Az Európai Családjogi Bizottság (Commission on European Family Law, CEFL, a továbbiakban: Bizottság) egy családjoggal foglalkozó egyetemi professzorok által 2001-ben létrehozott független szervezet, amelynek célja a családjog európai harmonizációjának támogatása: az ún. Európai Családjogi Elvek kidolgozásával mintát kíván nyújtani az európai jogrendszerek jogalkotói számára.[1]
A Bizottság a szülői felelősség terén 2007-ben egy előzetes kérdőív alapján beérkezett 22 nemzeti referátum[2] elemzésével 39 elvet fogalmazott meg, amelyek a szülői felelősség fogalmára, a gyermek jogaira, a szülők és harmadik személyek szülői felelősségére, a szülői felelősség gyakorlására, a szülői felelősség tartalmára, a szülői felelősség megszűnésére és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokra vonatkoznak. Az Elvek megfogalmazásának célja a Preambulum szerint az volt, hogy a Bizottság hozzájáruljon a gyermekek jogaival és jólétével kapcsolatos közös európai értékekhez, a családjog európai harmonizációjához és a személyek Európai Unión belüli szabad mozgásának megvalósulásához.
"A szülői felelősség tartalma" című V. fejezet két alfejezetre tagolódik:
A) alfejezet a gyermek személyével és vagyonával kapcsolatos Elveket (3:19-3:24. Elvek),
B) alfejezet a személyes kapcsolatok fenntartásával kapcsolatos Elveket (3:25-3:29. Elvek) tartalmazza.
A tanulmányban ezen Elvek közül a szülői felelősség fogalmát tartalmazó 3:1. Elvet, valamint az annak tartalmát a gyermek személyét illetően kibontó 3:19-3:21. Elveket és azoknak a megalkotásukat követően meghozott hazai és egyes más nemzeti szabályozásban való tükröződését vizsgálom.
A 3:1. Elv szerint a szülői felelősség a gyermek jólétének elősegítését és biztosítását célzó jogok és kötelezettségek összessége. Különösen idetartozik:
a) gondozás, védelem és oktatás,
b) személyes kapcsolatok fenntartása,
c) tartózkodási hely meghatározása,
d) vagyonkezelés és
e) törvényes képviselet.
A szülői felelősség fogalmát illetően előre bocsátom, hogy az alapul vett fordítás a magyar jogban használt szülői felügyelet megjelöléssel szemben a nemzetközi jogi környezetben ismertebb felelősség (responsibility) kifejezést alkalmazza. Az Elvek német, illetve francia nyelvű szövegében is a felelősség szó szerepel (elterliche Verantwortung, responsabilité parentale), annak ellenére, hogy a német és a francia polgári törvénykönyvek más kifejezést alkalmaznak (a BGB az elterliche Sorge, a Code Civil a l'autorité parentale megjelölést használja).
A 3:1. Elv a szülői felelősség tekintetében ad egy általános meghatározást, miszerint az a gyermek jólétének elősegítését és biztosítását célzó jogok és kötelezettségek összessége, majd pedig, nem kizárólagos módon felsorolja, milyen jogok és kötelezettségek tartoznak ebbe a körbe. A Bizottság a definíció megalkotása során figyelemmel volt a nemzetközi jogi dokumentumokban foglaltakra, különösen az Európa Tanács, az Európai Unió és a Hágai Magánjogi Konferencia eredményeire.[3] Az Európa Tanács a 2002. évi ún. White Paperben (Fehér Könyv) a szülői felelősség fogalmát akként határozta meg, hogy az kötelességek és jogosultságok összessége, melyek célja a gyermek erkölcsi és testi jólétének biztosítása, különösen a gyermek gondozása és védelme, a személyes kapcsolatok fenntartása, a gyermek taníttatása, törvényes képviselete, tartózkodási helyének meghatározása és vagyonának kezelése.[4]
A Bizottság és az Európa Tanács tevékenysége között a hatás egyébként kölcsönösnek bizonyult, ugyanis az
- 38/39 -
Európa Tanács a 2011. évi ajánlástervezetének[5] elkészítése során figyelemmel volt a Bizottság által kidolgozott fogalomra.[6] Az Európai Unió - illetve akkor még Európai Közösségek - az ún. Brüsszel IIa Rendeletben[7] határozta meg a szülői felelősség fogalmát, akként, hogy az egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol, azzal, hogy a szülői felelősség magában foglalja a felügyeleti jogot (ami a gyermek gondozásával kapcsolatos jogok és kötelességek, és különösen a gyermek tartózkodási helye meghatározásának joga) és a láthatási jogot (különösen a gyermek korlátozott időre való elvitelének joga a szokásos tartózkodási helyétől eltérő helyre) is.[8]
A Hágai Magánjogi Konferencia az 1996. évi Hágai Egyezményben[9] adott definíciót a szülői felelősségre: a szülői felelősség magában foglalja a szülői felügyeleti jogot vagy más, ehhez hasonló felügyeleti kapcsolatot, amely meghatározza a gyermek személyével és vagyonával kapcsolatban a szülők, gyámok vagy más törvényes képviselők jogait, lehetőségeit és felelősségét.[10]
A magyar Polgári Törvénykönyv[11] (a továbbiakban: Ptk.) a fentiekkel szemben általános fogalmat nem ad, hanem - miután rögzíti, hogy a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll - a szülői felügyeletet alkotó jogok és kötelezettségek kimerítő felsorolásával határolja körbe a szülői felügyelet tartalmát. E szerint szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. Azt, hogy mindezen jogok és kötelezettségek a gyermek érdekét szolgálják, annak rögzítésével fejezi ki, hogy a szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében kötelesek gyakorolni.[12]
A szülői felügyeletet a Ptk. hatályba lépése előtt szabályozó a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) hasonló módon határozta meg a fogalom tartalmát, azzal, hogy a felsorolás nem tartalmazta a név, illetve a tartózkodás hely meghatározásának jogát és kötelezettségét.[13] Azt, hogy a tartalmi elemek megjelöléséből álló meghatározás szükségszerűen szűkítőbb jellegű definíció, mint egy általános érvényű fogalommagyarázat, önmagában a Csjt. és a Ptk. szabályainak különbsége, a felsorolt elemek bővülése mutatja. Erre figyelemmel követendő példa a 3:1. Elvben foglalt meghatározás, amely az élet változásaihoz, a szülői felelősségből eredő jogok és kötelességek széles köréhez való alkalmazkodást hosszú távon biztosíthatja.
Összehasonlításképpen, a Német Polgári Törvénykönyv, azaz a Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) a szülői felelősséget akként határozza meg, hogy az a szülők kötelessége és joga, hogy a kiskorú gyermekről gondoskodjanak, majd hozzáteszi, hogy a szülői gondoskodás a gyermek személyéről és vagyonáról történő - a gyermek érdekét szolgáló - gondoskodást foglalja magában.[14] A szabályozás tehát nem ad konkrét felsorolást a szülők jogi értelemben vett jogairól és kötelességeiről: minden ügy benne foglaltatik, amennyiben azt külön rendelkezés vagy az ügy különleges jogi természete nem zárja ki.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
