A Babcock-Borsig AG. fizetésképtelenségi eljárásában hozott döntéssel (Duisburg Regional Court, 2002. december 10.-62 IN 190/02.) kapcsolatban az volt a vita lényege, hogy ha a bíróság a saját nemzeti jogszabálya alapján megindítja az eljárást az adós ellen, s nem mondja ki kifejezetten, hogy ez főeljárás, illetve az indokolásban nem részletezi, hogy miért tekinti fő-eljárásnak, ebben az esetben a másik országban utóbb az adós vagyona ellen megindított eljárás lehet-e főeljárás? Az esetből a tanulság az, hogy ex officio - azaz hivatalból vizsgálandó az, hogy megindíthatjuk-e Magyarországon a főeljárást, s ha megindítjuk a nemzeti jogszabályok alapján, akkor ezt a felszámolást elrendelő végzés rendelkező részében ki kell mondani, valamint az indokolásban meg kell indokolni. Nem elegendő tehát a közzétételt elrendelő végzésben ezt kimondani, hanem magában az elrendelésről szóló végzésben kell erről szólni. A fentiekből következően tehát minden nem területi eljárást megindító végzésben a rendelkező részben meg kell jelölni, hogy főeljárás-ként indítjuk, s az indokolásban utalni kell legalább a Rendeletre, s ezzel megelőzhetjük az ilyen vitákat. (Csődeljárás esetén ilyen végzés nem születik, tehát ott most a fizetési haladékról rendelkező végzésben kell ezt főeljárásnak nevezni.) A területi eljárást természetesen ilyen minőségben kell megindítani, s a végzés rendelkező részében írt meghatározáson kívül az indokolásban is ki kell fejteni, hogy miért ezt indítottuk meg.
Abban a tekintetben, hogy vajon mikor kell a fő érdekeltségeknek abban az országban lenniük, ahol az eljárás megindítását kérelmezik, tehát ha az adós változtatja a tényleges székhelyét (nem a bejegyzettet, hanem pl. beszünteti a tevékenységét és másik tagállamban kezdi újra), ellentmondónak látszó döntések születtek.
A Geveran Trading Co. Ltd. v.Kjell Tore Skjeves-land-ügyben (English High Court 2002. november 11. BCC 391) hozott határozat szerint a COMI-nak abban a pillanatban kell az adott tagállamban lenni, amikor a bíróság dönt arról, hogy megnyitja az eljárást, vagy sem. Hasonló döntés született Hollandiában is (Court of Appeal Amsterdam, 2003. június 17. - JOR 2003/186), ahol úgy határoztak, hogy csak akkor lehet megnyitni az eljárást, ha a COMI abban az országban van még, ahol a kérelmet benyújtották, ezért ha áthelyezte a COMI-ját másik országba, akkor nincs a bíróságnak joghatósága az eljárásra.
Látszólag ezzel ellentétes döntés született Belgiumban (Tribunal de Commerce de Bruxelles, 2003. dec.12. G/03/03393 SPRL Eurogyp) az SPRL Euro-gyp-ügyben, ahol a belga bíróság azt mondta ki, hogy bár az adós - a kérelem benyújtása előtt - áthelyezte a székhelyét Párizsba, de ott eltűnt, ugyanakkor Belgiumban továbbra is teljesítette az adóbevallási kötelezettségét, tehát a COMI-ja továbbra is Belgiumban van, ezért megindítható ellene a főeljárás. Azért látszólagos az ellentét, mert itt is arról van szó, hogy a bíróság hivatalból vizsgálta, hol is van a COMI, bár a székhely hivatalosan áthelyezésre került, azonban megállapította, hogy a COMI az eljárás megindításakor még Belgiumban volt, tehát ugyanarról van szó, mint az előzőekben.
Számunkra a legérdekesebb az egyik német bíróság döntése. A német Csődtörvény általános szabályai szerint annak a bíróságnak áll fenn az illetékessége az eljárás lefolytatására, amelyik előtt kérelmezték az eljárás megindítását még akkor is, ha a kérelem benyújtását követően áthelyezte azt egy másik bíróság illetékességi területére. Ugyanakkor azonban a német Csődtörvény és a Rendelet szabályozása - a német bíróság értelmezése szerint - ütközik egymással, hiszen" a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerint annak a bíróságnak van joghatósága eljárni, ahol a fő érdekeltségek központja található, tehát ha az adós az eljárás alatt
- még a döntést megelőzően - áthelyezte a COMI-ját másik tagállamba, akkor az eljárást megindító államnak nincs tovább joghatósága eljárni. Úgy döntött tehát
- a német rendelkezések és a Rendelet szabályainak összevetéséből, - hogy megszüntette a saját eljárását, mert az adós a COMI-ját még a döntés előtt más tagállamba helyezte. (Wuppertal District Court, 2002. aug. 14. - 6 T 495/02) Ebben az ügyben a Német Legfelsőbb Bíróság az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárást kérve az értelmezésre.
A határozat tartalmának rövid ismertetéséből kitűnően a magyar szabályok hasonlóan rendelkeznek (Pp.) ebben a tekintetben, tehát számunkra különösen érdekes lesz az Európai Bíróság döntése a Német Legfelsőbb Bíróság kezdeményezése alapján indult előzetes döntéshozatali eljárásban.
Mint azt a bevezetőben jeleztem, a különböző bíróságok a COMI tartalmának meghatározásánál nem a bejegyzett székhelyet veszik figyelembe, hanem bőven teret engednek az ezzel ellentétes bizonyításnak. (A bizonyítás mélysége sajnos nem állapítható meg a nyilvánosságra került esetekből, mert ezeknek jó részét csak a lényegi kérdés eldöntése szempontjából ismerjük, magát a bírósági döntést nem, illetve a döntésig vezető utat sem.) Ilyen eset volt az első - s ezért legnagyobb port felvert - az Enron Directo Sociedad Limitada (Longon High Court, 2002. június 4.), melyben a Spanyolországban bejegyzett társaság tekintetében mondta ki a bíróság az adós hitelezőjének kérésére, hogy bár valóban Spanyolországban van bejegyezve a cég, azonban a pénzügyekkel és tevékenységgel kapcsolatos összes fő végrehajtási, stratégiai és adminisztratív döntéseket Londonban hozták meg. (Itt a bevezetőben is említett reorganizációs indokokkal nem magyarázható az eljárás Londonban való megindítása, hiszen a cég anyavállalata az Európai Unión kívüli, USA cég.) A másik eset a már említett Crisscross Telecommunications volt, de ismert egy nem angol döntés is: a
Cirio del Monte-ügy, amelyben az olasz bíróság mondta ki, hogy a két olasz cégen felül egy hollandnak is Rómában van a fő érdekeltségeinek központja.
Ugyanehhez a körhöz tartozik a Daisytek-ügyek csoportja.
A Daisytek-cégcsoport 14 taggal rendelkezik NagyBritanniában, Németországban és Franciaországban.
2003. május 16-án-pénteken-minda 14 vállalkozásra vonatkozóan eljárást kezdeményeztek Nagy-Britanniában. Ugyanezen a napon a Leeds-i bíróság (High Court of Justice Leeds No. 861 - 876/03) megindította az eljárásokat mind a 14 cégre vonatkozóan.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
