A pilóta nélküli légijárművek[1] (egyéb elnevezéseik szerint: drónok[2], illetve UAV-k[3]) elmúlt időszakban bekövetkező rohamos fejlődése mind a magánélet, mind a kereskedelem szinte valamennyi szegmensére kihatással bír, a dróntechnológia globális elterjedésének hatásait, és az abból származó előnyök és kockázatok teljes spektrumát azonban napjainkban még lehetetlen felbecsülni.
Az eredetileg hadászati célokra szánt eszközök alkalmazása mára meghatározóvá vált többek között a mezőgazdaság, az építő- és az energiaipar, a bányászat, a hírközlés, valamint a filmipar területén[4], a drónfejlesztés iránti befektetői érdeklődés pedig - akárcsak a magánszféra vagy a légisport lelkesedése - töretlen. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években természetesen a konkrét piaci szektorokra (például: mezőgazdaságra vagy építőiparra) specializálódott drónszolgáltatók is megjelentek[5], melyek a drónok adta lehetőségeket az adott iparág szaktudásával ötvözve nyújtanak szolgáltatásokat, míg más vállalkozások - adott esetben egyéb tevékenységük mellett -pilótaképzésre vagy kiegészítők (például: kamerák vagy egyéb szenzorok) forgalmazására szakosodtak.
A drónok ezen elterjedtsége és innovatív ereje - a térbeli elhelyezkedésük és a mozgásuk sajátos, rapid módja[6] mellett - elsősorban a rájuk szerelhető, illetve a beépített eszközök színes palettájának[7], valamint az általuk betöltött funkciók[8] széles körének köszönhető.
A drónok alkalmazási lehetőségeinek szinte kimeríthetetlen tárháza azonban a felelőtlen technológiahasználattal járó veszélyek körét is drasztikusan megnöveli. Ilyen kockázatot jelent többek között a drónhasználat magánéletre gyakorolt hatása vagy a biztonságos légiközlekedésbe való integrálás kihívásai, illetve általánosságban az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, nem is beszélve az információbiztonsági megoldások kijátszhatóságában rejlő lehetséges résekről. Természetesen mindezen tényezők a technológia elterjedésével párhuzamosan napról napra állítják újabb és újabb kihívások elé az egyes nemzeti jogalkotókat és hatóságokat, melyeknek egyaránt kell megoldást találniuk a kereskedelmi és magáncélú használat előtt álló akadályok lebontására, és a lehetséges veszélyforrások minél hatékonyabb kezelésére.
A megoldások és válaszkísérletek azonban még az Európai Unió tagállamai tekintetében is eltérőek[9], a közös európai szabályozást pedig egyelőre leginkább az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (angol elnevezése: "European Aviation Safety Agency", rövidítése: "EASA") anyagai, illetve javaslatai körvonalazzák.[10]
Mindezekre tekintettel - egyébként érthető módon - még a jelenlegi magyar szabályozásról is egy folyamat részeként beszélhetünk. Ennek tükrében pedig pozitívumként említhetők az 1995. évi XCVII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 2016. december 31-i módosításai, melyek értelmében a pilóta nélküli légijármű fogalma tisztázódott[11], emellett a törvénymódosítás lefektette az adminisztratív terhek csökkentésének alapjait.[12] A drónhasználat részletes szabályait azonban csupán a közeljövőben[13] hatályba lépő Rendelet-tervezet fogja meghatározni.
