Megrendelés

Kóczián Sándor: Az illetlenség szabályozása az elektronikus médiában az Egyesült Államokban (2. rész) (IJ, 2013/2. (55.), 66-74. o.)

Az elektronikus médiaszabályozás egyik legérdekesebb területe a trágár vagy más néven illetlen (indecent) tartalmak, trágárnak tartott kifejezések és csúnya szavak korlátozása. Az ilyen megnyilvánulások önmagukban véve nem jogellenesek, azok a véleménynyilvánítás szabadságába tartoznak. A trágár, durva beszéd használata azonban jelentős korlátozás alá esik az elektronikus médiában. Ennek legfőbb indoka a kiskorúak védelme, mivel azokat a kiskorúak számára nem megfelelő, káros tartalomnak tekintik.

Az Egyesült Államokban különösen érzékenyen reagálnak a rádióban és a televízióban - a földi sugárzású médiumokban - előforduló trágár és sértő nyelvezetre, kifejezésekre. Ennélfogva az illetlen tartalmak korlátozása az amerikai médiaszabályozás egyik legnagyobb vitát kiváltó területének számít. A tanulmány "Az illetlenség szabályozása az elektronikus médiában az Egyesült Államokban" című tanulmány folytatása, amely az illetlenség (indecency) amerikai szabályozását és az amerikai médiahatóság, az FCC illetlenséggel kapcsolatos gyakorlatát mutatja be. 2003-ban és 2004-ben olyan események következtek be (Bono és Janet Jackson incidens), amelyek jelentős változást hoztak az FCC addig visszafogott gyakorlatában.

E tanulmány első része részletesen bemutatja a 2004-ben hozott Golden Globe határozatot, amivel az FCC megváltoztatta korábbi gyakorlatát, és az alkalmilag használt trágár kifejezések használatát is illetlenségnek minősítette. Felidézi az egyik leghírhedtebb amerikai televíziós incidenst - amikor élő adásban egy pillanatig láthatóvá vált Janet Jackson egyik melle - és azt követő eseményeket. Ezután részletesen tárgyalja az incidensek, valamint az FCC szigorúbbá vált gyakorlatának hatására jelentkező öncenzúra és az ún. "dermesztő hatás" (chilling effect) kérdését. Végül a tanulmány ismerteti a Bizottság 2006-ban kiadott ún. Omnibus határozata (Cher incidense), amely ellen több televíziós csatorna is fellebbezést nyújtott be. Az ügy kétszer is megjárta a Legfelsőbb Bíróságot, amiben a szövetségi fellebbviteli bíróságok kimondták az FCC új politikájának és gyakorlatának alkotmányellenességét, amit másodszorra a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyott, de nem változtatott az illetlenséggel kapcsolatos felfogásán.

1. Bono és Janet Jackson incidensei. A Golden Globe határozat

2003. január 19-én tartották a 60. Golden Globe Awards díjkiosztó ünnepséget, amit az NBC élőben közvetített.[1] A díjátadón Bono, a U2 énekese Golden Globe díjat nyert a legjobb eredeti dal kategóriában, aminek átvételekor a következőket mondta: "Ez valóban, valóban kib*szottul brilliáns" (This is really, really, fucking brilliant).[2] A közvetítés miatt több száz panasz érkezett az FCC-hez. Az NBC azzal védekezett, hogy az énekes szóhasználata csupán egy futó megjegyzés volt, amely nem szexuális összefüggésben hangzott el. Az FCC Végrehajtási Irodája (Enforcement Bureau) el is utasította a nézői panaszokat arra hivatkozva, hogy a megnyilvánulás eseti és elszigetelt (fleeting and isolated) volt, és ezért az illetlenség tilalmának hatálya nem terjed ki rá. Az indokolás szerint a kérdéses beszédben az "F-betűs szó" (F-Word) ilyen összefüggésben történő használata nem írt le szexuális vagy kiválasztó szerveket vagy tevékenységeket. Bono a "fucking" szót nem azok leírására vagy ábrázolására használta, hanem "mint egy jelzőként vagy töltelékszóként hangsúlyozta, amikor felkiáltott". De még ha a kifejezést szexuális értelemben is használta volna, az FCC gyakorlata akkor is lehetővé tette annak használatát, mivel a korábbi határozataiban megállapította, hogy az ilyen jellegű alkalmi és elszigetelt megjegyzések nem indokolják a Bizottság fellépését.[3]

A Szülők Televíziós Tanácsa (Parents Television Council, PTC) nevű konzervatív szervezet azonban panaszt tett a határozat ellen, vitatva azt az állítást, miszerint az énekes a szót "egy jelzőként vagy töltelékszóként hangsúlyozta" felkiáltásában. A PTC érvelése szerint nyilvánvalóan sértő az

