2024. március 22-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszéke konferenciát rendezett Honnan indultunk és hol tartunk ma? Elemzések és gondolatok a 10 éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről címmel. Az eseményen a tanszék 11 főállású oktatója tartott előadást, továbbá 9 korreferátumra is sor került.
A konferencia nyitányaként Sonnevend Pál dékán köszöntette a résztvevőket, és Sólyom László szavait idézve hangsúlyozta a magánjogi kódex jelentőségét a jogrendszerben és a társadalmi viszonyokban. Nyitóbeszédében utalt a magánjogi kodifikáció jogtörténeti előzményeire, s rámutatott az új Polgári Törvénykönyv jelentőségére a piacgazdasági viszonyokban. Méltatta a kodifikációs főbizottság tagjainak kimagasló, s időt álló munkáját.
Szeibert Orsolya tanszékvezető egyetemi tanár felvezető beszédében a Polgári Jogi Tanszék képviseletében megköszönte a résztvevők részéről a konferencia iránt tapasztalt hatalmas érdeklődést. Az előadások tematikája kapcsán hangsúlyozta, hogy az előadók részéről cél volt egy átfogó képet adni a korábbi és az új, illetve megújult jogintézményekről, továbbá felhívni a figyelmet a joggyakorlat legújabb eredményeire.
A konferencia nyitóelőadását Vékás Lajos professor emeritus tartotta A Polgári Törvénykönyv koncepciója - egy évtized távlatából címmel. Professzor úr a kodifikációs tapasztalatokról, a gyakorlati fejleményekről és a jogalkotói közbeavatkozással kapcsolatban osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. A kiinduló elvek kapcsán hangsúlyozta, hogy a szociális piacgazdaság, illetve annak alapjaként a magánautonómia volt az a sarokpont, amelyre figyelemmel kellett lennie a kodifikációnak. A lényeges gyakorlati kérdések körében hangsúlyozta a sérelemdíj kapcsán a bagatellügyek kiszűrésével kapcsolatos kezdeti aggályokat, amelyeket a bírói gyakorlat megfelelően tudott kezelni. A jogalkalmazás szintén megfelelően tudta adaptálni a jogi személyek szabályainak diszpozitivitását és a szerződésszegési kártérítési felelősség megváltozott rezsimjét. Az előadás harmadik részében a törvényhozás Ptk.-hoz fűződő viszonyáról ejtett szót, kiemelve a hitelbiztosítékok, a jogi személyek, a települési önkormányzatok öröklése és az építményi jog új szabályait. Álláspontja szerint ugyan voltak felesleges, elkapkodott változtatások, azonban voltak utóbb indokolt módosítások is.
Gadó Gábor ügyvéd a professzor úr előadásához A magánjog a közjog szorításában - a Polgári Törvénykönyv első 10 éve című korreferátumával kapcsolódott. Magánjogi szempontból elemzés alá vonta az állami beavatkozások témakörét. Szót ejtett a tartós jogviszonyokba történő behatásról a forintosításról szóló törvény relációjában, a "hívő" állam szerepéről a családjog és az öröklési jog területén, a közszereplő államról a magánélet kontra véleménynyilvánítási szabadság kapcsán, az állam beavatkozásáról a felsőoktatásban.
Darázs Lénárd egyetemi tanár Digitalizáció és a Ptk. - kihívások és válaszok címmel tartotta meg a soron következő előadást, amelyben elemzésre került, hogy a Polgári Törvénykönyv mennyiben felelt meg a digitális kihívásoknak, ebből a szempontból az elmúlt tíz évben miként változtatták meg a joganyagot, milyen eddig elodázott, ám esedékes módosítások várhatóak. Felhívta a figyelmet a 2019 évben megkezdődött komplex európai szakpolitikai szabályozási hullámra. Eddig ugyanis kevés beavatkozás volt a normarendbe a digitalizáció miatt, azonban nem egyértelmű, hogy pusztán egy erős reziliencia áll fenn, vagy robbanás előtti állapotot tapasztalunk. Az eddigi beavatkozások közül kiemelte az Üzleti titok törvényt, a jogi személyek relációjában a veszélyhelyzeti döntéshozatali szabályokat és hibás teljesítés miatti szavatosság kapcsán az uniós harmonizáció megtörténtét, ugyanakkor sajnálatos módon eddig elmaradt az értékpapírjogból a pénzpiaci eszközök tokenizációjára vonatkozó irányelv átültetése. A jövőben várható digitális változások kapcsán álláspontja szerint strukturális változástatásra nem lesz szükség a Kódexben, csak adott témakörökben lesz kiegészítés, finomítás.
Lukácsi Péter egyetemi adjunktus A szellemi alkotások joga és a Ptk. címmel tartotta az első szekció záróelőadását. Kiemelte, hogy míg a régi Polgári Törvénykönyv tartalmazott rendelkezéseket a szellemi alkotások jogára vonatkozóan, az új Polgári Törvénykönyvből - az utaló norma kivételével - teljes egészében kívül maradt a szabályozás, amely véleménye szerint megfelelő megoldás, ugyanis számos közjogi, eljárásjogi, és uniós harmonizációs szabály található az ágazati jogszabályokban, amelyek nehezen férnének össze a kódexjelleggel. Lukácsi utalt továbbá a szellemi alkotások joga terminológia kapcsán régóta fennálló vitára, valamint a kutatási szerződés Ptk.-ban található szabályaira is. Végül a Ptk. 6:202. § (4) bekezdése kapcsán szükségesnek tartotta rámutatni arra, hogy e szabály alapján a szabadalomnál vagy védjegynél konstitutív bejegyzésre volna szükség, azonban az iparjogvédelmi törvények nem változtak, továbbra is deklaratív tudomásul vevő szabályokat találunk e körben.
Gubicz Flóra Anna lead IP strategist (MOME) korreferátumában a szellemi alkotásokra vonatkozó joganyagnak a Ptk.-ba történő integrációjának kérdését vizsgálta a Kodifikációs Főbizottság munkája kapcsán. Az előadó szót ejtett továbbá a licencszerződésnek Ptk.-ba történő beépítésének elmaradásáról és a szellemi alkotások jogának a kódexbeli helyével kapcsolatos álláspontokról is.
- 505/506 -
Kisfaludi András egyetemi tanár Szembesítés. A jogi személyek szabályozásának koncepciója és annak megvalósulása című előadásával vette kezdetét a konferencia második szekciója, amelyben három kérdéskört érintett. A társasági jognak a kódexben történő szabályozása kapcsán - vetette fel professzor úr -, az eltelt idő függvényében megállapítható, hogy a korábbi, nagyjából tízéves időszakonként történő teljes átalakításra hajló tendencia megszakadt, a Polgári Törvénykönyv kiállta az idők próbáját. A diszpozitivitás kapcsán a közzétett eseti döntések azt mutatják, hogy az érdekeltek élnek ezzel lehetőséggel, a kezdeti félelmek nem lettek igazolva. Végül professzor úr visszautalt arra, hogy a kódexnek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó új felelősségi rezsimjével szemben kezdetben jelentős aggályok voltak, amelyre tekintettel az eredeti normát a jogalkotó nem engedte kibontakozni, hanem már 2016-ban módosította, ugyanakkor álláspontja szerint elképzelhető, hogy az új szabály még nagyobb terhet ró a vezető tisztségviselőkre nézve. Összességében elmondható, hogy a kódex jogi személyre vonatkozó szabályai működőképesek, rendszerszintű zavart nem okoztak, szükséges módosítások ugyan időről időre felbukkantak, de az egész könyvre kiterjedő változás szüksége nem merült fel.
Csehi Zoltán egyetemi tanár (PPKE-JÁK) korreferátumában három témakörrel kapcsolatban osztotta meg gondolatait. A szabályozás előzményeinek egyes elemeit, a jogi személyek szabályozásának alapvető újdonságait, s az Európai Unió joggyakorlatából a jogi személyek relativizálására mutató tendenciát vázolta fel. Előadásában a kódex előnyei közül kiemelte, hogy a magánjogi autonómiára épülő szabályozásban a felek döntési szabadsága, s az ezt szolgáló diszpozitivitás hangsúlyos szerepet kapott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