A drónok légiközlekedésbe való integrálása és a hatékony jogszabályi környezet kialakítása napjainkban is a légügyi szabályozás egyik kardinális kérdésének tekinthető. A jelenlegi szabályok értelmében a pilóta nélküli légijárművel folytatott légiközlekedési tevékenység a légiközlekedési hatósághoz tett előzetes bejelentést követően folytatható, mindezen felül pedig - a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának 2017. január 1-től alkalmazandó szabályokra tekintettel kiadott tájékoztatásával összhangban - az üzembentartónak a drón üzemeltetéséhez eseti légtérengedélyt, a művelet helyszínének függvényében pedig korlátozott légtérengedélyt is igényelnie kell, továbbá rendelkeznie kell harmadik személyeknek okozott kártérítésre vonatkozó érvényes felelősségbiztosítási fedezettel. Ami a kizárólag sport-, valamint magáncélú használatot illeti, ezen tevékenységek folytatása külön bejelentést nem igényel, azonban a légtérengedély(ek) megszerzése ezen esetekben is kötelező, az eszköz tulajdonosát pedig teljes körű büntetőjogi és polgári jogi felelősség terheli.[14]
Figyelembe véve azonban, hogy ezen szabályok még csak a nemzeti drónszabályozás kezdeti lépéseit jelentik, és így értelemszerűen még nem elégíthetik ki teljeskörűen a felhasználói igényeket, így az elkövetkezendő időszakban a drónok légiközlekedésbe való integrálását segítő, és az üzemeltetők, valamint a vezetők felelősségét tisztázó újabb előírások bevezetése várható. Ezek közül a legfontosabbakat a már fentebb is említett Rendelet-tervezet tartalmazza majd.
A Rendelet-tervezet hatálya a 150 kg alatti[15] pilóta nélküli légijárművekkel kültéren végrehajtott repülésekre, a vezetők alkalmasságára és képzésére, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszerek működtetésére vonatkozó hatósági eljárásokra fog kiterjedni, ide nem értve a 0,25 kg-ot meg nem haladó maximális felszálló tömegű, játék céljára tervezett, gyártott és forgalmazott, valamint az állami pilóta nélküli légijárműveket. Ennek megfelelően a Rendelet-tervezet a hatálya alá tartozó eszközöket az európai sztenderdek alapulvételével - a maximális felszálló tömeg, illetve repülési magasság figyelembevételével - három kategóriába sorolja, ezen kategóriák üzemeltetőivel és vezetőivel szemben pedig eltérő követelményeket támaszt. Az egyes kategóriákkal kapcsolatos legfontosabb jellemzőket és követelményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
| Kate- gória | Jellemzők | Követelmények |
| 1. | - maximális felszálló tömege legfeljebb 2 kg; illetve - a repülési magassága maximum 50 méter | - e-learning oktatóanyag elsajátítása; - ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység esetén az eszköz elektronikus úton való nyilvántartásba vétele16 |
| 2. | - maximális felszálló tömege meghaladja a 2 kg-ot, de nem haladja meg a 25 kg-ot; vagy - repülési magassága meghaladja az 50 métert | - vezetői engedély; - az eszköz elektronikus úton való nyilvántartásba vétele17 |
| 3. | - maximális felszálló tömege meghaladja a 25 kg-ot | - szakszolgálati engedély; - az eszköz elektronikus úton való nyilvántartásba vétele; - légialkalmassági vizsgálat; - üzemi napló, valamint repülési napló vezetése18 |
- 11/12 -
Mint az a fentiekből is látszik, a Rendelet-tervezet - a felhasználói igények figyelembevételével - a leginkább elterjedt kisebb tömegű drónok tekintetében igen csekély követelményt támaszt (mindössze egy e-learning oktatóanyag elsajátítását követeli meg), és csak a nagyobb tömegű, repülési magasságú, illetőleg a kereskedelmi tevékenység végzésére használt eszközök esetén támaszt további feltételeket. Hangsúlyozandó továbbá, hogy a jogalkotói szándékkal összhangban a 25 kg maximális felszálló tömeg feletti, jelentős részben ipari felhasználásra szánt drónok esetén a követelmények már a klasszikus légijárművekkel szemben támasztottakhoz közelítenek, figyelembe véve azok repülésbiztonsági kockázatát, illetve az ezen eszközökkel okozható károk súlyosságát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
