2022. szeptember 29-i TC Medical Air Ambulance Agency ítélet, C-633/20., ECLI:EU:C:2022:733
A 2014. május 15 i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9 i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 3. és 5. pontját, valamint a 2018. május 14 i (EU) 2018/411 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a biztosítási értékesítésről szóló, 2016. január 20 i (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1., 3. és 8. pontját a következőképpen kell értelmezni: a "biztosításközvetítő" és ebből következően a "biztosításértékesítő" e rendelkezések értelmében vett fogalmába tartozik az a jogi személy, amelynek tevékenysége abban áll, hogy ügyfeleinek a tőlük kapott díj ellenében önkéntes tagságot kínál egy olyan csoportos biztosításban, amelyet előzőleg valamely biztosítótársaságnál kötött, és e tagság biztosítási ellátásra jogosítja ezen ügyfeleket, különösen külföldön bekövetkező betegség vagy baleset esetén.
2022. december 15-i, HUK COBURG Allgemeine Versicherung AG ítélet, C-577/21.,ECLI:EU:C:2022:992
A gépjármű felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16 i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének negyedik bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közlekedési balesetek károsultjainak közeli hozzátartozóit ért nem vagyoni kárnak a gépjármű felelősségbiztosító általi megtérítését attól teszi függővé, hogy e kár patológiás egészségkárosodást okozott e az ilyen közeli hozzátartozóknak.
BH 2022.10.261 I. A személyiségi jogot sértő magatartás beazonosítható megjelölésén kívüli részletes kifejtése az indokolásra és nem a rendelkező részre tartozik.
II. Nem önmagában a dokumentációs hiányosság alapozza meg a személyiségi jogsértést és a kártérítési felelősséget, de az egészségügyi szolgáltató a dokumentációs mulasztás folytán elzárja magát annak bizonyításától, hogy a szakma szabályai szerint, illetve az elvárható gondosságnak megfelelően járt el.
III. Ha az egészségügyi szolgáltató mulasztásának hiányában a betegnek reális esélye lett volna a túlélésre, megállapítható a felróható mulasztás és a beteg hozzátartozóját ért személyiségi jogsértés közötti okozati összefüggés. Helytelen az az álláspont, amely szerint az alperes felróható, károkozó magatartásával nem a végkifejlet, vagyis a beteg halála, hanem az annak elkerülésére vonatkozó esély áll okozati összefüggésben. A beteg halálát ugyan nem közvetlenül, direkt módon az alperes felróható mulasztása okozta, azonban annak hiányában reális, jogi szempontból értékelhető esélye lett volna az életben maradásra, vagyis az alperes mulasztásának hiányában reális esély lett volna a halálhoz vezető okfolyamat megszakítására [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (1) bek.; 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bek., 129. § (2) bek., 1952. évi III. törvény 182. § (3) bek., 221. §, 253. § (2) bek.].
BH 2022.10.262 I. A túlélési (gyógyulási) esély elvesztését nem az okozatosság, hanem a felróhatóság körében kell értékelni. Ha van orvosi hiba, az egészségügyi szolgáltató csak annak bizonyításával mentesülhet a felelősség alól, hogy a hiba nélkül sem maradt volna esély a túlélésre. Az ezzel ellentétes álláspont azt eredményezné, hogy az alperesnek a kimentésre nem lenne lehetősége, a felróhatóság hiányának bizonyítása kiüresedne.
II. Az esély csökkenése, elvesztése akkor lehet alapja a kártérítési felelősségnek, ha a károkozó magatartás kifejtésekor reálisan fennállt. E tekintetben annak van jelentősége, hogy a reális esély jogi tartalmát abszolút módon meghatározni nem lehet, ennek mércéje nincs, de az adott tényállás mellett a bíróság meghatározhatja azt, hogy mikor veszett el az orvos hibájából olyan esély, amely akár a mértéke, akár a tartalma miatt kártérítési felelősséget keletkeztet [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 339. § (1) bek., 355. § (1) bek.; 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. § (1)-(2) bek., 77. § (3) bek., 136. § (1), (3) bek., 244. §].
BH 2022.10.272 A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként kártérítés jogcímén járó elmaradt jövedelem iránti keresetét a munkavállaló felperes az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően kizárólag a fellebbezésében emelheti fel, vagyis csak akkor, ha az elsőfokú határozatnak van olyan rendelkezése, amelynek megváltoztatását kívánja [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 521. § (2) bek.].
BH 2022.11.293 Ha a kártérítési felelősséget megalapozó és azon kívül eső együttesen ható okok közrehatásának aránya nem határozható meg, és a káros eredmény részösszetevői okozatossági szempontból nem különíthetők el szakértői módszerekkel, a bíróságnak mérlegeléssel kell állást foglalnia a közrehatás arányának a kérdésében [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) és (3) bek.].
BH 2022.11.296 A károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek megítélésével kapcsolatos bírói gyakorlatban alapvetően az észszerűség, a célszerűség, az indokoltság, az arányosság objektív kritériumai érvényesülnek. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményéből azonban az is következik, hogy nemcsak az általában elvárhatóságot, hanem az adott helyzetből fakadó körülményeket is értékelni kell. Ebből a szempontból az a döntő, hogy amikor a károsult a kiadásról határozott, a felmerülő költséget a rendelkezésére álló információk alapján, az eset körülményeire is tekintettel indokoltnak, szükségesnek, arányosnak tarthatta-e. Nem értékelhető a károsult kárenyhítési kötelezettségének megsértéseként az olyan magatartás, amely a károsult számára az elvárható mértéket meghaladó terhet eredményezne [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177. § (1) bek., 206. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (1) bek., 6:522. § (2) bek. c) pont, 6:522. § (3) bek., 6:525. § (1) és (3) bek.].
BH 2022.11.300 I. Ha egy másik cég részére könyvviteli szolgáltatást végző gazdasági társaság kerül felszámolás (vagy kényszerintézkedések hatálya) alá, a cég vezetőjének ilyen helyzetben is minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy hozzájusson a cég irataihoz és egy másik könyvviteli szolgáltatást végző személy segítségével tegyen eleget a vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségének.
II. A vezető tisztségviselő nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozással, hogy azért nem tudta megtenni a szükséges intézkedéseket, mert a cég iratai a könyvviteli szolgáltatást végző személynél voltak [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bek.].
BH 2022.11.302 A sérelemdíjban marasztalás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas a sérelem kompenzálására, sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatás kifejtésére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].
BH 2022.12.322 A kft. által a saját tulajdonú készlet biztosítására megkötött vagyonbiztosítási szerződés nem a tag üzletrészhez fűződő vagyoni érdekét biztosítja, ezért a kft. tagja nem minősül biztosítottnak [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 207. § (1) bek., 548. §, 556. §, 558. § (1) bek.].
BH 2022.12.323 A személyiségvédelem iránt indult perben a közéleti vitában kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetéből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva, az átlagos olvasó értelmezését is figyelembe véve kell meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek.].
BH 2022.12.324 A szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények a jogsértés megállapíthatósága esetén mindig az eset körülményeihez képest alkalmazhatók. A jogsértő személyének jogutód nélküli megszűnése esetén nyilvánvaló, hogy a jogsértő tevékenység folytatása is megszűnik és annak a jövőbeni folytatása sem várható. Ezért ilyen esetben a jogsértésben közreműködővel szemben támasztható polgári jogi igénynek, a jogsértés abbahagyására kötelezésnek, illetve a további jogsértéstől való eltiltásnak sem ténybeli, sem jogi alapja nincs [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. § (1) és (3) bek.].
BH 2022.12.333 A munkavállalói kártérítési felelősség jogalapi elemeinek speciális szabályait tartalmazó Mt. 179. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk, ezek bármelyikének hiánya a felelősség megállapíthatóságát kizárja [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. § (1) bek.].
ÍH 2022.116 VÉTŐKÉPES KISKORÚÉRT VALÓ GONDOZÓI FELELŐSSÉG, CSALÁDI ÉLETHEZ FŰZŐDŐ JOG, SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE
I. A vétőképes kiskorúért való gondozói felelősség speciális jellegéből következik, hogy a gondozói felelősség megállapításához nem mellőzhető olyan konkrét felügyeleti kötelezettségszegés, vagy olyan egyértelmű, súlyos nevelési hiba bizonyítása, amely okozati összefüggésbe hozható a vétőképes kiskorú károkozó cselekményével. Nem lehet vélelmezni magából a károkozó cselekményből, hogy azt a vétőképes kiskorú azért követte el, mert a gondozó a kötelezettségét megszegve a kiskorút helytelenül nevelte, elhanyagolta, nem tanította meg a társadalmi normák követésére. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:547. §]
II. A személyiség lényegéhez tartozik a családi élet és a családi kapcsolatok megélése. A családi élet személyiségi jogi fogalma nem korlátozódik vér szerinti rokonságra. A külön élő rokonok (pl. szülő-gyermek) kapcsolata, vagy az olyan családokon belüli kapcsolatok is, ahol a családban élő gyermek csak az egyik szülőnek a vér szerinti rokona (pl. nevelőszülői kapcsolat) egyaránt a magán- és családi élet zavartalanságához fűződő jog személyiségi jogvédelme alatt állnak. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1), (2) bekezdés, Ptk. 2:52. § (1), (2), (3) bekezdés]
ÍH 2022.117 SZERZŐDÉSSZEGÉS - VIS MAIOR - MENTESÜLÉS
Önmagukban a gazdasági válságjelenségek a szerződésszegés következményei alóli mentesülést megalapozó körülményként - vis maior - nem értékelhetőek csupán arra hivatkozva, hogy a szerződésszerű teljesítés a kötelezett oldalán fokozott többletköltséget, így nehézséget okoz. [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:142. §]
ÍH 2022.118 FELELŐSSÉG ÉPÍTÉSI TERÜLETEN TÖRTÉNT KÁROKOZÁSÉRT
I. Fokozott veszéllyel jár az a tevékenység, amelynek a folytatása során fellépő, viszonylag csekély mértékű rendellenesség is súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzetet alakíthat ki. Az építési területen jellemzően nagy számú, önmagában is fokozott veszéllyel járó tevékenység folyik, azonban az építkezés valamennyi részeleme nem határozható meg veszélyes üzemként. Ezért önmagában az a tény, hogy a baleset egy építési beruházás területén történt, még nem eredményezi a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség alkalmazását. [Ptk. 6:535. §]
II. Amennyiben a szerződés jogosultja megnevezi a tényleges károkozót, úgy szabadul a felelősség alól. Ez esetben a harmadik személynek okozott kárért a szerződés kötelezettje egyedül és önállóan felel. A szerződés jogosultjának a mentesülése független attól, hogy a tényleges károkozóval szemben a kárigény érvényesíthető-e, vagy arra bármely okból van-e lehetőség. [Ptk. 6:543. §]
ÍH 2022.119 NON CUMUL ELV
A személyfuvarozási szerződés megszegésére alapított kártérítési és sérelemdíj iránti igények a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesíthetők. Ha a felperes ennek ellenére követelése jogalapjaként a deliktuális kárfelelősség szabályait jelöli meg és az alperes sem hivatkozik ellenkérelmében a jogcím téves megjelölésére, a bíróságnak a perfelvétel során anyagi pervezetéssel kell közrehatnia abban, hogy a felperes perfelvételi nyilatkozatának hibáját kijavítsa. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:145. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §]
ÍH 2022.123 SZAKVÉLEMÉNY, SZOMSZÉDJOG, SZEMÉLYISÉGI JOG MEGSÉRTÉSE
I. Nincs akadálya annak, hogy az ellenérdekű felek bizonyítási érdekkörébe tartozó eltérő szakkérdések tisztázására a bíróság az ellenérdekű felek eltérő indítványára egyidejűleg szakértőt rendeljen ki és magánszakértőt is alkalmazzon [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 302. §; Pp. 307. §; Pp. 313. § (2) bekezdés, Pp. 316. §].
