A negyedik ipari forradalom által életre hívott digitalizáció,[1] azon belül a mesterséges intelligencia megjelenése (a továbbiakban: MI),[2] s annak alkalmazása eddig soha nem látott kihívás elé állítja az emberiséget, hiszen egy olyan újdonságról van szó, ami alapjaiban változtatja meg az eddigi ismereteinket. A technológiát leginkább az elektromosság és a gőzgépek megjelenéséhez lehetne hasonlítani, amelyek szintén gyökeres változást eredményeztek az elmúlt évszázadokban. Az MI-vel kapcsolatos elvárások meglehetősen magasak, sokan úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia végre elhozhatja a fejlődő országok felzárkóztatását és megoldást találhat a globális felmelegedés problémájára.[3] Mindezek alapján az MI-hez kapcsolódó erkölcsi-etikai kérdések tisztázása, az alapelvek meghatározása és ennek megfelelő technológia létrehozása kiemelkedően fontos, éppen ezért bír nagy jelentőséggel a tervezési létszak, a programozás. Alapvetően ebben a szakaszban zajlik a mesterséges intelligencia 'születése', alapköveinek letétele, amit később az ellátandó feladat szerint tovább alakítanak. Ezen túlmenően a nevezett szakaszban elvégzett tevékenységek, illetve a beépített elvek érvényesülése a későbbi működési létszakban szintén meghatározóak lesznek, ennélfogva - vélhetően - a felelősségi kérdések alakulására is hatást gyakorolnak majd.[4]
A továbbiakban ismertetni kívánjuk a legjelentősebb erkölcsi-etikai tárgyú dokumentumokat, majd pedig tanulmányozzuk az MI etikai vonatkozásait. Kiemelendő, hogy a technológiával kapcsolatos erkölcsi-etikai kérdések[5] nem számítanak új keletűnek, hiszen ezekkel foglalkozik egy már létező terület az ún. gépi etika, gépi moralitás.
A téma részletes kifejtése előtt esszenciális a fogalmi alapok tisztázása. Először is fontos annak meghatározása, hogy mit is takar a mesterséges intelligencia kifejezés. Kiindulópontnak tekintjük a mesterséges intelligencia tanulmányozására létrehozott magas szintű szakértői csoport által, 2019 áprilisában kiadott tanulmányban szereplő meghatározást, amely szerint: "A mesterséges intelligencián (Artificial intelligence - AI) alapuló rendszerek olyan, emberek által megtervezett szoftverrendszerek (és lehetőség szerint hardverrendszerek), amelyek összetett céljukra tekintettel a fizikai vagy a digitális dimenzióban úgy működnek, hogy a környezetüket adatszerzés révén észlelik, értelmezik a gyűjtött strukturált és nem strukturált adatokat, ismereteik alapján érvelnek vagy ezekből az adatokból származó információkat dolgoznak fel, valamint eldöntik, hogy az adott cél eléréséhez melyek a leghatékonyabb intézkedések. Az MI-rendszerek használhatnak szimbolikus szabályokat vagy numerikus modellt is betanulhatnak, és a magatartásukat is megváltoztathatják annak elemzése révén, hogy a korábbi intézkedések hogyan hatottak a környezetre."[6]
Abban az esetben, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatos erkölcsi-etikai kérdések témakörében vizsgálódunk, számos kifejezéssel találkozhatunk a szakirodalomban, mint például 'robot etika' vagy 'roboetika' - angolul: 'roboethics'- és 'gépi etika' - angolul: 'machine ethics', melynek másik ismert elnevezése: gépi erkölcs, angolul: 'machine morality' -, illetve 'számítógép-etika' - angolul: 'computer ethics'. A terminológiák egyes szerzők szerint eltérő jelentéssel bírnak, míg mások csereszabatosan használják a kifejezéseket. Jelen részben arra fókuszálunk, hogy az említett fogalmakat definiáljuk és elhatároljuk egymástól, ezzel arra törekszünk, hogy elhelyezzük tanulmányunkat egy adott, jól lehatárolható tématerületen. A Winfield-Michael-Pitt-Evers által írt tanulmányban a szerzők a 'gépi etikát' - mint a számítógép-etikából eredeztethető új területet - úgy határozzák meg, hogy az etikai ágensek négy csoportját definiálják James Moor 2006-os írása alapján,[7] az alábbiak szerint:
Etikai hatással bíró ágensek - angolul: Ethical Impact Agents -, melyek értékelhetőek az etikai következményeik miatt.
