Reich Sándor: A hitelezői érdekérvényesítés lehetőségei a felszámolásban II. (CH, 2009/6., 8-9. o.)

Az érdekérvényesítés lépései részletesen a következők:

1. Nyilvántartásba vett hitelezőként részt venni a hitelezői választmány megalakításában, a választmányban, az érdekérvényesítésre alkalmas megállapodás létrehozásában.

(A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül csak akkor tekinthet el a hitelezők összehívásától, ha ezen idő alatt egyszerűsített megszüntetési kérelmet terjeszt elő [Cstv. 39. § (2) bek.].

2. A mindennapi gazdálkodás körét meghaladó szerződések értékének meghatározása a megállapodásban [Cstv. 39. § (3) bek.]

3. A legalább 15 nappal történő megelőző tájékoztatási kötelezettség érvényesítése a felszámolónál

- a megkötendő, mindennapi gazdálkodás körét meghaladó értékű szerződésekről,

- a hatályos szerződések felmondásáról,

- a készletek selejtezéséről.

Élni a nyolc napon belüli észrevételezés lehetőségével [Cstv. 39. § (3) bek.].

4. A félévenkénti elszámolás - és jelentésküldési kötelezettség - érvényesítése a felszámolónál a felszámolási költségek alakulásáról: [Cstv. 39. § (3) bek.] Ennek elvárható tartalmi elemei:

- a felszámolás végrehajtásához szükséges költségek megtervezése [Cstv. 46. § (2) bek.],

- az esedékességükkor kiegyenlített felszámolási költségek,

- a ki nem egyenlített felszámolási költségek az esedékességük sorrendjében.

5. A tájékoztatási/bizonyíték megküldési kötelezettség érvényesítése a felszámolónál a Cstv. 40. § (1) bek. a), b), c) pontjai és (2) bek. szerinti jogügyletekről. Ezeket a jogügyleteket nem a hitelezői választmány, hanem például a hitelező támadhatja meg a bíróság előtt keresettel, továbbá vélelmezheti a rosszhiszeműséget/ingyenességet [Cstv. 40. § (1), (3) és (5) bekezdései].

6. Azonos az egyes hitelezőkénti érdekérvényesítés 6. pontjával.

7. Hozzájárulás megadása vagy megtagadása az adós felszámolás alatti tevékenysége továbbfolytatásához [Cstv. 46. § (3) és (4) bek.]. Követelje meg a felszámolótól annak kimunkálását/bemutatását, hogy mennyi bevétellel és kiadással jár a felszámolás lefolytatása, ha a tevékenységet csak ésszerűen befejezi, illetve ha a tevékenységet tovább folytatja.

8. A felszámolás kezdő időpontja után a munkabérek esetleges emelésével való egyet nem értés [Cstv. 47. § (6) bek.].

9. Annak megkövetelése a felszámolótól, hogy a nyilvános pályázatok értékelését és annak eredményét tartalmazó jegyzőkönyveket, haladéktalanul - nyolc napon belül - küldje meg a választmánynak [Cstv. 49/A. § (2) bek.].

Innen a hitelezői választmány érdekérvényesítési lehetőségei azonosak az egyes hitelezőkénti érdekérvényesítés 10-15. pontjaival.

A hitelezői választmány fentieken túlmenően még tájékoztatást kap a felszámolótól, a Cstv. 54. §-a alapján

- a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakbeli,

- jogszabályellenes vagyonkimentéssel kapcsolatos fellépéseiről/eljárás indításairól.

A hitelező a hitelezői választmány révén tehát az egyes hitelezővel szemben többlet információkhoz, többlet jogosultságokhoz juthat (3. és 4. pontok).

A hitelező vezetője/ügyintézője a Cstv. fenti, rendszerszemléletű feldolgozása hiányában könnyen eltévelyedhet feladataikat illetően a Cstv. "dzsungelében", hiszen a tájékoztatással/hitelezői választmánynyal kapcsolatos jogszabályhelyek - a paragrafusok számát illetően 20/11 -, szükségszerűen elszórtan szerepelnek a törvényben.

Sok esetben ez vezet a hatékony érdekérvényesítéshez kevés adminisztratív ügykezeléshez: bejelentik a követeléseket, hitelezői választmány nem alakul, csak fogadják a közbenső mérlegeket.

A közbenső felszámolási mérleg(-ek) szakszerű észrevételezésének elmaradása oda is vezethet, hogy mivel a felszámolás tekintetében eljáró bírók nem számviteli szakemberek, jogszabálysértő közbenső felszámolási mérlegek kerülhetnek jóváhagyásra. (A közbenső felszámolási mérlegek szakszerű észrevételezésének/véleményezésének módszertana jelen írás terjedelmi korlátait meghaladja.) A hitelezőnek azzal kell tisztában lennie, hogy a felszámoló, a hitelezői érdekek védelmében - Cstv. preambulum - is úgy jár el, hogy elsősorban a saját érdekeit tartja szem előtt.

A hitelező akkor tudja érdekeit hatékonyan érvényesíteni ha a felszámolás teljes folyamatára rálátása van. Ez egyes hitelezői statusban szinte reménytelen, a hitelezői választmány tagjaként pedig jórészben elérhető állapot. Azok az események/anyagok amelyekre a rálátás elengedhetetlen, a következők:

a) a tevékenységet lezáró mérleg [Cstv. 31. § (1) bek.],

b) a nyitó felszámolási mérleg [Cstv. 46. § (2) bek.],