II. A bizonyítás eredményének mérlegelésekor az aggályos szakvélemény semmilyen módon nem vehető figyelembe. A bizonyíték mérlegelésnek viszont az egyébként aggálymentes szakvélemény bizonyító erejének értékelésére is ki kell terjednie, ami akár azt is eredményezheti, hogy a bíróság nem állapítja meg a fél által szakvéleménnyel bizonyítani kívánt tény fennállását. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 316. § (1)-(3) bekezdései]
III. A jogági jogellenesség hiánya nem ad önmagában mentesülést a dolog használatának magánjogi korlátai alól; a jogszabályban vagy közigazgatási engedélyben előírt zaj határértékek betartása esetén is szükségtelennek minősülhet a dolog használatával megvalósuló zavarás, mert azt a magánjogi jogviszony keretében a közjogi előírásoknak való megfeleléstől függetlenül kell értékelni. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:23. §]
IV. Szomszédjogi perben lakópark építésével együtt járó szükségtelen zavarás (por és zajártalom) alkalmas lehet személyiségi jogi sérelem okozására [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §; Ptk. 6:519. §].
ÍH 2022.133 MUNKÁLTATÓI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG - ANYAGI PERVEZETÉS SZÜKSÉGTELENSÉGE A MÁSODFOKÚ ELJÁRÁSBAN
Amennyiben a munkavállaló kereseti kérelmében megjelölt követelés az Mt. alapján kifejezett jogcímen érvényesíthető, nem tartozhat a munkáltatói kártérítési felelősség körébe. [2012. évi I. tv. (Mt.) 166. §, 167. §, 169. §, 173. §, 136. §]
ÍH 2022.134 A MUNKAVÁLLALÓ KIZÁRÓLAGOS ELHÁRÍTHATATLAN MAGATARTÁSA
Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi kockázatokra a munkavállalót kioktatja, kockázatértékelést készít és munkavédelmi szabályzatban is rendezi a munkafolyamattal kapcsolatos veszélyeket, ezen szabályozással ellentétes gyakorlat sem nyer igazolást, akkor a munkavállaló általános élettapasztalattal, szakmai ismereteivel szembeni eljárása a baleset kizárólagos okának minősül. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bekezdés a) és b) pontja]
I. Mérlegelési jogkör gyakorlásával vagy hibás jogértelmezéssel okozott kár megtérítésének csak kivételesen, kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési tévedés esetén van helye. Nem teszi kirívóvá a jogsértést önmagában az, ha a közigazgatási szerv a téves jogértelmezését több határozatában, az ügyfél által kifejtett jogértelmezés ismeretében is fenntartja.
II. Az elmaradt vagyoni előny kárként érvényesítése esetén szükséges annak bizonyítása, hogy ahhoz a károsult a bizonyossággal határos valószínűséggel hozzájutott volna.
III. A bírósági meghagyás elleni ellentmondás illetékét az ellentmondással élő fél pernyertessége esetén sem számíthatja fel.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 349. § (1) bek., 355. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. 6:522. § (2) bek. b) pont, 6:548. § (1) és (2) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 182. § (3) bek.
I. Az új Ptk. szabályai alkalmazhatók a hatálybalépése előtt megkötött szerződésből eredő jogvitában, ha a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a szerződésüket az új Ptk. hatálya alá helyezik.
II. Az alulbiztosítás szabályainak alkalmazása csak akkor mellőzhető, ha a szerződő felek a biztosítási szerződésben kifejezetten ebben állapodtak meg.