66/67

"F-betűs szó" bármilyen alakban, formában vagy értelemben történő használata a földi sugárzású televízióban. Közben a Kongresszus mindkét háza sürgetni kezdte a teljes Bizottságot, hogy változtassa meg a határozatot, és indítványokat terjesztettek be a 18 U.S.C. § 1464 módosítására, amelyek nyolc káromkodás minden formáját betiltották volna.[4]

A Kongresszus nyomására végül 2004. március 18-án az FCC visszavonta és felülbírálta az Iroda határozatát (Golden Globe Order). Bár a Bizottság elismerte az illetlenség terén korábban folytatott visszafogott gyakorlatát, miszerint az elszigetelt vagy eseti és egyébként váratlanul elhangzó trágár szavak közvetítése nem minősül illetlenségnek, leszögezte, hogy ez nem jó gyakorlat, illetve ez az értelmezés nem tartható tovább. Az új határozatban már úgy ítélte meg, hogy a trágár szavak futó megjegyzésként való, elszigetelt és eseti használata még akkor sem fogadható el, ha azokat nem szexuális célzattal, hanem a mondanivaló fokozására használták, illetve azok élő- vagy sportközvetítéseken hangzottak el. A Bizottság szerint Bono "F-betűs" szóhasználata (F-words) szexuális tevékenységet írt le és ábrázolt, ezért az nyilvánvalóan sértő volt. Ennek indoka, hogy "az F-betűs szavak alapvető jelentésének", illetve minden ilyen szónak vagy azok bármely variációjának bármilyen összefüggésben történő használatának alapvetően szexuális konnotációja van. A nyelvhasználat azért is nyilvánvalóan sérti a kortárs közösségi normákat, "mert az angol nyelvben az F-betűs szó az egyik leggyakoribb vulgáris, vizuális és nyílt leírása a szexuális tevékenységnek". Az a puszta tény, hogy bizonyos szavak vagy kifejezések nem tartósan vagy ismétlődően fordulnak elő, még nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az egyébként nyilvánvalóan sértő műsorszórás nem illetlen. Az a tény pedig, hogy a szóhasználatra talán véletlenül került sor, nem releváns, mert az illetlen nyelvezet ugyanolyan hatással van a gyermekekre. Az FCC azt is hozzátette, hogy az "F-betűs szó" használata egy országosan közvetített díjkiosztó ünnepségen sokkoló és öncélú volt. Ebben a tekintetben az NBC sem állította, hogy a szóhasználatnak bármilyen politikai, tudományos vagy egyéb független értéke lett volna, vagy bármely más tényezők mérsékelték volna a sértő jelleget. A Bizottság a 25. lábjegyzetben azt is megjegyezte, hogy a műsorszám társadalmi vagy politikai értéke még nem teszi megengedetté az "F-betűs szavak" használatát.

Az FCC a sértő nyelvezet alkalmi használatával kapcsolatos gyakorlat megváltoztatását két indokkal támasztotta alá. Az egyik szerint a technológiai fejlődés lehetővé teszi a műsorszolgáltatók számára, hogy "egyetlen sértő szó vagy cselekvés sugárzását is megakadályozzák [...] anélkül, hogy blokkolnák vagy aránytalanul rombolnák a beszélő vagy az előadóművész üzenetét". A műsorszolgáltatók ma már könnyedén blokkolni tudják az élő adásban elhangzó alkalmi töltelékszavakat (fleeting expletives) is. Ha mégis van esély arra, hogy ilyen szavak hangozzanak el, akkor a műsorszolgáltatónak célszerűbb a késleltetés mechanizmusát (time-delay) kihasználnia. Sok élő műsort már most is öt másodperces késleltetéssel közvetítenek. Mindez kizárja, hogy a "fuck" szó véletlenül hangozzon el (élő) adásban. A másik érv szerint "ha a Bizottság nem lépne fel az elszigetelt és indokolatlan nyelvhasználatot tartalmazó műsorokkal szemben, amikor a közönség soraiban gyermekek is vannak, úgy ez a sértő nyelvezet széles körű használatához vezetne". Más szóval, ha a műsorszolgáltatók tisztában vannak azzal, hogy megúszhatják a sértő nyelvezet elszigetelt és indokolatlan használatát, akkor egyre több és több műsorban kezdenek el ilyen szavakat használni, mintegy "hógolyó effektusként" (snowball effect).[5] Az alkalmi töltelékszavak kategorikus mentessége azok szélesebb körű használatára csábítana, ezért a gyermekek védelme érdekében szükséges a fellépés.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére