A részvénykönyvbe bejegyzett részvényest ezen státuszánál fogva megilleti a keresetindítás törvényi joga. A részvényesi jogállás olyan helyzet, ami a jogi érdek fennállását igazolja. A keresetlevél benyújtására a jogszabályban megállapított határidő anyagi jellegű határidő. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható, annak betartását a választottbíróság hivatalból veszi figyelembe, de a határozat hatályon kívül helyezése iránt indítandó kereset esetén a 30 napos határidőt, amely szubjektív jellegű, a választottbíróság csak akkor vizsgálja, ha arra az ellenérdekű fél hivatkozik. A szubjektív határidő elévülési jellegű.
Címszavak: részvényes perindítási joga, objektív és szubjektív keresetindítási határidők
A Vb/16096. számú ügyben az alperes a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, nyilvánosan működő részvénytársaság volt, a felperes pedig az alperesi társaság részvényese.
A perbeli tényállás szerint az alperes a közgyűlésén összehangolt magatartásra hivatkozással a részvénykereskedés felfüggesztését javasolta és felhívta a figyelmet, hogy az összehangoltan eljáró személyeknek a többi részvényes irányában vételi ajánlatot kell tenniük. A megnevezett részvényesek nem reagáltak, a közgyűlés pedig a közgyűlési meghívóban eredetileg megjelölt javaslatokat elfogadta.
A felperes keresetében egyrészt a közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését, másrészt a választottbíróság érdemi döntéséig, azok végrehajtásának felfüggesztését kérte.
A választottbírósági tanács álláspontja szerint - összhangban a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-ban írtakkal és a BH 2013.276. döntéssel - a felperest, mint a részvénykönyvbe bejegyzett részvényest ezen státuszánál fogva a keresetindítás törvényi joga megilleti. A jogszabály ugyanis magát a részvényesi jogállást tekinti olyan helyzetnek, amelyből fakadóan a társaság jogszerű működése iránti - a perindításhoz szükséges - jogi érdek mindig fennáll.
A választottbírósági tanács azt is kiemelte, hogy a keresetlevél benyújtására a jogszabályban meghatározott határidő anyagi jogi jellegű. A Ptk. értelmében a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna. Azt a rendelkezést, hogy a határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható, úgy kell értelmezni, hogy az egyéves objektív határidő betartását a választottbíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie, de a harminc napos szubjektív határidő betartását a választottbíróság csak akkor vizsgálja, ha az ellenérdekű fél erre hivatkozik. A szubjektív határidő elévülési jellegű, azaz a fél megfelelő indokok megjelölése esetén kimentheti a késedelmét.
A keresetindításnak az eljáró tanács indokolása szerint más szempontból is jelentősége van. A választottbíróság által is helyesnek ítélt gyakorlat szerint ugyanis a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell megjelölni azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekre a felperes a határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetét alapítja. A keresetindítási határidőn túl előterjesztett indokok nem vizsgálhatóak.
A jogvesztő határidő lejártát megelőzően, hiányos tartalommal előterjesztett, a konkrét jogszabálysértésekre, alapszabálysértésekre nézve előadást nem tartalmazó kereset alapján nem volt az adott perben sem vizsgálható, hogy a közgyűlési határozat valamely konkrét jogszabályi vagy létesítő okirati rendelkezésbe ütközik-e. A konkrét jogsértések vizsgálata körében ugyanis a válasz-tottbíróság az ilyen tárgyú perekben kötve van a keresetben előadottakhoz.[2]
- 540/541 -
A döntés indokolása kiemelte, hogy a fél köteles bizonyítani azokat a körülményeket, amelyekre követelése megalapozása során hivatkozik. A felperes által hivatkozott összehangolt magatartás a dolog természeténél fogva külső szemlélő elől rejtve történik, az a választottbíróság rendelkezésére álló eszközökkel alapvetően nem tárható fel, hanem arra csupán különböző jelek utalhatnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
