A 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja a magyar jogrendszerben is intézményesíti az alkotmányellenes bírósági döntésekkel szemben igénybe vehető alkotmányjogi panasz intézményét, az ún. valódi alkotmányjogi panaszt. Az alapjogvédelem e sajátos eszköze néhány más állam jogában már régebb óta ismert, így a bírói döntések alkotmányossági alapú felülvizsgálatában szerzett tapasztalataik, illetve az e területen kialakított joggyakorlatuk nem elhanyagolható információkkal szolgálhat a hazai jogalkalmazók és jogkeresők számára.[1]
Az alábbi összeállítás konkrét kérdésekre adott válaszokon keresztül igyekszik bemutatni a valódi alkotmányjogi panasznak az osztrák (az összefoglalót készítette: K. Lachmayer[2]), a német (az összefoglalót készítette: M. Hartwig[3]), a spanyol (az összefoglalót készítette: L. Á. Álvarez[4]), a cseh (az összefoglalót készítette: V. Göttinger[5]) és a dél-afrikai (az összefoglalót készítette: F. Sucker[6]) jogban kialakult természetére és a panasz elbírálásának főbb jellegzetességeire.
1. Az Alkotmány értelmében az Alkotmánybíróság az igazságszolgáltatás részét képezi vagy önálló államhatalmi ág?
Ausztria. Az Osztrák Szövetségi Alkotmány által 1920-ban létrehozott Alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof) önálló intézmény, amely egyedüliként gyakorolja a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára irányuló hatáskört. Ugyanakkor egyike a három osztrák legfelsőbb bíróságnak. Az Alkotmánybíróság mellett meg kell említeni a Közigazgatási Bíróságot (Verwaltungsgerichtshof) és a Legfelsőbb Bíróságot (Oberster Gerichtshof). A Legfelsőbb Bíróság a rendes bírósági rendszer legfelsőbb fóruma, amely főként polgári és büntetőügyekben jár el. A legfőbb bírói fórumok között nincs hierarchia. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság és a Közigazgatási Bíróság köteles az Alkotmánybíróság előtt eljárást indítani, ha jogszabály vagy általános közigazgatási norma alkotmányossága kapcsán kétségei támadnak.
Németország. Az alaptörvény IX. fejezete (92-104. cikkek) foglalkozik a bíróságokkal. A 93. és 94. cikkei tartalmazzák az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseket. Ily módon az Alkotmánybíróság a bírósági rendszer részét képezi, nem tekinthető a kormányzat elkülönült részének. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság a rendes bírósági rendszerbe épülne be, de azt sem, hogy a rendes bíróságokéhoz hasonló hatáskört gyakorolna.
Spanyolország. A spanyol Alkotmánybíróság speciális bíróság. Nem része a bírósági szervezetnek, melyet alátámaszt az is, hogy a rendes bíróságok szervezetét szabályozó törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial, bírósági törvény) általánosan nem alkalmazható rá. Az alkotmánybírák kinevezése és jogállása, valamint az alapjogokat sértő bírói döntések ellenőrzésének feladata olyan kérdések, amelyeket közvetlenül a spanyol Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény (a törvény kifejezetten tartalmazza az Alkotmánybíróság jogállását, miként azt az 1. § világosan kimondja) rendez. Mindezt annyival mégis pontosítani kell, hogy a bírósági törvény néhány szakasza esetenként, szubszidiárius módon alkalmazandó az Alkotmánybíróságra is. Ilyen például a bírói hivatás gyakorlása során felmerülő érdekkonfliktus megelőzését célzó rendelkezés, vagy néhány eljárási szabály.
A spanyol Alkotmánybíróság semmilyen módon nem függ a Kabinettől. Igaz, hogy a 12 alkotmánybíróból kettőt a Kormány nevez ki, de ez nem érinti a végrehajtó hatalomtól való önállóságát és függetlenségét. Az alkotmánybírákat 9 évre nevezik ki, ezen idő alatt hivatalukból csak az Alkotmányban (a spanyol Alkotmány 59. §-a) és a törvényekben meghatározott okokból és indokokkal lehet elmozdítani őket.
Csehország. Az Alkotmány 81. §-a értelmében a Cseh Köztársaságban a bírói hatalmat a Köztársaság nevében független bíróságok gyakorolják. Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság egyike ezeknek a bíróságoknak és így részese a bírói hatalomnak, nem része a rendes bíróságok rendszerének. Az Alkotmánybíróság az állam speciális, önálló testülete, amelynek feladata az alkotmányosság védelme (míg a rendes bíróságok a törvényességet védik).
Dél-Afrika. ["Szakaszok": a dél-afrikai Alkotmány szakaszai, Szabályzat: az Alkotmánybíróság szabályzata.[7]]
A 165(I) szakasz szerint a bírói hatalmat Dél-Afrikában a bíróságok gyakorolják. A 166(a) szakaszban az Alkotmánybíróság bíróságként került megnevezésre, így a bírói szervezet része.
2. Melyek az alkotmányjogi panasz előterjesztésének eljárási feltételei (locus standi)? Csak a jogerős döntés támadható meg vagy más bírósági határozatok is?
Ausztria. Az osztrák alkotmányos rendszer nem ismeri speciálisan az alkotmányjogi panasz (Verfassungsbeschwerde/amparo) intézményét, amely lehetővé teszi az egyének számára, hogy alkotmányellenességre hivatkozással a rendes bírósági ítéletekkel szemben panasszal éljenek. Azonban két különböző lehetőség mégis rendelkezésre áll az Alkotmánybíróság előtti eljárás megindítására a rendes bíróságokkal kapcsolatban: egyrészt maga az Alkotmánybíróság (és nem az egyén) hivatalból indíthat bírósági felülvizsgálati eljárást alkotmányossági vonatkozásokra tekintettel. Másrészt pedig, meglehetősen szűkkörben, de létezik a rendes bíróság által alkalmazandó jogszabály alkotmányosságának vizsgálatára irányuló alkotmánybírósági eljárás. Mindazonáltal az utóbbi lehetőség az alkotmánybírósági gyakorlat miatt rendkívül korlátozott, és nem a rendes bírósági ítéletek elleni eljárást jelenti.
Az Alkotmánybíróság ügyeinek többsége közigazgatási tárgyú. A Szövetségi Alkotmány (Bundes-Verfassungsgesetz) 144. cikke alapján az Alkotmánybíróság közigazgatási tárgyú alkotmányjogi panaszokat dönt el. A menekült ügyekre 2008-ban felállított Menekültügyi Bíróság rendkívül megnövelte az Alkotmánybíróság elé kerülő alkotmányjogi panaszok számát (Szövetségi Alkotmány 144a cikk).
Az alkotmányjogi panaszra leginkább a Legfelsőbb Bíróság (és nem az Alkotmánybíróság) előtti úgynevezett "alapjogi panasz" (Grundrechsbeschwerde) hasonlít, amely - az Európai Emberi Jogi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 5. cikkére tekintettel -, kizárólag büntető ügyekben alkalmazható eszköz.
Az alkotmányjogi panasz hiánya jogállami hiányosság. A hatékony alkotmányos védelem hiánya az alkotmányos igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést is korlátozza Ausztriában. Ez a helyzet különböző, az Európai Emberi Jogi Bíróság előtti eljárásokra, és az Egyezmény megsértésének megállapítására vezetett. Több, a helyzeten változtatni szándékozó alkotmánymódosítás is kudarcot vallott már, 2008-ban, a jelenlegi kormányzat által tett kísérlet is politikai okokból bukott el a parlamentben.
Tehát a bírói döntések ellen nem nyújtható be alkotmányjogi panasz. Csak a közigazgatási ügyekben hozott határozatok, ideértve a Független Közigazgatási Bíróság (Unabhangige Verwaltunssenate) és a Menekültügyi Bíróság döntéseit is, támadhatóak az Alkotmánybíróság előtt. A rendes bírák indíthatnak eljárást egy jogszabály alkotmányosságának vizsgálatára [Szövetségi Alkotmány 89. cikk (2) bekezdés]. Ez a lehetőség azonban a Legfelsőbb Bíróság bíráira és a másodfokon eljáró bírákra korlátozódik
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
