A végrehajtási eljárás megindítása az önkéntes teljesítés hiányának következménye, az intézkedés jogintézménye speciális, azt kizárólag a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatóság indíthatja el [Art. 149. § (3) bek.].
Az említett biztosítási intézkedést a hatóság végzéssel rendeli el, amelynek joghatása, hogy a végzéssel foganatosított végrehajtási cselekményt a megindítás után meg lehet ismételni, az vonatkozik bármely végrehajtási eljárás típusára, így foglalásra, követelésre és fizetésletiltásra stb. A követelés teljesítése számos körülménytől függ (fizetési készség, képesség, működési feltételek változása stb.), de a legfontosabb a hátralékos jogkövető magatartásának figyelemmel kísérése. A megfizetési szándék hiánya valószínűsíthető, ha az adóalany a korábbi adóévekben számos alkalommal halmozott fel adótartozást, adókötelezettségének valamely fontos részelemét nem teljesítette (csak az adóhatóság felszólítására nyújtott be adóbevallást, adóellenőrzés adókülönbözetet állapított meg stb.), mindezek az adóalany üzleti gyakorlatának folyamatos nyomon követését indokolja.
A végrehajtási eljárás megindítása előtt (a korábbi anyagban is említésre került) a megfelelő mélységű körültekintés az adóhatóság részéről esetlegesen elkövetett eljárási hiba mellőzését eredményezi; az ügy jogerős állapotának ismerete elengedhetetlen, mely egyben fontos feltétele is. Példaként említendő: önellenőrzést követően az adóhatóság nem fogadta el annak indokát és a levezetés számszaki logikáját sem. Az ügy II. fokú eljárási szakaszban volt, az érintett adókülönbözet összegének egy része volt vitatott, amelyről az I. fokú adóhatóság adat-kiegészítés miatt szerzett tudomást a II. fokú adóhatóságtól. A nem vitatott összegre a jogerőre emelkedést megelőzően végrehajtási eljárást kezdeményezett, ezzel jelentős eljárási hibát elkövetve viselnie kellett az ügy morális megítélését. A körülmények és az adóalany előéletének ismeretén túl, fontos a törvény nyomon követése, a szakmai lépéslehetőségek kihasználása, az etikai normák korlátok közötti alkalmazásának gyakorlata is. Mindezek együttesen minősítik az adóhatóság igazgatási képességének megítélését. Ennek elfogadása a végrehajtási eljárást irányító vezető, de mint korábban már kiemelésre került, az adóellenőrzési munkát irányító felelős vezető számára is kötelező.
Az adóhatóság az adó megfizetésére kötelezett adóalanyt (hátralékost) az Art. 150. § (1) bekezdése alapján fizetési felhívás útján értesíti a végrehajtási eljárás megkezdéséről. A felhívás megküldése nem kötelező, csak lehetőség, alkalmazása partneri kezdeményezést mutat (adóigazgatási szolgáltatásként működik) és egyben preventív tartalma is van. Az idézett rendelethely második mondata szerint a végrehajtási eljárás csakis és kizárólag a végrehajtási cselekmény megkezdésével, foganatosításával indul, tehát a fizetési felhívás kiküldése, kézhezvétele egy a gondolkodás kikényszerítésére alkalmas, cselekvésre motiváló levélnek minősül. Tájékoztatási szándékát igazolja a tartalma is, amely szerint az adótartozás összegére, a határidő teljesítésére, a számlaszámra, továbbá az esetleges elmulasztás jogkövetkezményére hívja fel a hátralékos vagy megbízottja figyelmét.
A hátralékos adóalany számára természetes törekvés az adóvégrehajtás elkerülése, az erre vonatkozó szabályozási háttér megismerése és kihasználása. Ide kapcsolódó lehetőségek:
- Az adó azonnali megfizetése.
