Megrendelés

Dr. Vida-Sós Tünde: Határidőváltozások a Cégtörvényben III. (CH, 2006/2., 7. o.)

A jelenleg hatályos (1997. évi CXLV.) Cégtörvény szabályozásával egyezően az új Ctv. is úgy rendelkezik valamennyi bejegyzési forma esetén (szerződésminta alkalmazásával vagy anélkül), hogy a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától vagy a végzésnek a bejegyzést kérő részére történő átadásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe a bejegyzési határidők számításakor. A hiánypótlásra felhívó végzésre vonatkozó előírásokat, a hiánypótlás határidejét, illetve annak elmulasztását, a hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén alkalmazandó következményeket, továbbá az automatikus cégbejegyzést és az annak elkerülése érdekében adott cégbírósági vezetői jogkört is a jelenlegi szabályozással összhangban szabályozza az új törvény.

A új Ctv. 49. §-a a bejegyzési határidő további csökkentése érdekében lehetővé teszi bizonyos cégek számára az úgynevezett egyszerűsített cégeljárás választását. A közkereseti, betéti vagy a korlátolt felelősségű társaság akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha szerződésminta alkalmazásával készíti el a létesítő okiratát, névfoglalással él és a cég bejegyzése iránti kérelmét elektronikus úton nyújtja be. Az egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság a cég bejegyzéséről vagy a bejegyzési kérelem elutasításáról a cégbírósághoz történő érkezését követő két munkanapon belül határoz. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerülhet sor, azonban az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését. Az automatikus cégbejegyzés ebben az esetben is érvényesül, hiszen az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön. Az egyszerűsített cégeljárás szabályai a változásbejegyzési eljárásban nem alkalmazhatók [új Ctv. 50. § (2) bekezdés], tekintettel arra, hogy a szinte azonnali bejegyzéshez ekkor már nem fűződik kiemelkedő érdek.

Az Európai Tanács 2000. júniusában Feirában tartott értekezletén elfogadták az Európai Kisvállalkozói Chartát, amely - hangsúlyozva a kisvállalkozások innovációban, foglalkoztatásban, integrációban játszott elsődleges szerepét - a tagállamokat, illetve az Európai Bizottságot hívja fel e társaságok működését könnyítő gazdasági, pénzügyi, jogi környezet megteremtésére. A Charta hangsúlyt fektet a cégalapítás adminisztratív terheinek és a bejegyzési eljárás időtartamának csökkentésére, az elektronikus cégbejegyzési eljárás bevezetésére, illetve kiterjesztésére. A Ctv. tervezetének kidolgozása során, a Charta által megfogalmazott elvárásokat figyelembe véve, az egyik szem előtt tartott alapelv volt az, hogy biztosítani kell a társaságok gyors és költségtakarékos piacralépésének lehetőségét. Az új Ctv. a hatálybalépés időpontját - néhány kivételtől eltekintve - 2006. július 1. napjában jelöli meg. A törvény rendelkezéseinek bevezetése olyan átfogó reformot jelent, amely az elektronikus ügyintézés minél szélesebb körben történő lehetővé tételével, a szerződésminták alkalmazhatóságának biztosításával és az egyszerűsített cégeljárás választhatóságával valóban lehetőséget teremt majd - egyebek mellett - a társaságalapítás gyorsítására, az azzal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére és ezzel együtt a bejegyzési, illetve változásbejegyzési határidők csökkentésére. ■

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére