Egyre inkább központi kérdésnek számít a sportban a sportszakemberek gyermekvédelmi célú képzése, egy egységes, negatív helyett pozitív mintákra épülő gyakorlat kialakítása érdekében. Ugyancsak szükség mutatkozik egy hatékony, átfogó és átlátható eljárásrend kiépítésére, amelyhez a sportolók és a szülők szükség esetén bizalommal fordulhatnak. Jelen tanulmány célja egy elhíresült hazai ügy, a Sebestyén-ügy példáján keresztül a sportolói áldozathozatal és a sportban előforduló gyermekbántalmazás eseteinek és határvonalának mind jogi, mind pedig (volt) korcsolyázói szemszögből való körbejárása, megvizsgálása, külön foglalkozva annak eljárásjogi vonatkozásaival.
Increasingly, the training of sports professionals in child protection is a central issue in sport, in order to develop a consistent practice based on positive rather than negative models. There is also a need to build an effective, comprehensive and transparent system of procedures to which athletes and parents can turn with confidence when necessary. The aim of this paper is to use the example of a notorious domestic case, the Sebestyén case, to look at the cases and boundaries between victimisation and child abuse in sport from both a legal and (former) skater's perspective, with a special focus on the procedural aspects.
Die Ausbildung von Sportfachleuten im Bereich des Kinderschutzes ist zunehmend ein zentrales Thema im Sport, um eine konsequente Praxis zu entwickeln, die auf positiven und nicht auf negativen Modellen beruht. Außerdem muss ein wirksames, umfassendes und transparentes System von Verfahren aufgebaut werden, an das sich Sportler und Eltern im Bedarfsfall vertrauensvoll wenden können. Ziel dieses Beitrags ist es, am Beispiel eines berüchtigten innerstaatlichen Falles, dem Fall Sebestyén, die Fälle und Grenzen zwischen Viktimisierung und Kindesmissbrauch im Sport sowohl aus juristischer Sicht als auch aus der Sicht eines (ehemaligen) Eiskunstläufers zu beleuchten, wobei ein besonderer Schwerpunkt auf den verfahrensrechtlichen Aspekten liegt.
Egyre inkább központi kérdésnek számít a sportban a sportszakemberek gyermekvédelmi célú képzése, egy egységes, negatív helyett pozitív mintákra épülő gyakorlat kialakítása érdekében. Ugyancsak szükség mutatkozik egy hatékony, átfogó és átlátható eljárásrend kiépítésére, amelyhez a sportolók és a szülők szükség esetén bizalommal fordulhatnak.[1] Jelen tanulmány célja egy elhíresült hazai ügy, a Sebestyén-ügy példáján keresztül a sportolói áldozathozatal és a sportban előforduló gyermekbántalmazás eseteinek és határvonalának mind jogi, mind pedig (volt) korcsolyázói szemszögből való körbejárása, megvizsgálása, külön foglalkozva annak eljárásjogi vonatkozásaival.
Aki érdeklődik a sport iránt, annak ismerős lehet a 2023-ban számtalan cikket meglátott Gór-Sebestyén Júlia ügye.[2] A sikeres volt műkorcsolyázót és jelenlegi edzőt súlyos vádak érték az egyesületében korábban korcsolyázó gyermekek szülei részéről: fizikai és érzelmi bántalmazás, valamint elhanyagolás miatt fordultak panasszal a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséghez (a továbbiakban: MOKSZ). A MOKSZ-hoz érkezett szülői levelek elhanyagolásról, az orosz származású honosított sportolók favorizálásáról,[3] betegen versenyeztetésről, rángatásról, karmolásról, erős szorításról, egy-egy elcsattant pofonról, megszégyenítésről és megalázásról is beszámoltak.[4]
Az edzőnő is nyilatkozott a sajtónak, kifejtette, hogy munkáját mindig is az etikai és gyermekvédelmi szabályok maximális betartásával végezte, előtérbe helyezve a gyermekek egészségét és biztonságát. Leszögezte, hogy elítél mindenfajta fizikai bántalmazást, egyes gyermekek háttérbe szorításáról pedig akként nyilatkozott, hogy a közös munkához kölcsönös bizalom szükséges. Beszámolt arról, hogy a műkorcsolyában sajnos nagy a lemorzsolódás, amely a tinédzserkor elérésével a leggyakoribb, egyes sportolók úgy döntenek, hogy másfelé indulnának a jövőben, és az edzőváltás sem számít rendkívülinek a sportágban. A betegen edzést vagy versenyzést illetően hangsúlyozta, hogy sosem kényszerített arra gyermeket, hogy betegen vagy sérülten versenyezzen, mindig a szülőkkel együtt hozza meg a döntést, hogy a gyermek elinduljon-e a versenyen vagy sem, illetve volt, hogy ő jelezte a szülőknek, hogy ne hozzák edzésre a gyermeket vagy jöjje-
- 22/23 -
nek érte.[5] Kiemelte, hogy a jégpálya nagy felület, ha egy éppen messzebb lévő korcsolyázótól kérne valamit, ahhoz fel kell emelnie a hangját, illetve az is gyakran előfordul, hogy a gyerekek elpityerednek edzésen, ha valami éppen nem úgy sikerül, ahogy szeretnék, azzal pedig, ha mindez rosszindulatú pletykákat gerjeszt, nem tud mit tenni.[6]
A MOKSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (a továbbiakban: EFB) elnöke 2023. május 4. napján elrendelte a bejelentések nyomán a fegyelmi eljárás lefolytatását Gór-Sebestyén Júliával szemben, az eljárás azonban 2023. október 16. napján megszüntetéssel zárult. Az EFB az eljárást megszüntető határozata indokolásában kifejtette, hogy a bejelentésekben szereplő cselekmények fegyelmi eljárásban való vizsgálatát kizárja azok elévülése, továbbá ezen túl a bejelentők sem tettek eleget az EFB többszöri felhívásának a tényállásaik pontosítására, illetve bizonyítékok szolgáltatására vonatkozóan.[7] A MOKSZ ugyanakkor - az EFB határozatában foglalt felhívásnak megfelelően - jelzéssel élt az illetékes gyermekvédelmi hatóságnál és bejelentést tett a rendőrség felé az ügy teljes körű kivizsgálása céljából, a fegyelmi eljárás teljes iratanyagának megküldésével.[8] A bejelentés alapján 2023. október 31. napján nyomozás elrendelésére került sor kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt, ismeretlen tettes ellen.[9]
A hazai gyermekvédelmi törvény egyértelmű állást foglal a gyermekek bántalmazásával szemben. Kimondja, hogy a gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez, valamint, hogy a gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6. § (5) bekezdés]. Maga a bántalmazás a bejelentő szülők által leírt esetekhez hasonlóan sok mindent magában foglalhat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint "A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul."[10] A sportban ugyanakkor a bántalmazást kimerítő számos tevékenység továbbra is sokak által elfogadott, vagy legfeljebb egyfajta szürke zónába tartozó magatartásnak számít. A gyermekek sportolásának célja - élsportoló gyermekek esetén is - elsősorban az örömforrás, a fizikai és mentális, a felnőtt életre is felkészítő fejlődés, aminek párhuzamosan kellene érvényesülnie az erőszakmentesség követelményével.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
