Számos beszerzés alkalmával a befektetők, illetve az ajánlatkérők nem közvetlenül azokhoz az ajánlattevőkhöz fordulnak, akikkel üzletet kívánnak kötni, hanem a vállalkozót nyilvános felhívás közzétételét követően választják ki. A közbeszerzési eljárás feltételeit a közbeszerzések hivatalos lapjaiban teszik közzé, és ezzel egyidejűleg az összes érdekeltet felhívják, hogy nyújtsák be a szerződéskötésre irányuló ajánlatukat.
Az ilyen közbeszerzési eljárás lefolytatásának több oka lehet. A befektetők gyakran azért választják ezt az eljárási formát, mert nem ismerik az összes potenciális ajánlattevőt, és tudják, hogy mivel a közbeszerzési eljárás keretében nagyobb a verseny, ezért a résztvevők valószínűleg kedvezőbb ajánlatot tesznek, mintha kezdettől fogva csak két fél állna közvetlen kapcsolatban egymással. A gyakorlatban elsősorban nagyobb építési beruházásokat, illetve árubeszerzéseket ítélnek oda közbeszerzési eljárások keretében. Ezen túlmenően bizonyos intézmények - különösen közjogi szervezetek - kötelesek az ajánlattevőiket közbeszerzési eljárás keretében kiválasztani. Mivel a közbeszerzési eljárás minden érdeklődő számára egyenlő feltételeket biztosít a beszerzés elnyerésére, az ajánlatkérő versenyképes ajánlatok közül válogathat, ami elősegíti a közpénzek gazdaságos felhasználását. Szlovéniában - csakúgy, mint az Európai Unióban - közbeszerzési eljárásokat folytatnak le, illetve koncessziós- és BOT (built-ope-rate-transfer) szerződéseket kötnek. A közbeszerzési eljárások feltételeit és menetét, valamint a koncessziós szerződések megkötésének módját speciális rendelkezések szabályozzák.1 Ezekből a rendelkezésekből azonban nem derül ki, hogy az ajánlatkérő egy meghatározott közbeszerzési eljárás keretében tett nyilvános felhívás közzétételét követően köteles-e eredményt hirdetni, és az sem, hogy milyen szankciókkal jár, ha olyan ajánlattevőt hirdet ki nyertesnek, amely a kiírás követelményeinek nem tesz eleget.
Ezek a kérdések különösen azok számára időszerűek, akik a nyilvános felhívás alapján az abban szereplő követelményeknek megfelelő ajánlatot tesznek. Az ilyen ajánlat előkészítése - különösen nagy volumenű beszerzések esetén - időigényes, ezért megfelelő szankciókról kell gondoskodni annak érdekében, hogy az ajánlattevők erőfeszítései ne vesszenek kárba azért, mert az ajánlatkérő nem hirdet eredményt, vagy nem a kiírási követelményeknek megfelelő ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdeti ki nyertesnek.
Szlovéniában az utóbbi években különösen a közbeszerzési eljárások és a koncessziós szerződések körében többször előfordult, hogy az ajánlatkérővel szemben kártérítési követeléssel léptek fel azok az ajánlattevők, akik eredménytelenül nyújtották be ajánlatukat. Mivel az ajánlatkérő kártérítési felelőssége és a kár mértéke többek között a nyilvános felhívás jogi természetétől is függ, ezért az e körben felmerülő kérdésekben a kötelmi jog rendelkezései, azon belül pedig a szlovén kötelmi jogi törvény2 szabályai irányadók.
A következőkben a közbeszerzési eljárás keretén belül közzétett nyilvános felhívás jogi természetét, az ajánlatkérőnek a nyilvános felhívás közzététele után fennálló kötelezettségeit, valamint az e kötelezettségek megszegése esetén érvénybe lépő szankciókat kívánjuk bemutatni, miközben rá kívánunk mutatni arra, hogy ezek a kérdések nincsenek egységesen szabályozva, és e körben az Európai Unió tagállamainak szabályozásai sem állnak összhangban egymással.
