A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó egyes eljárások esetében az elektronikus ügyintézést csak az egyes törvényekben (A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.), A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) ill. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) meghatározott egyes eljárási mozzanatok vonatkozásában tette lehetővé. A módosítás az érintett törvényi körben megállapította az elektronikus úton történő bejelentés alapvető szabályait, illetőleg a Kormány részére felhatalmazást adott arra, hogy az elektronikus úton történő bejelentés eljárási szabályait megállapítsa. E felhatalmazás alapján került elfogadásra a védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 306/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vtevhr.), mely alapján 2007. január 12-étől az MSZH eljárásaiban (ha csak korlátozott mértékben is) de az elektronikus ügyintézés tényleges lehetőséggé vált.
A Vt. 46/D. § (1) bekezdése - A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 160. § (1) bekezdésével való összhang megteremtése céljából - főszabályként mondja ki, hogy védjegyügyek elektronikus úton nem intézhetők: ez alól kivételt a védjegybejelentés képez, mely a Vt. 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is benyújtható. A Ket. az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályaihoz képest a Vt. az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai a szabályozás tárgyából - egy, meghatározott eljárási cselekmény elektronikus úton való gyakorolhatósága - adódóan szűkebb szegmenst fognak át, s erre nézve állapítanak meg a Ket. lex generalis jellegű szabályozásához képest lex specialis természetű előírásokat.
Ugyanez mondható el a Vtevr. és a Ket. "elektronikus végrehajtási rendeletei" - Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, Az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, A közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet - vonatkozásában is, melyek az elektronikus védjegybejelentés "háttérszabályozását" képezik. Mint a Vtevhr. 1. § (6) bekezdése kifejezetten rögzíti, a rendeletben nem szabályozott kérdésekben egyebekben az elektronikus ügyintézés általános szabályait kell alkalmazni: a Vtevhr. tehát az elektronikus közigazgatási ügyintézésre vonatkozó kormányrendeleti szabályokhoz képest ugyan megállapíthat eltérő előírásokat, ilyenek hiányában azonban az általános szabályoknak kell érvényesülniük.
A Vt. 50/A. § a védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása körében rögzíti a bejelentés megtételével, visszaigazolásával, az elektronikus ügyintézésre vonatkozó követelményeknek való megfelelés vizsgálatával, a benyújtottság vélelmezett időpontjával, a bejelentő visszaigazolási kötelezettségével és ennek elmulasztásának következményeivel összefüggő kérdéseket. Itt jegyzendő meg, hogy a Vt.-ben alkalmazott megoldással az elektronikus szabadalmi- és formatervezési mintaoltalmi bejelentésekre nézve tartalmilag azonos szabályozást állapít meg az Szt. 57/A. § és az Fmtv., 36/A. §-a is. Az elektronikus ügyintézés lehetőségét, a védjegybejelentést elektronikus úton történő megtételét a Vt. kizárólag a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával teszi lehetővé [Vt. 50/A. § (1) bek., Vtevhr. 1. § (1].
Az MSZH a védjegybejelentések elektronikus úton történő fogadását - az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló külön jogszabály értelmében - párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés útján biztosítja [Vtevhr. 1. § (2) bek.]. A hivatkozott külön jogszabály Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet, melynek 2. §-a az eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzésének két formáját különbözteti meg: az ügyfél és hatóság közötti kölcsönös, összefüggő, kétirányú kapcsolatot feltételező párbeszédre épülő, illetőleg az ilyen kapcsolat nélküli, nem párbeszédre épülő ügyintézését, s állapít meg az egyes cselekményekhez kapcsolódó, az azonosítással, a beadványok fogadásával, az elektronikus dokumentum az ügyféllel való közlésével stb. összefüggő követelményeket.
A Vtevhr. az ügyintézés lehetőségét biztosító informatikai célrendszerhez két hozzáférési lehetőséget biztosít: a védjegybejelentéssel összefüggő elektronikus ügyintézés lehetősége a kormányzati portálon keresztül, vagy közvetlenül a Magyar Szabadalmi Hivatal internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren érhető el [Vtevhr. 1. § (3) bekezdés]. Az e rendszerrel szemben legáltalánosabb követelmény, hogy a hatóságnak az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzését biztonságos informatikai célrendszer útján kell lehetővé tennie, egyedi követelményeket pedig a vonatkozó külön jogszabály állapít meg [lásd Az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet 4. § (1) bek., ill. skk.].