Implicit etikai ágensek - angolul: Implicit Ethical Agents -, melyeket az etikátlan következmények elkerülésére terveztek.
Explicit etikai ágensek - angolul: Explicit Ethical Agents - olyan gépek, melyek etikával kapcsolatos érvelésre képesek.
Teljes etikai vagy teljesen etikus ágensek - angolul: Full Ethical Agents - olyan gépek, melyek képesek explicit, morális ítéletek meghozatalára és azok igazolására is.[8]
Az Anderson-Anderson szerzőpáros szerint a 'gépi etika' a gépek által emberek, illetve más gépek irányába tanúsított magatartás etikai elfogadhatóságát tanulmányozza.[9] A 'gépi etika' másik elnevezése a 'gépi erkölcs' olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek arra keresik a választ, hogy a robotoknak milyen erkölcsi képességekkel kell rendelkezniük és ezek hogyan implementálhatóak.[10] Ezzel szemben a 'számítógép-etika' a személyek általi géphasználattal kapcsolatos problémákra fókuszál.[11] A 'robotetika' vagy ahogyan Winfield-Michael-Pitt-Evers hívja 'robot és AI etika' - itt meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi terminológiát tartjuk megfelelőnek, ezáltal a fogalom szélesebb körben értelmezhető - a fejlesztőkre, tervezőkre koncentrál, s arra, hogyan lehet a technológiát tervezni, létrehozni úgy, hogy a lehetséges etikai sérelmeket minimalizálják, ami a nem megfelelő összeállításból vagy akár a nem megfelelő alkalmazásból fakadhat.[12] Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy mindhárom kifejezés mást takar, ám azok mégis szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a 'gépi etika vagy erkölcs' a technológia etikusságával, annak etikus alkalmazásával, felhasználásával foglalkozik, a 'robot és AI etika' pedig a technológia etikus létrehozatalára, etikai elvek mentén történő kialakítására fókuszál. A mesterséges intelligencia és a robotok, tehát az újonnan megjelenő technológiák tekintetében a 'robotetika' és a 'gépi etika vagy erkölcs' szinte elválaszthatatlanok egymástól, s talán jobb is azokat együttesen vizsgálni, ugyanakkor mégsem szabad a két területet összemosni. A fogalommeghatározásokat követően megállapítható, hogy dolgozatunk részben a 'robot és AI etika' területéhez tartozik, mivel az a tervezési létszakra koncentrál, s az ahhoz kapcsolódó erkölcsi-etikai iránymutatások címzettjei a tervezők, programozók. Ugyanakkor az erkölcsi értékek MI-be történő integrálásának vizsgálata miatt részben a 'gépi erkölcs vagy etika' területén is elhelyezhető.
A tervezési létszakra vonatkozó erkölcsi-etikai kérdések vizsgálata előtt fontos kitérnünk arra, hogy miért is van kiemelkedő szerepe ennek a szakasznak. Jelen létszak - lényegében a technológia létrehozatalát, magát a programozást jelenti - jelentőségét egyrészt az adja, hogy ebben a szakaszban zajlik a mesterséges intelligencia 'alapköveinek letétele', melyre később mások építkeznek, azt az ellátandó feladatok szerint tovább alakítják. Éppen ezért fontos, hogy
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
