Napjainkban a környezetvédelem és az úgynevezett zöld gondolkodás[2] határozzák meg, mit kell tennünk azért, hogy megóvjuk környezetünket az utókor számára. Azonban kevés szó esik arról, hogy mit kellene tennünk azért, hogy zajártalom esetén saját magunk és mások egészséges környezethez való jogát megóvjunk. A közvetlen környezetünkben, szomszédságunkban fellépő zajártalmak elsősorban mentális egészségünket, másodsorban mindennapi életünket nehezítik meg, így kihatnak közvetetten munkaképességünkre, fizikai teherbírásunkra és ez által összességében az életminőségünkre is. Jelen tanulmány, a történeti kitekintéseket mellőzve[3], a közelmúltban meghozott ítéletekkel szemléltetve, egyfajta gondolatébresztőként kíván teret adni a téma iránt érdeklődőknek, ösztönözve ezzel is a későbbi vitás kérdésekben történő megoldásokra törekvést.
Mindenekelőtt a zajt mint fogalmat szükséges tisztázni annak eldöntése érdekében, hogy mit kell annak tekintenünk közvetlen környezetünkben. Ha a fogalommeghatározásról[4] kell beszélnünk, a zajfajták szerinti definíciók igen széles palettáját láthatjuk. Ennek ellenére egységesen vélekedhetünk arról, hogy zajnak nevezhetünk "minden olyan hangot, amely káros élettani vagy pszichés hatással van az egyénre"[5]. Eltekintve attól a megállapítástól, hogy ami másnak zaj az egyeseknek zene, a zajszennyezés létező probléma nemcsak a nagyvárosokban, hanem a városok és az agglomeráció területén is.[6]
Jogszabályi védelem tekintetében Magyarország Alaptörvényéből kell kiindulni (továbbiakban: Alaptörvény), amely kimondja, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát[7], továbbá mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez[8], valamint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.[9] Ezen alapjogok ismeretének birtokában már könnyebben igazodunk el a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (továbbiakban: Kvt.), amellyel a jogalkotó elsődleges céljaként tűzte ki, hogy az ember és környezete harmonikus kapcsolatát kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.[10] A zaj elleni küzdelem tekintetében és egyben meghatározva a zajt mint környezeti elemet veszélyeztető tényezőt, a Kvt. akként rendelkezik, hogy a környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki, szervezési módszerekkel kell megoldani a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, továbbá a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását, valamint a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét. A környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését - a külön jogszabály alapján - stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek[11] végrehajtásával kell megvalósítani.[12]
A jogalkotó a Kvt. alapján megalkotta a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Rendelet), amelynek hatálya kiterjed azokra a tevékenységekre, létesítményekre, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. Ez alól természetesen kivételt képeznek a kizárólag közterületen megtartott alkalmi rendezvények, a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszély[13], a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység[14], a közlekedési járműveken belüli zaj és rezgés, az egészségügyi mentési tevékenység (a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zaj és rezgés), a vallási tevékenység-végzés, valamint a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények.[15] A Rendelet részletesen tárgyalja a fogalommeghatározások körében a különböző zajforrásokat és zajtípusokat, valamint az ezen zajoktól védendő területeket is.[16] A zaj szintje megállapításának mércéjeként segítségül a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletet hívhatjuk fel. Ezen KvVM-EüM együttes rendelet szabályozza többek között az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zajterhelési határértékeket, az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken.
A megismert jogszabályokon túl azonban joggal merül fel a kérdés, hogy mi a teendő, ha olyan helyen élünk, hogy nem messze lakóhelyünktől egy meglehetősen nagy forgalmú repülőtér is található. Erre az esetre a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölé-
- 8/9 -
sének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Kormányrendelet ad iránymutatást. Hivatkozott kormányrendelet részletesen szabályozza a zajgátló védőövezetek kiszámításának módját, valamint ezen belül a számított mértékadó zajterhelés függvényében kialakított övezeteket, amelyeket A-E kategóriába sorol. Mindemellett lakóépületekre és üdülőterületekre vonatkozó speciális rendelkezéseket is tartalmaz.[17] Julesz megállapítása szerint "érdekes helyzetet keletkeztet a repülőterek közelében lakók által elszenvedett zajártalmi szituáció. Első látásra azt gondolná az ember, hogy in solidum felelősség áll be, ám valójában izolált zajártalmakról van szó, melyek esetében az egyes repülőgép-társaságok külön-külön felelnek az általuk előidézett zaj- és rezgéskárokért."[18]
A repülőterek okozta zajártalmak mellett a "hétköznapi" zajártalmak fordulnak elő gyakrabban, mint például a vállalkozások által keltett zajok, vagy általuk használt klímaberendezések, továbbá a szomszédban kedvtelésből tartott háziállat (legtöbb esetben ebek) által okozott kellemetlen zajok. A zavaró hanghatások ellen az azt közvetlenül elszenvedők, a zavarásért felelős többszöri szóbeli és írásbeli eredménytelen felszólítását követően, jogosultságuk alapján birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek. Jelen tanulmány a következőkben a birtokvédelem alapját vizsgálja az elérhető és nyilvános bírósági határozatok alapján és egyúttal próbál javaslatot adni a hasonló helyzetek megoldására.
A fent ismertetett definíciók alapján a zaj okozta egészségkárosodás jelentősen befolyásolja az adott személy életminőségét. Ez ellen vajon milyen "fórumhoz" fordulhat, merre induljon el a sérelmet szenvedő fél? Vajon sérti-e a zaj személyiségi jogait, vagy magánélethez fűződő jogait, vagy inkább kezdeményezze a jegyző előtt birtokvédelmi eljárás lefolytatását?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