Az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybe vételére az MSZH oldalain keresztül közvetlenül a https://ugyintezes.hpo.hu/hpo_wf/index.jsp vagy a http://www.mszh.hu oldalon az Elektronikus ügyintézés->Védjegybejelentés menüpontot kiválasztva kerülhet sor. Az oldal - és az ügyintézés nyelve - a magyar, magyar nyelven érhető el a rendszer használatát bemutató Felhasználói kézikönyv illetőleg a Gyakran Ismételt Kérdések listája is. A szolgáltatás használatához szükséges alapvető technikai feltétel egy személyi számítógép Microsoft Windows 2000 vagy Windows XP operációs rendszerrel, ezen túlmenően szükséges egy internet böngésző alkalmazása is. Ez a Windows operációs rendszereken megszokott Internet Explorer vagy Mozilla Firefox böngésző lehet: a megoldás ezen két platformon lett teljes körűen tesztelve. A beadványok sikeres benyújtásához szükséges a hitelesítési feltételek teljesítése is.
Arra nézve, hogy egyebekben az alkalmazott rendszer megfelel-e Az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek [illetőleg a rendelet 32. § (2) bekezdése szerint e követelmények 2007. november 1-jét megelőzően alkalmazandók-e rá] információ nem áll rendelkezésre.
Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő egyes lépéseket - a Ket., ill. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet háttérszabályainak figyelembe vételével - a Vt. és a Vtvr. szabályozza.
Az elektronikus ügyintézés lehetőségét a rendszer a regisztrált felhasználók számára biztosítja: erre az ügyfélkapu igénybe vételének útján ill. és elektronikus aláírás segítségével kerülhet sor. A regisztráció során az ügyfélnek (képviselőjének) meg kell adnia személyes adatait, lakcímét, elérhetőségét, a kívánt azonosítót és jelszavát a webes azonosításhoz.
Az ügyintézéshez használható elektronikus űrlap - az ügyfél azonosítását követően - díjtalanul érhető el. A kitöltött elektronikus űrlapot az ügyfél megtekintheti, elmentheti [Vtevr. 1. § (4) bek.]. A bejelentés megtételére vagy elektronikus aláírással való benyújtás útján (Vtevhr. 3. §), vagy a - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az ügyfélkapu használatával (Vtevhr. 4. §) kerülhet sor.
A bejelentő vagy képviselője (feltéve, hogy az elektronikus űrlapot külön jogszabályban meghatározott közigazgatási felhasználásra alkalmas elektronikus aláírással látják el) a védjegybejelentést elektronikus úton elektronikus aláírással közvetlenül és kizárólag a Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül nyújthatja be, a természetes személy bejelentő, illetve képviselője az ügyfélkapun keresztül történő bejelentkezést követően a Magyar Szabadalmi Hivatal elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül is benyújthatja (Vtevhr. 3-4. §).
Amennyiben a kérelem benyújtására elektronikus aláírás használatával kerül sor, úgy annak meg kell felelnie, A közigazgatási hatósági eljárásokban felhasznált elektronikus aláírásokra és az azokhoz tartozó tanúsítványokra, valamint a tanúsítványokat kibocsátó hitelesítésszolgáltatókra vonatkozó követelményekről szóló 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet előírásainak. A Korm. r. 1. § (2) bekezdés b) pontja és 6. §-a szerint a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek az ügyfél által használt elektronikus aláírás akkor felel meg, ha ahhoz legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírási tanúsítvány kapcsolódik.
A tanúsítvánnyal szembeni legalapvetőbb követelmény, hogy a hitelesítésszolgáltató a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben vállalja a viszontazonosítási kötelezettség teljesítését. A tanúsítvány vagy minősített tanúsítvány, vagy a hitelesítésszolgáltatónak a hitelesítési rendje szerint a tanúsítvány kibocsátását megelőző személyazonosítás (regisztráció) során a korm. rendelet 7. §-ban foglalt, különleges követelmények szerint kell eljárnia. Az ilyen tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben a hitelesítésszolgáltatónak ki kell zárnia az álnév használatát, és - ennek céljából - céljából biztosítania kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban foglalt névvel a tanúsítványba foglalt név betű szerint azonos legyen.
