.) 7. §-ának (2) bekezdése szerint a települések teherbíró képességéhez igazodva azonban az önkormányzat a számára feleslegessé váló vagyontárgyait elidegenítheti.
A Vtv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint forgalomképtelen törzsvagyon az önkormányzati tulajdonban lévő olyan épület, mely egyrészről a Vtv. szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlan,[1] másrésztől közvetlen kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja. Ez a kör a vizsgált ingatlanok esetében igen szűk, a kúriák városaként ismert Dabason például csak egyetlen ilyen forgalomképtelen kúria van.[2]
A Vtv. 5. §-ának (5) bekezdése szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a helyi önkormányzat tulajdonában álló olyan épület, épületrész, ami a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, az önkormányzat által fenntartott közfeladatot ellátó intézmény, vagy költségvetési szerv elhelyezését, feladatának ellátását szolgálja. Így volt ez az előző cikkünkben bemutatott modell értékű Zlinszky-kúria esetében is. A törvényben foglalt korlátozottság funkcióhoz kötött, csak addig áll fenn, amíg az épület az adott feladat betöltésére rendelt.[3] Az ilyen közfeladat elköltöztetésével az ingatlan felszabadul a korlátozottság alól, ahogy azt Dabas városa is megoldotta az oktatási tevékenységre egyre kevésbé alkalmas Zlinszky-kúria kiürítésével.
Ezen túl az önkormányzat további ingatlanokra is megállapíthatja a korlátozottan forgalomképesség fennálltát: az önkormányzat rendeletben határozza meg a forgalomképesség korlátait, és ezek módosítására is lehetősége van. Így ezen ingatlanok átruházása esetén is van mód a megfelelő megoldás megtalálására, és ezzel az ilyen hányatott sorsú régi épületek megmentésére.
Ahogy említettük, a nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.
A Vtv. a szerző alanyok körét a nem természetes személyek tekintetében az átlátható szervezetek[4] körére szűkíti [Vtv. 13. § (2) bek.].
Az átruházási eljárást a Vtv. 13-15. §-ai szabályozzák. Meghatározott értékhatár felett a tulajdonjogot csak versenyeztetés útján és értékarányosan lehet átruházni. A költségvetési törvényben megadott értékhatár 25 millió forint.[5] Visszterhes átruházás esetén az állam elővásárlási joggal élhet [Vtv. 14. § (5) bek.].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