III. Ha a biztosítási szerződés szerint az egyes vagyoncsoportokat, és az egyes vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegeket külön kell kezelni, akkor az egyik vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak alulbiztosítása önmagában nem ad lehetőséget a másik vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak vonatkozásában az alulbiztosítás szabályainak alkalmazására, és ez utóbbi vagyoncsoporthoz rendelt biztosítási összeg arányos csökkentésére.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi CLXXVII. tv. 50. § (2) bek.; 2013. évi V. tv. 6:460. §
I. A Ptk. elévülésre vonatkozó szabályai - köztük az elévülés kezdő időpontjára vonatkozó szabály - nem kógens (eltérést meg nem engedő) jellegűek, mert a Ptk. nem tiltja kifejezetten az elévülésre vonatkozó törvényi rendelkezésektől való eltérést.
II. A biztosítási szolgáltatás elévülésének kezdő időpontját a törvény rendelkezésétől eltérően meghatározó általános szerződéses feltétel csak akkor válik a biztosítási szerződés részévé, ha a biztosító külön tájékoztatta a biztosítottat a törvényi rendelkezéstől való eltérésről, és a feltételt a biztosított a tájékoztatás ismeretében kifejezetten elfogadta.
III. A Ptk.-ban előírt bejelentési kötelezettség elmulasztásához vagy késedelmes teljesítéséhez a törvény jogkövetkezményként nem a biztosítási szolgáltatáshoz való jog elvesztését vagy a biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti követelés elévülését fűzi, hanem azt, hogy ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:22. § (1)-(2) bek., 6:78. § (2)-(3) bek., 6:470. §, 6:471. §, 6:453. §
I. Deliktuális kárfelelősségnél az előreláthatóság az oksági kapcsolat feltétele. Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet.
II. A családban éléshez való jog sérelme nem kizárólag a közeli hozzátartozó esetében valósulhat meg. E jog sérelméhez a hozzátartozóval a családban éléshez való személyiségi jog által védett, szoros, egymást támogató, egymást segítő családi kapcsolat fennállása szükséges.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:42. §, 2:52. §, 6:521. §
I. A vasúti pályahálózat üzemeltetője nem mentesülhet a vasúti átkelő biztonsági berendezéseinek üzemzavarából eredő baleset miatti kártérítési felelősség alól önmagában arra hivatkozással, hogy az üzemzavarra vonatkozó jogszabályi előírásoknak eleget tett. Az üzemeltetőnek az üzemzavarra vonatkozó szabályozástól függetlenül meg kell tennie azokat az adott helyzetben általában elvárható szükséges intézkedéseket, amelyekkel az üzemzavarból származó balesetek megelőzhetők.
II. A vasúti pályahálózatot működtető gazdasági társaságtól elvárható, hogy vasúti átjáró üzemzavarával összefüggő halálos vasúti baleset bekövetkezése után a hasonló balesetek elkerülése, kockázatának csökkentése érdekében szükséges műszaki intézkedéseket tegye meg, illetve eljárásokat vezesse be az általa fenntartott pályaszakaszokon.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:519. §, 6:525. §; 2005. évi CXXXIII. tv. 31. § (1) bek.
Ha a kártérítésre jogosult a felelősségbiztosítóval megállapodást köt a kár biztosító általi megtérítéséről, az nem zárja ki, hogy a károsult az egyezséggel nem érintett további kártérítési igényét (nemvagyoni kárát) perben közvetlenül a károkozótól követelje.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 339. § (1) bek., 355. § (1) bek.; 2007. évi LXII. tv. 27. §; 2020. évi LXX. tv. 2. § (1) bek., 12. § (2) bek.
Ha a szerződés megszegése miatt a kárfelelősség közrehatási arányát a bíróság jogerős közbenső ítélettel megállapította, a kárösszeg elszámolása során a kármegosztás aránya nem bírálható felül, attól eltérés nem lehetséges.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:233. §, 6:142. §, 6:143. §, 6:144. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. 227. § (1) bek., 229. § (1) bek.
Nem áll fenn (vagy nem állapítható meg) az egészségügyi szolgálató kártérítési felelőssége, ha nem bizonyított, hogy a részéről eljáró orvos mulasztása okozati összefüggésben áll a beteg egészségkárosodásával.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:52. § (3) bek., 6:519. §; 1997. évi CLIV. tv. 77. § (3) bek., 244. § (2) bek. ■
Visszaugrás
