A Lengyel Közjegyzői Kamara 2001. szeptember 13-15. között Zakopanéban a lengyel közjegyzőség privatizációjának 10. évfordulója alkalmából ünnepi konferenciát szervezett, melyre minden olyan európai ország képviselőit meghívta, ahol létezik közjegyzőség. Magyarországot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökasszonya és e sorok írója képviselte.
Tizennegyedikén a hivatalos megnyitót követően a jeles meghívottak - így a Lengyel Köztársaság Elnökségének az igazgatója, az igazságügy-miniszter képviselője, a Legfelsőbb Bíróság Elnöke, az Európa Tanács képviselője -, valamint az egyes országok képviselői köszöntötték a Lengyel Közjegyzői Kamarát.
A délutáni összejövetelen Alain Moreau úr a Közjegyzők Nemzetközi Történeti Intézetének elnöke érdekes előadást tartott a lengyel közjegyzőség jelenlegi és múltbeli helyzetéről Európában.
Előadásának első részében az egyetemes történelem ismert személyiségei által írt, utókorra maradt emlékekből hozott fel példákat a közjegyzők létezésére (Arisztotelész, III. Alexander pápa). Előadásának második részében az előadó kiemelte, hogy a XII. századtól kezdve a Krakkói Egyetem nagyon fontos szerepet játszott a római jog által közvetített ideológiák terjesztésében, hiszen az egyetemen tanult tudósok bejárták egész Európát és a közjegyzők mindennapi problémáira kínáltak megoldásokat, mely megalapozta és lehetővé tett egy közös szerződéses jogi filozófia létrejöttét. Az előadó befejezésként fellebbentette szemünk előtt a jelenkor problémáit: a közjegyzői szakma létezésének támadását, a közösségi jog szerinti megítélését és egyes versenyjogi kérdéseket.
Ezt a gondolatmenetet követte Romuald Sztyk (az Országos Közjegyzői Tanács tagja) előadása a lengyel közjegyzők aktuális problémáiról a nemzetközi jog viszonylatában.
Az előadók és a hallgatóság a napi fáradalmakat egy nagyon jól szervezett folklór est keretében a szállodával szemközti domboldalon, szabadég alatt pihenhette ki. Mindeközben a hangulatról az öttagú népi zenekar és körülbelül tíz főből álló játékszervező csapat gondoskodott. Persze a jó hangulathoz szükség volt a résztvevők vállalkozó szellemére is, hiszen szénaboglya rakás, vajköpülés és egyéb megpróbáltatások várták a csapatjátékosokat. A mulatság hajnalig tartott.
Másnap a Latin közjegyzőség nemzetközi Uniója szervezésében került sor szemináriumi előadásokra. Helmut Fessler elnök hivatalos megnyitóját követően Jean-Paul Decorps beszélt a "holnap közjegyzőjéről". Előadásában rávilágított arra, hogy a XXI. századot két jelenség jellemzi: világméretű kereskedelem és a informatikai társadalom.
A világméretű kereskedelem eredménye a fokozódó verseny, az állam szerepének háttérbe szorulása. Látni kell, hogy társadalmaink amerikanizálódnak. Ezekkel a kihívásokkal szembe kell néznie a szakmának és az alábbi tennivalókat sorolta fel:
- Jól képzett közjegyzőkre van szükség, melyet egy jól kialakított alapképzésnek és továbbképzésének kell biztosítania.
- Kemény etikai szabályokat kell betartaniuk a közjegyzőknek, hogy az ügyfelek bizalma ne rendüljön meg és biztosítani kell azt, hogy az emberek megismerjék a közjegyző tevékenységét.
Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet az előadó, hogy a közjegyzőknek követniük kell a technika fejlődését, a XXI. század kihívásaira választ kell adni a szükséges beruházásokkal. Biztosítani kell a hálózatok közötti kommunikációt, az elektronikus tárolást.
Az előadó kiemelte, hogy napjainkban a társadalom tagjainak arra van szüksége, hogy a hatalmas joganyagon belül tanácsokat kapjanak a jogászoktól, hiszen mindenki hozzáférhet manapság a törvényszövegekhez, de az igazi nehézséget azok értelmezése, szintetizálása és alkalmazása jelenti. Ebből következik, hogy nekünk közjegyzőknek túl kell lépnünk az ügyletek egyszerű ellenőrzésén, szakmailag jól képzett tanácsadókká kell válnunk. A közjegyzőnek segítséget kell nyújtania a szerződések megválasztásában vagy azok tartalmának meghatározásában mind jogi, mind anyagi szempontokat figyelembe véve.
A szeminárium délutáni részében került sor a közjegyzők képzésének szükségességét bizonyító előadásokra és a különböző képzési rendszerek megvitatására, ahol a francia, osztrák, cseh, szlovén tapasztalatok bemutatása mellett meg kellett ismertetni a hallgatóságot a magyarországi közjegyzők képzési rendszerével, ezért rövid előadást tartottam a MOKK 16. számú irányelvéről.
A lengyel jubileumi összejövetel kapcsán a résztvevők megállapíthatták, hogy mennyire fontos a szakmához kapcsolódó évfordulók méltó megünneplése, a határokon átnyúló összetartás és az egyes országokon belül felmerülő problémák megvitatása, egymás tapasztalatainak megismerése, melyhez nagyon nagy segítséget nyújt a Latin Közjegyzőség Nemzetközi Uniója. ■
Lábjegyzetek:
[1] Szepessyné dr. Bakó Imola közjegyző-helyettes
Visszaugrás