A közbeszerzések hivatalos lapjaiban közzéteendő nyilvános felhívásban az ajánlatkérő nyilvánosságra hozza a jövőbeli beszerzés lényegesebb kérdéseit és az eredményhirdetés feltételeit, a feltételek pontosabb meghatározását pedig az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza, melyet minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvános felhívás és az ajánlattételi dokumentáció egységes dokumentumot alkot, illetve az ajánlatkérő egységes nyilatkozatát tartalmazza. Az OZ nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőt milyen kötelezettségek terhelik azután, hogy a nyilvános felhívásban a közbeszerzési eljárás feltételeit nyilvánosságra hozta. A nyilvános felhívás jogi természetére tekintettel az OZ-nak a szerződéskötésre, különösen pedig az ajánlatra [22. cikk (1) bek.], az ajánlat joghatásaira (25. cikk), az ajánlattételre történő felhívásra [22. cikk (3) bek.], valamint a tárgyalásokra (20. cikk) vonatkozó rendelkezései bírnak jelentőséggel. A szlovén jogelmélet, illetve bírói gyakorlat egy része a közbeszerzési eljárást, és annak joghatásait a díjkitűzéssel (az OZ 207. cikke)3, és a munkák elvégzésére irányuló aukción való részvételre történő felhívással (az OZ 623. cikke) hasonítja össze.4
A javaslattevő még a szerződéskötésre irányuló szándéka, illetve az általa benyújtott javaslat ellenére sem köteles megkötni a szerződést. A szerződéskötésre vonatkozó rendelkezések szerint erre csak az olyan javaslat, illetve szerződéskötésre irányuló kezdeményezés kötelezhet, amely a szerződés tartalmi elemeit magában foglalja. Az OZ 25. cikke szerint az ajánlattevő kötve van az ajánlatához, ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a címzett az ajánlatot elfogadja, a szerződés létrejön. Az ajánlattételt követően az ajánlattevő már nem dönthet arról, hogy a szerződést meg kívánja-e kötni; az ajánlat visszavonásának feltételeiről különösen szigorú szabályok rendelkeznek.5 Nem köteleznek a szerződés megkötésére az olyan egyoldalú jognyilatkozatok, melyek az ajánlat tartalmi elemei közül egyet sem tartalmaznak; ezek még abban az esetben sem eredményezik az ajánlat elfogadását, illetve a szerződés megkötését, ha magára a jognyilatkozatot tevőre vonatkoznak.
Az OZ 22. cikkének (1) bekezdése szerint az ajánlat tartalmi elemei a következők: (i) a javaslattevő-ajánlattevő akarata, hogy a benyújtott javaslat alapján a szerződést meg kívánja kötni, (ii) a jövőbeli üzlet lényeges tartalmi kérdéseinek meghatározása, és (iii) a címzett személyének megjelölése. Ezek az OZ által megkívánt, az ajánlattétel megvalósulásához szükséges tartalmi elemek teljes mértékben összhangban állnak más jogrendszerek, és a nemzetközi jog szabályaival. Ezekre a tartalmi elemekre figyelemmel a nyilvános felhívást csak abban az esetben lehet ajánlatnak tekinteni, és csak akkor kötelez a szerződés megkötésére, ha az ajánlattételhez szükséges tartalmi elemeket magában foglalja.
Azt a kérdést, hogy egy javaslat magában foglalja-e a szerződés megkötéséhez szükséges akaratot, az objektív körülmények alapján kell megítélni. E körben egyrészt magát a nyilatkozatot, másrészt a nyilatkozat alapjául szolgáló körülményeket kell figyelembe venni. Azokban az esetekben, amikor az ajánlatkérő számos kérdést azért nem szabályoz, hogy azok meghatározását a másik félre bízza (pl. az árat, a határidőt, a fizetési feltételeket, vagy a kötelezettségek teljesítésének biztosítási módját stb.), abból kell kiindulni, hogy a nyilvános felhívás nem tartalmazza a szerződéskötéshez szükséges akaratot. Csak olyan nyilvános felhívás esetében lehet abból kiindulni, hogy az ajánlatkérő akarata egyértelműen a szerződés megkötésére irányul, amelyben az ajánlatkérő pontosan meghatározza a jövőbeli beszerzés feltételeit, és amelyből kitűnik, hogy az ajánlatkérő előnyös ajánlatot benyújtó ajánlattevőt keres (mivel az ár jelenti az egyetlen nyitott kérdést). Ahhoz azonban, hogy a nyilvános felhívást ajánlatnak minősíthessük, természetesen minden más feltételnek is teljesülnie kell. A gyakorlatban általában nem ez a helyzet; legtöbbször a címzett meghatározottságának a feltétele nem teljesül. Ezen túlmenően természetesen egy olyan kiírást sem tekinthetünk ajánlatnak, melyben az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban, vagy az ajánlattételi dokumentációban úgy rendelkezik, hogy a nyilvános felhívás alapján nem köteles nyertes ajánlattevőt kihirdetni. Egy ilyen tartalmú kikötés pontosan azt jelenti, hogy a nyilvános felhívás (és az azzal összefüggésben elkészített dokumentáció) nem tartalmazza a javaslattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy szerződést kíván kötni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