- Fizetési könnyítés lehetőségének kérelemben történő előterjesztése. Vonatkozhat fizetési halasztásra, részletfizetésre, méltányossági hatáskör gyakorlására az adó törlése, mérséklése érdekében. Az a helyes önkormányzati adóigazgatási gyakorlat, ha a döntés határozatban való megfogalmazása előtt a folyószámla rendszerben megvizsgálják az adóalany előéletét: az elévülési időn belüli kötelezettség teljesítések maradéktalan és hibás előfordulását, a korábban kapott fizetési könnyítések gyakoriságát és azok teljesítésének színvonalát, tehát az érintett adómorálját. Ha az adóalany több helyi adó vonatkozásában is érintett hátralékosként, akkor a könnyítés elbírálása során a fizetés sorrendjét is meg kell állapítani, majd szükséges folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az érintett adóalanynál adóellenőrzés során adókülönbözet, adóbírság, mulasztási bírság megállapítására került sor (esetleg több alkalommal), mindez a fizetési könnyítési kedvezmény megadását szigoríthatja.
- A határozat jogerőre emelkedése után a végrehajtási eljárás szünetel mindaddig, amíg a határozatban foglalt feltételek betartásra kerülnek. Korábbi tapasztalat alapján említésre érdemes, hogy a kis- és középvállalkozói körbe tartozók csaknem fele betartotta a jogerős kondíciókat, a kisvállalkozó és egyéni vállalkozó hátralékosok 30-40%-a iparűzési adó vonatkozásában újabb kérelem benyújtásával továbbkönnyítés megadását kérte. A második kérelem elbírálásának fontos szempontja a piaci konjunkturális állapot, az átmeneti fizetési nehézség feltételezése, de legalább hasonló mélységben szempontként kerül vizsgálat alá az önkormányzati finanszírozás aktuális állapota a költségvetési feltételek maradéktalan teljesítése okán. Az önkormányzati adóhatóság felelőssége a bevételekre történő kitekintés is, ami következetes, szigorú, kizárólag indokolt esetben alkalmazott méltányos gyakorlatot kényszerít ki.
- A végrehajtási eljárás felfüggesztése történhet saját hatáskörben, ha olyan közbeeső cselekmény vagy döntésigénylő hatósági eljárás kezdődik, amely ezt indokolja (pl. tevékenység megszűnése, haláleset, nyomozati eljárás stb.). Az esetek többségében felettes szerv rendelkezésére fordul elő, mert a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása,
- 18/19 -
esetleg megsemmisítése várható (pl. ha az I. fokú adóhatóság eljárási hibát követett el, emiatt panasz benyújtására került sor). Szükséges megemlíteni, hogy az adóhatóság a hátralékos kérelmére kizárólag akkor függesztheti fel az eljárást, ha erre okot adó, méltányolandó körülményét igazolta és a hátralékos adóst az aktuális eljárás során nem sújtották mulasztási bírsággal. A végrehajtási eljárás szünetel, felfüggesztése szükséges akkor is, ha az adózóval szemben felszámolási eljárás indult, amely a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig tart.
A végrehajtási eljárás megindításának korlátai a jogalkotás és jogalkalmazás kiemelkedő eszközei, amelyek az adóhatósági szolgáltatás összefüggéseinek ismeretében szintén megelőző funkciót tartalmaznak, ezért felsorolásuk indokolt:
- a kötelezettség végrehajtásához fűződő jog elévülése,
- a folyószámla egyenleget befolyásoló körülmények (fizetési könnyítés, halasztás stb.),
- a végrehajtás szünetelése,
- a végrehajtás felfüggesztése,
- a jogorvoslat (a végrehajtási eljárással összefüggésbe hozható bármilyen beadvány miatt),
- a csődeljárási, felszámolási eljárás elrendelése említendők legfontosabb korlátoknak.
Az elévülés ténye kizárja az eljárás további menetét, ezt az adóhatóságnak hivatalból kell figyelembe vennie. Az elévülési határidő nem minden esetben folyamatos, mert a törvényben felsorolt események, körülmények hatással lehetnek arra. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ha az adó, a bírság végrehajtásához való jog elévült, a kapcsolódó késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