Az ilyen tanúsítványt kibocsátó hitelesítésszolgáltatónak a kérelem fogadásától számított 3 órán belül meg kell állapítania a felfüggesztési vagy visszavonási kérelem érvényességét (a kérelmező jogosultságát), és az érvényes kérelem szerinti visszavonási állapot megváltozását a nyilvántartásában át kell vezetnie [Korm. r. 6. § (2) bek.]: e követelmények teljesítését a tanúsítványhoz tartozó hitelesítési rendben a hitelesítésszolgáltatónak a visszavonási állapot nyilvántartással kapcsolatban is vállalnia kell, csakúgy, mint azt, hogy a teljesítését követő 1 órán belül a kérelem szerint módosított visszavonási állapotot közzé kell tennie [Korm. r. 6. § (3) bek.].
A tanúsítvány kibocsátásának alapjául szolgáló hitelesítési rendnek - a mindeme követelményeknek való megfelelés alapján a - Korm. r. 11. §-ban szabályozott, a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő hitelesítési rendet igazoló nyilvántartásban szerepelnie kell [Korm. r. 6. § (2) bek. f) pont].
A szolgáltatás használatához alkalmas aláíró tanúsítványt az ügyfél az NHH oldalán jelzett, bármely magyarországi hitelesítés szolgáltatótól beszerezheti, amely jogosult közigazgatásban felhasználható tanúsítványok kiadására (jelenleg: Máv Informatika Kft., Microsec e-Szignó Hitelesítés Szolgáltató, Netlock Kft.). Itt kell felhívni a figyelmet egy, az MSZH elektronikus ügyintézési rendszerével összefüggő, alapvető nehézségre. Egy jelenleg még megoldatlan, szabályozási és ehhez kapcsolódó technikai probléma miatt a Közigazgatási Gyökér Hitelesítés szolgáltatót (http://www.kgyhsz.gov.hu), mint megbízható gyökér hitelesítés szolgáltatót jelenleg a Microsoft operációs rendszerek beépített, felső szintű tanúsítványtára nem ismeri. Így a tanúsítványtárba - a szolgáltató tanúsítványával ellentétben - az automatikusan nem települ be, ennek következtében pedig az aláírások ellenőrzése során probléma léphet fel. Az ügyfélnek (képviselőjének) a legelső alkalommal amikor aláírást szeretne ellenőrizni, a KGYHSZ tanúsítványát külön telepítenie kell saját rendszerébe.
Amennyiben a bejelentkezésre ügyfélkapun keresztül kerül sor, úgy ehhez az ún "ügyfélkapus regisztráció" szükséges. Az Ügyfélkapu (a www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu) a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere, mely biztosítja, hogy felhasználók - a személyazonosság igazolása mellett - egyszeri belépéssel biztonságosan kapcsolatba léphessenek elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet állapítja meg az ügyfélazonosításra, a párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés esetén történő azonosításra és az ügyfélkapu igénybevétele esetén történő regisztrációra vonatkozó szabályokat (korm. r. 3-7. §), az ügyfélkapu igénybe vétele esetén az azonosítás egyes sajátos módjaira (r. 8-9. §), az elektronikus aláírás útján történő azonosításra (Korm. r. 10. §) valamint az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum az ügyfélhez rendelésére (Korm. r. 11. §) vonatkozó követelményeket. Az MSZH elektronikus ügyintézési rendszerében történő regisztráció során - egyéb, az ügyfélre vonatkozó adatokon túl - a felhasználó azonosítót és a jelszót is meg kell adni.
Mint arra fentebb már utaltunk, Vt. és a Vtevhr. szabályozási modelljében az elektronikus ügyintézés lehetősége kizárólag a védjegybejelentés megtételének összefüggésében biztosított: e mozzanatokra nézve azonban a védjegyjog egyéb előírásainak - elsősorban a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV. 27.) IM rendeletben (alaki rendelet) foglaltaknak - is érvényesülniük kell, a Vtevhr. azonban alaki rendelet szerinti követelményekhez képest eltérő ill. többlet előírásokat is megállapít (Vtevhr. 5-7. §).
Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés kellékeiről rendelkezve a Vtevhr. előírja, hogy az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentésnek tartalmaznia az alaki rendeletben meghatározott kellékeket, s az elektronikus bejelentésnek ki kell elégítenie a védjegybejelentéssel szemben az alaki rendeletben támasztott általános követelményeket (Vtevhr. 5. §). Az alaki rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a védjegybejelentésnek a védjegybejelentési kérelmet, a megjelölést, az árujegyzéket, képviselet esetén annak igazolását, együttes vagy tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentés esetén a szabályzatot, uniós elsőbbség igénylése esetén az elsőbbségi iratot, kiállítási elsőbbség igénylése esetén a kiállítási igazolást kell tartalmaznia. A védjegybejelentési kérelemben és mellékleteiben foglaltaknak egymással összhangban kell állniuk [alaki rendelet 1. § (2) bek.].
Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés részét képező védjegybejelentési kérelemnek a Vtevhr. 6. §-a értelmében az alaki rendeletben meghatározott adatokat és kellékeket bizonyos eltérésekkel kell tartalmaznia. Az alaki rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a kérelem kötelező tartalmi eleme a védjegy lajstromozása iránti kérés, a bejelentő neve és címe, több bejelentő esetén - ha az nem egyenlő - az igényjogosultság aránya. A kérelemnek ugyancsak tartalmaznia kell az árujegyzéket illetőleg utalást az alaki rendelet 3. § (4) bekezdése szerint mellékelt árujegyzékre - s képviselet esetén fel kell tüntetni a képviselő nevét és címét is. Uniós, kiállítási vagy belső elsőbbség igénylése esetén a kérelem kötelező tartalmi eleme az erre irányuló nyilatkozat, melyben uniós elsőbbségnél a külföldi bejelentés napját, országát és számát, kiállítási elsőbbségnél a kiállítás napját és megnevezését, belső elsőbbségnél pedig a folyamatban lévő bejelentés ügyszámát is fel kell tüntetni.
Papír alapú ügyintézés esetén a kérelemnek a bejelentő, illetve a bejelentők mindegyikének vagy a képviselőnek aláírását is tartalmaznia kell [alaki rendelet 2. § (1) bek. g) pont]: amennyiben a kérelmet elektronikus úton nyújtják be, úgy - ha a bejelentő vagy képviselője elektronikus aláírással rendelkezik - az elektronikus űrlapot a bejelentő, illetve a bejelentők mindegyike vagy a képviselő a Vtvhr. 3. § szerinti elektronikus aláírással kell ellátnia. A védjegybejelentés ügyfélkapun keresztül történő benyújtása esetén a bejelentőnek, illetve a bejelentők mindegyikének vagy a képviselőnek az aláírása mellőzhető (Vtevhr. 6. §).
A megjelölésről, illetőleg az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés egyéb mellékleteiről rendelkezve a Vtvhr. 7. § (1) bekezdése főszabályként előírja, hogy az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentésbe foglalt megjelölés ábrázolásának meg kell felelnie az alaki rendeletben meghatározott követelményeknek. E követelmények részben a közönséges írástól eltérő grafikai ábrázolású megjelölésre formai követelményeire [alaki rendelet 3. § (1) bek.], részben a megjelölést tartalmazó fényképpel, rajzzal vagy más grafikai úton történő megjelenítéssel szembeni minőségi követelményekre [alaki rendelet 3. § (2) bek.] vonatkoznak - az alaki rendelet 3. § (3) bekezdés térbeli alakzat esetén ezekhez képest további kívánalmakat is megállapít.
Papír alapú ügyintézés esetén a közönséges írástól eltérő grafikai ábrázolású megjelölést 5 6 cm-nél nem kisebb és 10 12 cm-nél nem nagyobb méretben, külön kell benyújtani [alaki rendelet 3. § (1) bekezdés]: a Vtvhr. 7. § (1) bekezdésének eltérő szabálya szerint az elektronikus ügyintézés során a megjelölés - kivéve, ha annak grafikai ábrázolása a közönséges írásmódtól nem tér el, és nem tartalmaz a magyar ábécé betűitől különböző karaktert - kizárólag képi vagy képi elemek megjelenítésére is alkalmas adatmegjelenítési formátumban csatolható. A megjelölés fájlmérete legfeljebb 150 Kbyte lehet.
