Az Országgyűlés 2004. december 22-én elfogadta A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, amely - ha csak valami csoda nem történik - november 1-én, az eredetileg meghatározott időpontban hatályba is lép. A közel fél évszázada alkalmazott, időközben számos, lényegi változáson átment, de fő, "hatósági-bürokratikus" vonalait megőrző "Áe." felváltása egy modern, egységes, ügyfélközpontú eljárási kódexszel régi szakmai igényként jelentkezett, ami - a közigazgatás modernizációjára vonatkozó más kormányzati kezdeményezésekkel összhangban - A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójáról szóló 1005/2003. (I. 30.) Korm. határozat elfogadásával a megvalósulás szakaszába is lépett. Kilényi Géza professzor vezetése mellett rendkívül átfogó, magas szakmai színvonalú előkészítő munka vette kezdetét, mely a kormányhatározatban előzetesen rögzített "fővonalak" mentén dolgozta ki a leendő törvény tervezetét.
A szabályozási koncepció nem csak az intézményi-jogintézményi modernizációt tekintette céljának, de előre is tekintett: már a szabályozási koncepcióról szóló kormányhatározat is az egyik legfontosabb prioritásként rögzítette, hogy az elektronikus ügyintézés fokozatos bevezetésének eljárásjogi, adatbiztonsági, továbbá - a szükséges fejlesztésekkel - információ-technológiai és számítástechnikai feltételeit is meg kell teremteni.
E szemléletmód tükröződött a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjáról szóló, 1113/2003. (XI. 11.) számú, a modernizáció folyamatának tágabb összefüggéseit átölelő kormányhatározatban is, amely a Ket.-tel való összhang biztosítása céljából, s annak elsőbbsége megtartása mellett kívánta megoldani az általános és különös eljárási szabályok összehangolását, ugyanakkor - az elektronikus ügyintézés mielőbbi bevezetésének szükségességét felismerve - meghatározott körben már a Ket. hatályba lépését megelőzően lehetővé kívánta tenni egyes eljárások vonatkozásában az elektronikus út igénybe vételét. Az elektronikus kormányzat megvalósításával összefüggő egyes szabályozási feladatokról szóló 2316/2003. (XII. 10.) Korm. határozat erre konkrét határidőt is tűzött: az elektronikus ügyintézés mielőbbi bevezetése érdekében elrendelte, hogy 2004. március 31-ig a Kormány elé kell terjeszteni az elektronikus hatósági ügyintézés lehetővé tételéről szóló kormányrendelet tervezetét. Az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet "fél szemmel" már a Ket.-re tekintett: olyan megoldások bevezetésére törekedett, melyek már az új eljárási törvény koncepcióját tükrözték.
A Ket. szakmai előmunkálatai során is nagy áttörést sikerült elérni: az elektronikus ügyintézés az Áe. szerinti kivételes lehetőségből főszabállyá emelkedett, ami - fenntartva, hogy az ügyfél az elektronikus út igénybe vételére természetesen nem kötelezhető - a hagyományos, papíralapú és elektronikus ügyintézés teljes egyenértékűségét biztosítja. Főszabály lett volna, amitől csak kivételesen - törvény, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezésével - lehet eltérni. Csakúgy, ahogy a Ket. általános szabályaitól eltérő, "speciális" eljárásjogi rendelkezések alkalmazására is törvény, kivételesen és nagyon indokolt esetekben adhatott volna felhatalmazást. A tavalyi, karácsony előtti törvényalkotási hajrába még épp "belefért" a Ket. elfogadása. Az öröm azonban nem volt zavartalan. Egyrészt - szakértői vélemények szerint - olyan kérdésekben is egyszerű többségi döntés született, melyek egyébként kétharmados szavazati arányt igényeltek volna, a törvény tehát eleve alkotmányellenesen került elfogadásra, másrészt - ahogy arra Kilényi professzor a De Iure márciusi számában megjelent, keserű hangvételű interjújában rámutatott - "menet közben" valahol a lényeg is elveszett: a tárcaegyeztetésben részt vevő közigazgatási államtitkári karból szürke kis emberkék jöttek, akik aztán végleg arra szavaztak, hogy a tárcaérdek mindenek felett. "Amíg korábban az eljárásoknak három fajtája volt, most hat kategóriája lett! Ezen túlmenően teletűzdelték a Ket.-et felhatalmazásokkal, hogy a jogszabály eltérő határidőt is megállapíthat, egy jogintézmény alkalmazását jogszabály megtilthatja, vagy éppen lehetővé teheti. Tehát oda jutottunk, hogy van ugyan törvény, de majd' minden rendelkezés mellett van egy felhatalmazás az eltérő szabályozásra. S aki teheti, él is vele." - nyilatkozta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
