Az OIT a bíróképzés és továbbképzés szakmai színvonalának javítása érdekében már 1999-ben létrehozta Oktatási Tanácsát, mely ügyszakonkénti bontásban tevékenykedik. A tanács tagjai közreműködnek a bíróképzési programok főbb tartalmi elemeinek meghatározásában és szakmailag elismert előadók kiválasztásában. Az európai közösségi joggal is külön munkacsoport foglalkozik.
A bírák továbbképzése évtizedek óta önképzésre épül. Az OIT ugyanakkor felismerte az iskolarendszerű továbbképzés szükségességét, ezért már 2000-ben határozatot hozott a bírósági képzési központ megalapításáról, s az intézet létrehozásán azóta is fáradozik.
A PHARE program a sikeresen pályázó javára biztosított anyagi segítségnyújtás mellett elsősorban szakértelmen alapuló tudás átadásáról szól. A szerző ezt megkérdőjelezi, és ezzel nem mond kevesebbet, mint hogy a magyar bírák közösségi jogi képzésében több éve közreműködő, főként német és francia, valamint egyéb tagállami szakértők (közöttük - a teljesség igénye nélkül - Prof. dr. Manfred A. Dauses, a Bambergi Egyetem professzora, a Prágai Károly Egyetem tiszteletbeli professzora, "Jean Monet" professzor, az Európai Közösségek Bíróságának tiszteletbeli igazgatója, Prof. dr. Rüdiger Stotz, a Német Szövetségi Pénzügyminisztérium Európai Uniós Jogi Főosztályának vezetője, az Európai Közösségek Bírósága német bírájának volt kabinetfőnöke, Prof. dr. Carl Otto Lenz, az Európai Közösségek Bíróságának volt főügyésze, dr. Géraud Sajust de Bergues, a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma gazdasági és európai uniós jogi ügyekért felelős aligazgatója, dr. Philippe Léger, az Európai Közösségek Bíróságának főügyésze) nem rendelkeznek kellő tudással az európai közösségi jogi ismeretek átadásához.
A szerző megkérdőjelezi ugyanakkor a magyar bírói kar felkészültségét és alkalmasságát is arra, hogy átvegye a hazai jogtól nem vitathatóan lényeges eltéréseket mutató közösségi jogi ismereteket. Teszi ezt annak ellenére, hogy a mintegy 15 éve folyamatosan, lényeges jegyeiben megújuló és számos jogharmonizációs szabályt is tartalmazó hazai joganyag alkalmazásának képességét ez a bírói kar már bizonyította.
Koncepcionális kérdés, hogy a közösségi jogi képzést minden magyar bíró számára biztosítani kell-e, vagy csupán néhány kiválasztottat indokolt oktatásban részesíteni. A szerző ez utóbbi megoldás mellett érvel, amikor a megfelelő közösségi jogalkalmazás feltételeinek biztosításáról szól. Az OIT ettől eltérően foglalt állást, amikor úgy határozott, hogy az oktatást az egész bírói kar számára biztosítja, és ezzel párhuzamosan képzi a pályázatok útján kiválasztott trénerbírákat, akik valamennyi megyei bíróság területén fognak tevékenykedni.
Ez utóbbi program célja, hogy a trénerbírák a közösségi jogi képzés oktatóiként segítsék elő a magyar bírói kar felkészülését, ugyanakkor szakértőként is működjenek közre bírótársaik közösségi jogi problémáinak megoldásában.
Az 1998-ban indult oktatás egyik legnagyobb nehézségét jelentette, hogy az elmúlt években meglehetősen szűkösen állt rendelkezésre magyar nyelven a közösségi joganyag, illetőleg jogirodalom. Az OIT a PHARE program segítségével ennek ellenére - amennyiben lehetőség volt rá fordításokkal is - jelentős mértékben biztosított szakirodalmat a bírák számára. A képzésben résztvevők valamennyien hozzájutottak többek között az Európai Integráció Alapszerződéseit, az Európai Unió intézményrendszerét, az Európai Közösségek Bíróságát, az előzetes döntéshozatali eljárást részletesen bemutató szakkönyvekhez önképzésük elősegítése érdekében. 2000-2002. között a Celex-online, 2002 óta pedig a Eurolaw adatbázis használatával a bíróságokon működő számítógépes hálózat útján rendelkezésükre áll az Európai Unió teljes joganyaga.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