A Vtvhr. 2. §-a az elektronikus védjegybejelentés összefüggésében általánosságban írja elő, hogy az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól szóló külön jogszabály alkalmazásában a Vtvhr. mellékletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő formátumokat kell úgy tekinteni, hogy azok kielégítik az e külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A Vtvhr. Melléklete szerint képi adatmegjelenítési formátumnak JPEG (.jpg), képi elemek megjelenítésére is alkalmas adatmegjelenítési formátumnak Portable Document Format (.pdf) kiterjesztésű fájlok minősülnek. Ott, ahol az alaki rendelet a bejelentés valamely kötelező tartalmi eleméhez tartozó, de a kérelemtől különálló dokumentum benyújtását - az alaki rendeletnek megfelelően képviselet esetén annak igazolása, együttes vagy tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentés esetén a szabályzat, továbbá az elsőbbségi irat, a kiállítási igazolás és az illetékes szerv igazolása - a dokumentum csak e formátumokban csatolható. A képi adatmegjelenítési formátumban csatolt melléklet fájlmérete oldalanként legfeljebb 500 Kbyte lehet, a képi elemek megjelenítésére is alkalmas adatmegjelenítési formátum esetében a Vtvhr. ilyen korlátozást nem tartalmaz.
Tekintettel arra, hogy a bejelentés megtétele az elektronikus ügyintézési rendszerben elektronikus űrlap felhasználásával, párbeszéden alapuló ügyintézési formában történik, az "elektronikus formanyomtatvány" kitöltése a gyakorlatban nem okozhat komolyabb nehézséget. A rendszer kezelőfelülete úgy került kialakításra, hogy az egyes ügyintézési mozzanatokhoz részletes, az értelmezést és kitöltést segítő magyarázatok is előhívhatók.
A bevitt adatokat a felhasználó megtekintheti, azokat módosíthatja, az adatokat törölheti, illetőleg a kitöltött kérelmet (pdf formátumban) saját gépén elmentheti. A kezelőfelület lehetőséget ad a felhasználó számára díjkalkuláció elvégzésére: a bejelentő itt ellenőrizni tudja a fizetendő bejelentési díj összegét, továbbá választania kell, hogy a díjat átutalással vagy csekken szeretné-e megfizetni. Az előzetes díjkalkuláció elfogadása után kerülhet sor a védjegybejelentés beküldésére.
Az ügyfél kérheti, hogy a védjegybejelentést a Vt. 64/A. §-a szerinti gyorsított eljárásban bírálják el - ennek alapvető feltételei, hogy a védjegybejelentő a Madridi Megállapodás szerinti nemzetközi védjegybejelentést is tegyen és fizesse meg a gyorsított eljárás külön díját.
A bejelentés megtételét követő további eljárási lépéseket alapvetően a Vt. szabályozza. Miután a Vtvhr. ezek vonatkozásában külön rendelkezéseket nem állapít meg, az elektronikus ügyintézés ezen mozzanataira nézve a Ket. illetőleg Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet szabályai irányadók. A szabályozás lényeges korlátját jelenti, hogy a Vt. 50/A. § (6) bekezdése értelmében a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban elektronikus úton csak a Vt. által kifejezetten megengedett cselekmények végezhetők, a 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet háttérszabályai (melyek elsődlegesen az eljáró hatóság kötelezettségeiről rendelkeznek) is csak ezek esetében érvényesülhetnek.
Az elektronikus úton tett bejelentés kötelező tartalmi eleme a bejelentő elektronikus levélcímének megadása. Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek [Vt. 50/A. § (2) bek.]. A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek [Vt. 50/A. § (3) bek.].
Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél köteles az ilyen elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására, ha pedig az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot [Vt. 50/A. § (4)-(5) bek.]. A rendszer egyébként a felhasználó számára lehetővé teszi, hogy beadványa érkeztető azonosítója alapján ügye mindenkori állásáról tájékozódjon.
A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet szerinti, az iparjogvédelmi eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének módját a díjrendelet állapítja meg. Ha az ügyfél a díjat átutalással kívánja kiegyenlíteni, úgy azt az MSZH a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat felhasználási keretszámlájára kell átutalni, ha a csekkes fizetést választotta, úgy a díjat a Hivatal által postán küldött készpénzátutalási megbízáson kell befizetnie. ■
Visszaugrás
