Már a cím egyértelművé teszi, hogy a szerzők komplex módon közelítik meg a családjában élő és családjából kiemelt gyermekek védelmét. Ugyan a gyermeki jogok nagy része a szülők felelősségét hangsúlyozza, e felelősség elégtelensége esetén (gyermek veszélyeztetettsége) az állam védelmi kötelezettsége aktivizálódik. A címben jelzett hármas megközelítés a kézikönyv stabil alappillérei is egyben, a gyermeki jogokból való kiindulás, a szülői jogok és kötelességek számba vétele valamint a gyermekvédelmi szabályok részletes áttekintése. A szerzők a magánjog, a közjog és a nemzetközi (magán) jog együttes érintésével mutatják be a gyermekvédelmi jog anyagát.
Bár a XIX. században a családjogi viszonyok Európában többnyire a magánjogi kódexek keretében kerülnek egységes szabályozásra, ezzel párhuzamosan fokozatosan erősödik a közjogi elemek jelenléte is. A család védelmének komplex, a magánjogi eszközöket meghaladó védelme nem történelmi tévedésből ered. Az új típusú védelem a család és a társadalom viszonyának változásán alapul, és ezt fejezi ki a család védelmére vonatkozó emberi jogi, illetve állami kötelezettség kialakulása. Ez viszont jóval később vált az emberi jogok katalógusának részévé, mint amikor először sor került a családdal kapcsolatos jogkérdéseknek a magánjog keretében történő szabályozására.[1]
A családjogi jogviszonyokban, a hagyományosan a magánjog/családjog keretében meghatározott szülői felügyelet, szülői felelősség körében a családvédelmi alapelvet olykor túlszárnyaló gyermek legfőbb érdekének elve kiválthat közjogi, gyermekvédelmi hatósági intézkedéseket. Ez az egyik pont ahol a magánjog és közjog találkozik, illetve átfedést mutat.
A gyermekvédelmi intézkedések a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, megakadályozását és megszüntetését célozzák. Megteremtve ezáltal egy sajátos, a magánjog körében keletkező szülő-gyermek jogviszony mellett egy közigazgatási, de talán inkább azon belül speciális: "gyermekvédelmi jogviszonyt". A családi élet "rendeltetésszerű" működését részben - a szülő-gyermek jogviszonyban feltétlenül - a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek biztosítják, amelyeket a szülők saját belátásuk szerint, de közös kiskorú gyermekük érdekében gyakorolhatnak. A gyermek veszélyeztetése esetén a "veszélyeztetettség" mint a gyermek védelmében történő beavatkozás "értékmérője" arra ad választ, hogy hol a határa a család intim szférájának és mikortól van joga az államnak a gyermek érdekében ezt a magánjogi jogviszonyt - akár csak átmenetileg is - korlátozni, felfüggeszteni, megszüntetni és helyébe a gyermek jogainak és érdekének biztosítása céljából esetleg egy másik: "gyermekvédelmi jogviszonyt" létrehozni. Álláspontom szerint, ha elfogadjuk, hogy Esztergál Lajos már az 1930-as években a szociális jogot a közigazgatási jog speciális ágának tekintette, akkor mára talán a szociális jog speciális ágának kell tekintenünk a gyermekvédelmi jogot. Ezt támasztják alá a részben önálló gyermekvédelmi anyagi és eljárásjogi szabályok úgy, mint a Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.). Részbeni önállóság ez, hiszen az anyagi jogi szabályok alapvetően a családjog szabályaira támaszkodnak, annak alapjaira épülnek fel. A gyermekvédelmi eljárási szabályokat pedig hasonló módon elsődlegesen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény biztosítja, ugyanakkor nélkülözhetetlenek a gyermekekre vonatkozó speciális - és a Gyer.-ben rögzített eljárási - szabályok.
A gyermekekkel, családokkal foglalkozó szakterületek nem sorolhatók egy tudományág kizárólagos területére. Interdiszciplináris és ágazatközi kérdésről van szó a jogalkalmazás számára. A gyermekek védelmének alapját a gyermekjogi, komplex megközelítés adja. A gyermeki jogok biztosítása előfeltétele a gyermekek megfelelő védelmének.
A kézikönyv ezért nem csak egy jogszabály, a gyermekvédelmi rendszert alapvetően meghatározó Gyermekvédelmi törvény feldolgozását adja, hanem a jogszabályi határokat átlépve komplex módon közelíti meg a kérdéskört, érintve elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Családjogi Könyvét, valamint az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (1991. évi LXIV. törvény).
A hazai jogszabályok mellett a gyermekeket érintő ügyek szabályozásánál és elbírálásánál - hasonlóan a
- 61/62 -
családok védelméhez - jelentősek a nemzetközi normák, az ENSZ és az Európa Tanács többoldalú nemzetközi egyezményei, ajánlásai, valamint az Európai Unió elsődleges jogforrásai is. A határon átnyúló együttműködés elengedhetetlen és figyelemmel kell legyünk e szervezetek tevékenységére, dokumentumaira, ajánlásaira. A kézikönyv - ha csak röviden is -, de áttekinti a kapcsolódó nemzetközi jogforrásokat, joggyakorlatot.
Filó Erika egyetemi docens és Katonáné Pehr Erika c. egyetemi docens "Gyermeki jogok és gyermekvédelem" c. könyve 2006-ban jelent meg először, majd 2015-ben került újból kiadásra "Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem" címmel a HVG-ORAC Kiadó mindennapi családjog c. sorozatában. A kötet szerzői a gyermeki jogok, a gyermekvédelem és a családjog kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakemberei, mindketten évtizedek óta e jogterületek egyetemi oktatói a felsőoktatási alapképzésben és szakirányú továbbképzésben egyaránt.
A kötet főbb témakörei:
- A gyermeki jogokról általában;
- A gyermeki jogok védelme;
- A szülői felügyelet;
- A szülői felügyelet szünetelése és megszűnése;
- A kapcsolattartás;
- Örökbefogadás, örökbefogadási eljárás;
- Nemzetközi örökbefogadás;
- A gyámság;
- A gyermekvédelmi rendszer főbb jellemzői;
- A gyermekvédelmi ellátások és intézkedések rendszere;
- A gyámügyi igazgatás szervezete, feladata és főbb eljárási szabályai.
Az első és második fejezet változatlanul a gyermeki jogok kialakulásáról, egyes gyermeki jogokról és a gyermeki jogok védelméről szól. Szerencsésnek tartom, hogy az olvasó már az első oldalakon átfogó képet kap a New York-i Egyezmény előzményeiről, annak hatásáról a hazai jogszabályokra, az ország jelentési köztelezettségről az ENSZ Gyermekjogi Bizottsághoz vagy éppen a gyermekjogi képviselő feladatairól.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
