A Nemzetközi Családjogi Társaság (ISFL) tagjaként előadást tartottam a Társaság 2004. július 1823. között Pekingben megtartott konferenciáján, melynek témája "A házasság felbontásának okai és következményei".
A konferenciát a Társaság és a Kínai Jog- és Politika Tudományi Egyetem szervezte, a hallgatók között nagyszámban vettek részt kínai jogászok és joghallgatók is. Az 1952-ben alapított egyetemen jelenleg 21 325 hallgató tanul jogot, politikai tudományokat, kereskedelmet és idegen nyelveket.
A Nemzetközi Családjogi Társaság - amelyet 1973-ban alapítottak - minden évben más-más országban tart konferenciát, egy-egy közérdeklődésre számot tartó kérdéskörben. A Társaságnak jelenleg közel 600 tagja van, a világ különböző országaiból. A Társaság célja között szerepel nemzetközi szintű együttműködés a családjog és a hozzákapcsolódó egyéb jogágak területén. A Társaság évente több jelentős szakkönyvet és folyóiratot jelentet meg.
A konferencián a világ szinte valamennyi részéből voltak előadók, akik bemutatták a különböző népek és nemzetek családjogi, vagyonjogi, és tulajdonjogi szabályait, illetve a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket. Ily módon nemcsak az európai, hanem az amerikai, kínai, japán, iszlám, ausztráliai és afrikai viszonyokról is kaphattunk áttekintést.
Az előadások két napon át reggeltől estig tartottak. Az európai előadók közül többen (norvég, holland, angol, olasz, spanyol, szerb, osztrák) foglalkoztak a gyermekek sorsával a házasság felbontása után, a kapcsolattartás szabályaival és problémáival, továbbá a házassági vagyonjogi kérdésekkel. Az orosz, francia és ciprusi előadók ismertették a családjogi szabályozásban több éve tartó reform-folyamatot.
Az ázsiai előadóktól megtudhattuk, hogy az iszlám jogi szabályozás hogyan rendezi a házasság felbontására és a vagyoni viszonyokra vonatkozó szabályokat. Afrikából három előadó tartott előadást a gyermekek érdekeinek védelme körében szerzett tapasztalatairól. Az Egyesült Államokból érkezett előadók a különböző államok szabályait és gyakorlatát ismertették, részletesen kitértek a házasságon belüli erőszakra, valamint tulajdonjogi kérdésekre.
A közel 60 előadásból a malaysiai iszlámjogról, illetve a kínai változásokkal foglalkozó előadásokat ismertetném, mivel az európai jogászok számára ezek kevéssé ismert területek.
Malaysiából Ahmad Hidayat Buang, dr. Najibah Mohd Zin, Zaleha Kamaruddin és Siti Zalikhak jogi oktatók - a malaysiai jogi karok kutatói - tartottak előadásokat.
Malaysiában a moszlimokra külön moszlin jog, illetve jogszabályok vonatkoznak, a családjogi viszonyok területén. Korábban minden egyes tartományban más és más, különböző iszlám jogszabályok voltak érvényben.
Abban azonban egységes volt a szabályozás, hogy viszonylag egyszerű módon véget lehetett vetni a házasságnak, még pedig az ún. talaq útján. Ennek alapján, ha a férj kijelentette, hogy vége a házasságnak, az minden más hivatalos elismerés és eljárás nélkül véget ért, és a férj újabb házasságot köthetett. Lehetőség volt azonban ily módon a bírósághoz is fordulni, de enélkül is megszűnt a házasság. A válást csak egy családi konfliktusnak tartották, és nem volt szükséges a hivatalos forma.
1979-ban az egyik tartomány, Kedah megalkotta az Iszlám Családjogi Törvényét, ezt 3 év múlva követték Malacca és Kelantan tartományok is, végül 1995-ig valamennyi tartományban megalkották az Iszlám Családjogi Törvényt. Az ily módon kialakult családjogi szabályozás legfőbb jellemzői:
- a házasság felbontása iránti kérelmet hivatalosan nyilvántartásba kell venni,
- a házasság felbontása csak a bíróság előtt lehetséges,
- a bíróságon kívül a válás bűncselekménynek számít,
- a békítést folyamatosan meg kell kísérelni,
- a házasság megszűnésének kimondása után a házasság alatt szerzett vagyont ketté kell osztani,
- bontó okok: az elviselhetetlen magatartás, házasságtörés, hűtlen elhagyás.
A házasság felbontásának alapjában véve több formája lehetséges:
Talaq: kihirdetés, bíróság nélkül
Khul: csak a férj beleegyezésével
Tá'liq: a férj brutalitása esetén nem kell a férj hozzájárulása
Fasakh: a bontás bíróság általi kimondása, az ok megjelölésével
A moszlimokat erősen befolyásolja az iszlám vallás, így a Profétának a Koránban tett intelmei, ezért csak súlyos okok esetén elfogadható a válás. A talaqot kivéve bizonyítani kell a kérelmezőnek, hogy a házasság véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
A talaq-ban a férj kijelenti, hogy vége a házasságnak, de ezt ma már a bíróságnak meg kell erősítenie. Lényegében az új jogi szabályozás szerint szabályos kérelmet kell benyújtani, melyben meg kell jelölni az okot, és a megállapodást a járulékos kérdésekben. A ,talaq'-nál három kijelentés lehetséges, de a férj már az elsőnél nyilvántartásba vételt kérhet. Ha a feleség ellentmond, egy bizottság elé kerül az ügy, amely 6 napon belül megvizsgálja azt, majd a bíró elé utalja. A házasság tényleges felbontására csak a bíróság végleges határozata után kerül sor.
Az iszlám jogban a feleség saját külön vagyona az ő külön ellenőrzése alatt van és teljesen független a férjétől (míg az angol jog szerint a férj ellenőrzése alá kerül). A moszlim házasság lényegében egy polgári jogi szerződés, amelyben a vőlegény hozományt fizet a mennyasszonynak, és amely - a katolikus vallástól eltérően - megengedi a válást, amely esetén a feleség követelheti bíróság előtt a hozomány még ki nem fizetett részét.
A modern hatások eredményeként a moszlimok is köthetnek házassági vagyonjogi szerződéseket, amelyek válás esetére is rendezik a vagyonjogi kérdéseket. Ilyen szerződés hiányában a bíróságnak kell dönteni, amely különböző fizetésekre kötelezheti a férjet a feleség részére:
Talaq raji: a bíróság rendelkezik a feleség részére tartásdíj fizetéséről,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
