Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Tóth Mihály[1]: Hogy ne érje meg... Megjegyzések a vagyonvisszaszerzés kérdéséhez (MJ, 2024/9., 509-515. o.)

A tanulmány a vagyonvisszaszerzésről szóló írások bevezetéseként áttekinti a bűnös vagyonok elvonását célzó eszközrendszer aktuális helyzetét. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemzi a rendőrség és a NAV által közölt adatokat, rámutat a biztosított és a megtérült kár fogalomrendszerének ellentmondásosságára. Ezután megvizsgálja a vagyonelkobzások és az ezt biztosító zár alá vételek néhány elvi és gyakorlati problémáját, hangsúlyozva, hogy az intézmények következetes és határozott alkalmazása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az intézmények feltételrendszerére és arányosságára is. A szerző a nyerészkedő típusú bűnözés elleni leghatásosabb fegyvernek az ilyen deliktumok rentabilitásának megszüntetését tartja. Ennek legfontosabb eszköze a hatékony vagyonvisszaszerzés.

2023 őszén a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete konferenciát rendezett a bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzésének, elvonásának helyzetéről. Igyekeztünk a kérdést sokoldalúan körbejárni, megfogalmazódtak alkotmányossági szempontok,[2] szóba kerültek a rendőrség, a NAV, a védői kar[3] és egyes kutatóhelyek tapasztalatai.[4] A folyóirat e száma a konferencia néhány előadásának szerkesztett változatát ismerteti meg az olvasóval, kiegészítve egy további, a vagyonkutatás kérdéseit taglaló tanulmánnyal. A sikeresnek mondható, de az előadások száma és az időkeret szabta korlátozott lehetőségek miatt sajnos teljességre részben sem törekedhető tanácskozás szervezésében és levezető elnökként nekem is szerencsém volt részt venni, ezért úgy vélem, a szerkesztett referátumok közlése előtt talán magam is megfogalmazhatok néhány, a témát érintő gondolatot.

1. A bűnüldözés egyik örök problémája

A bűncselekménnyel szerzett vagyon elvonása, a mind teljesebb reparáció elérésének kérdése már hosszú ideje foglalkoztatja a jogalkotókat és a jogalkalmazókat,[5] s indokolt módon folyamatosan ébren tartja a közvélemény érzékenységét is.

Amikor az emberek egy-egy súlyos, ma már nemritkán százmilliós, milliárdos vagyoni kárt, hátrányt okozó bűncselekmény elkövetésével szembesülnek, rendszerint két kérdést szoktak nyomban feltenni: miért nem került azonnal rács mögé mindenki, aki a bűncselekményben részt vett (vagy miért kerül a gyakran elhúzódó vizsgálat során egy idő után szabadlábra), és főként: "hol a pénz?"

Az első kérdésre még sokszor többé-kevésbé elfogadható, szakszerű magyarázat adható - ha ez a közvélemény

- 509/510 -

számára nehezen tolerálható is -: a letartóztatás nem előre hozott büntetés, elrendelésének, fenntartásának szigorú, és folyamatosan vizsgálandó feltételei vannak. Az intellektuális, "fehérgalléros" bűnözés sokszor olyan státuszú, hátterű személyeket érint, akiknek szökésétől, elrejtőzésétől kevésbé kell tartani, s a bizonyítékok beszerzése után az eljárás megnehezítésének lehetősége is jelentősen csökken. Ez indokolhat a letartóztatásnál enyhébb kényszerintézkedést is, bízva abban, hogy ez inkább módot ad az önkéntes reparációra is. A második válasz azonban legtöbbször még kevésbé megnyugtató: természetesen keressük a bűnös nyereséget, és ha lehet, megpróbáljuk a kár megtérülését addig is lefoglalással, zár alá vétellel biztosítani.

Sajnos be kell vallani, hogy eddig nem mindig meggyőző sikerrel.

A diagnózis felvázolásakor mindenekelőtt azt indokolt áttekinteni, hogy a hivatalos kimutatások szerint a nyomozások során az utóbbi évtizedekben milyen arányban lehetett az eltűnt vagyon nyomára bukkanni.

2. A számbavétel és a kimutatások néhány jellemzője és ellentmondása

A nagyrészt nyilvános és évente megjelenő kriminálstatisztikák a rendszerváltozás évei óta rögzítették a vagyon elleni bűncselekmények és a fontosabb gazdasági bűncselekmények által okozott kárt, illetve az elkövetési értéket, ezenkívül az Egységes Nyomozó hatósági és Ügyészségi Statisztika (ENYÜBS) a vádirat benyújtásáig elért "megtérülést" is. (Korábban jóformán csak a "társadalmi vagyonban okozott kár" regisztrálásának tulajdonítottak jelentőséget).

Év19952000200520102012
vagyon elleni bűncselekmények száma390 000308 000271 000274 000260 000
fontosabb vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár71 Mrd Ft96 Mrd Ft104 Mrd Ft140Mrd Ft112 Mrd Ft
"megtérültként" feltüntetett hányad (%-a vádirat
benyújtásáig)
9,8%6,9%13,1%12,2%8,5%
gazdasági bűncselekmények száma506410 98617 10621 11924 001
fontosabb gazdasági bűncselekmények elkövetési
értéke
11 Mrd Ft34 Mrd Ft30 Mrd Ft34 Mrd Ft37 Mrd Ft
"megtérültként" feltüntetett hányad (%-a vádirat
benyújtásáig)
21%13,6%12,1%8,5%4,3%

A '90 -es évek derekától a hatályos 2012. évi C. törvény hatálybalépéséig a hivatalos összesítések a gazdasági és vagyon elleni bűncselekményekkel okozott (és megtérültként feltüntetett) kár alakulásáról a fenti képet mutatták.[6]

Az adatok jól láttatják a vagyon elleni és a sokáig egységes kategóriaként kezelt gazdasági bűncselekmények itt vizsgált tendenciáit: a közel 20 éves időszakban általánosságban szinte folyamatosan nőtt a kárérték, illetve az elkövetési érték (jóllehet a vagyon elleni bűncselekmények száma folyamatosan csökkent). A vádirat benyújtásáig "megtérültként" számon tartott arány feltűnően csekély volt, a vagyon elleni bűncselekményeknél valamelyest alacsonyabb (összességében nem érte el a 10%-ot), a gazdasági bűncselekmények esetében viszont szinte folyamatosan csökkent, egyetlen alkalommal sem érte el az okozott kárérték egy ötödét.

Az ezredforduló éveitől a helyzet megváltozott, de nem az eredményességet tekintve. Az egymást követő törvények részben eltérő kategóriabesorolása folytán fokozatosan változott a számbavétel szempontrendszere és gyakorlata, s ez a pontosabb tendenciák, folyamatok feltárását nehezítette. Már korábban megszűnt a "gazdálkodás körében elkövetett bűncselekmények" külön kategóriakénti számbavétele, később a "gazdasági bűncselekményeket" sem tekintették már önálló csoportnak. A kárérték és kármegtérülés számítását már csaknem egy évtizede külön végzi a NAV és a rendőrség, a hatásköri szabályaik keretei között.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére