Ebben a tanulmányban 2016. és 2017. évi jelzések, panaszok, közlemények (pl. minisztériumi, fogyasztóvédelmi hatósági, békéltető testületi, egyesületi források) alapján a "termékbemutatók" jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi jogi szabályozását vizsgálom, vagyis, hogy e tekintetben - a 2016. évi (rendkívüli) hatósági ellenőrzések eredményeire is figyelemmel - milyen problémák vannak, és azokra, a szükséges hatósági ellenőrzéseken túl, milyen helyes válaszok adandók.
1. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-ának 28a. pontja alapján e törvény alkalmazásában árubemutatóval egybekötött termékértékesítés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység.[1]
A Kertv. 5/C. §-ának (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából a) székhelyén vagy telephelyén, valamint fióktelepén; b) az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helye szerinti megyeszékhelyen; c) a szervezett utazáshoz történő csatlakozásra a fogyasztók számára biztosított valamennyi indulási hely szerinti megyeszékhelyen; d) az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helyén, az árubemutató és a termékértékesítés időtartama alatt köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni személyes, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. § (3) bekezdésének megfelelően; az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. E kötelezettség keretein belül a kereskedő köteles a) a (2) bek. a)-c) pont szerinti ügyfélszolgálati irodáit a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és - 5 munkanapos hetet alapul véve, legalább heti 36 órás nyitva tartással - üzemeltetni, valamint a hét legalább egy munkanapján 20 óráig - nyitva tartani, b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
A Kertv. 5/D. §-a értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő az értékesítés helyszínéről való visszaszállítást - különösen a személyi kör és a díjazás tekintetében - ugyanolyan feltételek-
- 183/184 -
kel, ugyanarra a helyszínre köteles biztosítani, mint az árubemutató, illetve termékértékesítés helyszínére való szállítást.
A Kertv. 9. §-ának (2) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság jár el - az Fgytv. szabályai szerint - a Kertv. 5. §-ának (2) és (4) bekezdésében, 5/C. §-ában, 6. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén; e rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
A Kertv. 14. §-a tartalmazza, hogy a Kertv. 5/C. § és 5/D. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 12. §-a kimondja, hogy tilos a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott, árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan ajándékjuttatás, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és ajándéksorsolás reklámja.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 265. §-a pedig akként rendelkezik, hogy tilos a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott, árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával összefüggésben nyújtott pénzügyi szolgáltatás kivételével.
2. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) általános indokolása a következőket foglalja magában: "Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység a hagyományostól eltérő kereskedelmi formák egyike, ahol az ügyletkötés természetéből adódóan a fogyasztók fokozott védelmet igényelnek. A vállalkozások a legtöbb esetben magányos időseket céloznak meg, szerveznek részükre programokat, akik ezért úgy érzik, hogy cserébe »hálával« tartoznak és olyan magas áron kínált termékeket vásárolnak meg, amelyekre valójában nincs is szükségük. Az ilyen módon értékesített termékek kifizetése - önerő hiányában - sok esetben súlyos anyagi terhet, drága hitelek felvételét jelenti az érintett családok részére, negatív következményei hosszú éveken át éreztethetik hatásukat. Kiemelendő, hogy a lakóhelytől távol szervezett utazással egybekötött termékbemutatókon a fogyasztók jelzései alapján olyan légkör tapasztalható, hogy vásárlás nélkül a hazajutás is bizonytalannak tűnik. Számtalan példát hallhatunk - akár a közvetlen környezetünkből, akár a sajtóból - többszázezer forintos gyógyító »csodalámpáról«, gyógyhatásúnak mondott ágyneműgarnitúráról, »extra« tulajdonságokkal rendelkező takarítógépekről. Ezeket a termékeket az erre »berendezkedett« vállalkozások a fentiek alapján kifejezetten koruk, hiszékenységük, egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott, ezáltal megtéveszthető fogyasztók részére, sok esetben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásával kívánják értékesíteni. Valójában az említett bemutatókon értékesített termékek jelentős része nem rendelkezik azokkal az előnyös tulajdonságokkal, melyekre a vállalkozások az esetek többségében megtévesztő módon hívják fel a fogyasztók figyelmét. Az is tapasztalható, hogy ezek a termékek a hagyományos kereskedelmi forgalomban kapható hasonló jellegű árukhoz képest jelentős mértékben túlárazottak. Egyértelműen megállapítható, hogy a cégek csak az értékesítésről szóló szerződés megkötéséig és a termék átadásáig készségesek, ezután a fogyasztók részére már elérhetetlenné válnak. Különösen igaz ez az általuk közvetített hitelekre, mert esetleges nemfizetés esetén a fogyasztók már egy-egy pénzügyi intézménnyel állnak szemben. Mindezen indokok alapján nem tűr halasztást a fogyasztóknak a koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztók védelme érekében szükséges törvények módosítása."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
