A deliktuális felelősség bizonyítási rendje szerint a károkozónak kell kimentenie magát, tehát bizonyítania, hogy károkozása nem volt jogellenes. Mind a Csődtv., mind a Ctv. ad némi támpontot, mi a felróhatóság hiánya, amire az alperesi ellenbizonyításnak irányulnia kell. Ez egyben meghatározza azt is, hogy milyen ügyvezetői magatartás az elvárt a fenyegető fizetésképtelenség beálltát követően.
- Csődtv. első időállapot: adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Kiemelten elvárt: éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége (ennek elmulasztásához a hitelezői érdekek sérelmének vélelmét rendeli.
- Csődtv. második és harmadik időállapot: adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Kiemelten elvárt: az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban
- 7/8 -
meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség, vagy a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámoló- készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettség teljesítése (ennek elmulasztásához a hitelezői érdekek sérelmének vélelmét rendeli.
- Ctv. első időállapot: az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Kiemelten elvárt: eleget tett az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy teljesítette a 98. § (3) bekezdés a), c)-d) pontja szerinti beszámoló- készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét (ennek elmulasztásához a hitelezői érdekek sérelmének vélelmét rendeli);
- Csődtv. negyedik időállapot: nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Kiemelten elvárt: gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége, vagy a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettsége (ennek elmulasztása esetén neki kell bizonyítania, hogy a vezetői tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette);
- Ctv. második időállapot: az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Kiemelten elvárt: a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség, vagy - végelszámolás esetén - a 98. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése. (Ennek elmulasztása esetén neki kell bizonyítania, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be vagyonvesztés.)
A jogszabályhelyek összevetéséből látszik, hogy az adott helyzetben ilyen tisztséget betölti személytől elvárható gondosságot, intézkedéseket a jogalkotó az évek során részletezte ugyan, azonban 'feladatlistát' továbbra sem ad a vezetők kezébe. Ennek oka talán az lehet, hogy a vezető ne látszatintézkedéssel próbálja kihúzni magát az érdemi intézkedések megtétele alól, hanem valamennyi lehetséges intézkedéssel próbálkozzon. A Csődtv. negyedik időállapotában vezeti be az indokolatlan üzleti kockázatvállalás tilalmát, amit az adós pénzügyi helyzetéhez kell mérni. Ez már átvezet a 'jogszerűtlen gazdálkodás' klasszikus fogalmához, amikor nem pusztán mulasztással valósítja meg a vezető a károkozást, hanem aktív magatartással tetézi a nehéz helyzetet. Itt sem ad azonban pontosabb eligazodást, a szervezet vagyonához képest mi minősül indokolatlan üzleti kockázatnak, és mi az, ami a normál működés részeként vállalt üzleti kockázat.
A kft. és az rt. szabályozása kifejezetten is előírja a tőkehelyzet rendezésére a legfőbb szerv összehívásának kötelezettségét, ha a Ptk. 3:189. §, 3:270. §-ban előírt körülmények fennállnak. Ez tehát egy törvényben nevesített intézkedés.
A fenti intézkedések a pénzügyi nehézséget a szervezet belügyeként kezelik, és abból indulnak ki, hogy a vezetőtől alapvetően a tagok ismerik meg a pénzügyi nehézségeket. Úgy vélem, a kötelező intézkedések közé kívánkozik a nyilvánosság, de legalábbis az érintett hitelezők mielőbbi tájékoztatása is, ami lehetővé tenné, hogy a fennálló kockázatot mérlegelve a hitelezők is megalapozott döntést hozhassanak a fizetési nehézségbe került üzleti partnerükkel fennálló kapcsolatuk jövőjéről.[1]
A hitelezői igényérvényesítést megnehezíti az információhiány, mert éppen a vezető tisztségviselő van abban a helyzetben, hogy a saját jogszerűtlen gazdálkodására adatot szolgáltasson. Emiatt a hitelezők bizonyításának elősegítése céljából mindkét jogszabály bizonyos körülmények fennállásra esetére törvényi vélelmet ír elő, amelyet az alperes meg tud dönteni.
A vizsgált jogesetek azt mutatják, hogy marasztalással leginkább akkor zárultak le a perek, amikor a hitelezőnek nem kellett bizonyítania a vezető jogsértő magatartását, mert arra vonatkozóan a törvényi vélelmet alkalmazni lehetett.
Némileg eltérő vélelmet tartalmaz a Csődtv. és a Ctv., és azok szövege az egyes időállapotokban többször módosult.
Az első időállapotban a Csődtv. 33/A. § (2) bekezdés 2. mondata szerint amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
Tehát a számviteli törvény szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztását a jogalkotó a jogintézmény bevezetése óta kellő súlyúnak ítélte arra, hogy ennek fennállása esetén a hitelezőnek nem kell bizonyítani azt, hogy a vezető magatartása jogsértő volt. A mérleg, a beszámoló az
- 8/9 -
első számú információforrás a szervezet anyagi helyzetére vonatkozóan, tehát ebből a hitelezők közvetlenül értesülni tudnak a szervezet vagyonvesztéséről. A mérleg, beszámoló visszatartása egyrészt történhet gondatlanságból (az ügyvezető nem látja el megfelelően a feladatait e téren sem, hozzá nem értése miatt mulasztja el a benyújtást, ezzel tetézi az egyéb mulasztásait), de történhet szándékosan is (a vezető leplezni akarja a szervezet romló anyagi helyzetét). Mindegy, hogy melyik okból, ez a mulasztás megfordítja a jogsértésre vonatkozó bizonyítási terhet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
