Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének első mondata kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ennek a követelménynek az értelmezhetőségét járja körül a tanulmány az alább meghatározott keretek között. Jelen írás nem a teljes XVI. cikkel foglalkozik, hanem (csak) a gyermek védelmére vonatkozó kitétellel, és annak nemzetközi és emberi jogi beágyazottsága sem kerül taglalásra, ahogyan a gyermek védelmének alapjogi jellege sem. Az Alaptörvény indokolása, kommentárirodalma alapján foglalkozik az írás azzal, hogy hogy mi lehet a vizsgált mondat tartalma és kit terhel a gyermek védelmének kötelezettsége. Hazai családjogi megközelítésben, a Ptk. Negyedik Könyve alapján vizsgálom azt, hogy mit jelent a gyermeknek a szülei, illetve családja, valamint az állam általi védelme, majd ezt követően azt, hogy miként jelenik meg ugyanezen személyi kör gyermekvédelmi kötelezettsége a Gyermekvédelmi törvényben. Noha a hazai gyermekjogi tudományos irodalom is gazdagodik, a szülő/család és az állam gyermek védelmére irányuló kötelezettségét a nemzetközi gyermekjogi kommentárirodalom alapján tekintem át, annak néhány fő kérdésére fókuszálva. Noha már az Alaptörvény kommentárirodalma alapján is levonhatónak mutatkozik az a következtetés, hogy a gyermek védelme, amelyet a gyermekvédelem külön törvénybe foglal, a gyermekjogok védelmeként (is) értelmezhető, az írás célja annak kutatása, hogy ezt alátámasztja-e a hazai családjogi és gyermekvédelmi, valamint a nemzetközi gyermekjogi felfogás. A tanulmány célja a fenti következtetés mellett rávilágítani arra, hogy a gyermekek védelmének, azaz a gyermekvédelemnek a köre a lehető legszélesebb, és nem csak azokra a gyermekekre vonatkozik, akik nem élhetnek saját családjukban.
Kulcsszavak: Alaptörvény XVI. cikke, gyermekvédelem, a gyermek védelme, gyermekjogok, család, gyermekjólét, helyettesítő védelem
A gyermek védelme társadalmi és jogi alapkérdés, emberi jogi, nemzetközi és európai egyezményekben, illetve emberi jogi dokumentumokban foglalt és részletezett követelmény, amely áthatja - amelynek át kell hatnia - a jogrendszert. Ennek az igen átfogó témakörnek egy szűk szegmensét tekinti át a tanulmány. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének első mondata a gyermek védelmét rögzíti, és a tanulmány ennek a kitételnek az értelmezési keretét kívánja meghatározni. A kiindulópontot az Alaptörvény indokolása és kommentárirodalma képezi, amely bizonyos következtetések levonását már lehetővé teszi. A gyermek védelmének kötelezetti körére tekintettel mind családjogi, mind pedig gyermekvédelmi aspektusból áttekintésre kerül a "gyermek védelmének" értelmezhetősége, különös tekintettel arra is, hogy a gyermeknek akkor is joga van védelemhez, ha családjában él. Kérdés az is, hogy mit jelent gyermekjogi szemszögből a gyermek védelme, s végső soron az Alaptörvény vizsgált fordulata megfeleltethető-e a gyermekjogok védelmének. Miután Magyarország Alaptörvényéről van szó, a családjogi és gyermekvédelmi megközelítést[1] is a hazai szabályozás alapján vizsgálom. Természetesen, a családjogi és gyermekvédelmi vonatkozások nemzetközi és európai összefüggésrendszerben is vizsgálhatók, ennek az írásnak a keretei között azonban csak a gyermekjogi megközelítés áll a nemzetközi gyermekjogi kommentárirodalom alapjain. Utóbbit indokolja az is, hogy mind a családjogi, mind a gyermekvédelmi szabályozás az ENSZ Gyermek jogairól szóló 1989. évi egyezményére (a továbbiakban: Gyermekjogi egyezmény) épül.
- 9/10 -
Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének első mondata alapvető tételt rögzít, mely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magától értetődő, aligha megkérdőjelezhető és kizárólag csak helyeselhető elvi tétel és egyúttal alapjogi követelmény ez: a gyermek életkoránál fogva sérülékeny, így különleges gondoskodáshoz van joga, nemcsak a minden embert megillető alapjogok illetik meg, hanem egyúttal további gyermekjogok is. A gyermekjogok hovatartozását, az alapjogok sorában elfoglalt helyüket is tárgyalja a hazai irodalom: megjelennek csoportjogokként[2] és a szociális jogok részeként[3] is.[4]
Az Alaptörvény XVI. cikkében ez a védelemhez és gondoskodáshoz való jog a szülői jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben jelenik meg, így a szülők gyermekük iránti gondoskodási, taníttatási kötelezettségével, a gyermek nevelése megválasztásának szabadságával, valamint a nagykorú gyermek szülője iránti tartási kötelezettségével együtt. Ezt a cikket az Alaptörvény kilencedik módosítása szintén egy elsősorban szülő-gyermek viszonyra modellált nevelési vonatkozású követelménnyel egészítette ki. Az Alaptörvény számos követelménye kapcsolódik - természetesen - a gyermek védelemhez való jogához, egyik legszorosabb kapcsolat a XV. cikk (5) bekezdésével mutatható fel, amely állami kötelezettségként - Magyarország kötelezettségeként - jeleníti meg a családok, nők, idősek és fogyatékossággal élők mellett és között a gyermekek "külön intézkedésekkel" való védelmét. A gyermek fogalmát a teljes hazai jogrendszerre kiterjedően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) határozza meg annak rögzítésével, hogy az a kiskorú, aki a 18. évét még nem töltötte be, kivéve, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött. Noha ez a rendelkezés összhangban állónak látszik a Gyermekjogi egyezmény 1. cikkével, amely szerint gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri, valójában a gyermekházasságok szembenállnak a Gyermekjogi egyezmény szellemével.[5]
Az Alaptörvény XV. cikkéhez fűzött kommentárirodalom ezen cikk (5) bekezdését akként értelmezi, hogy ezáltal az Alaptörvény "egyes hátrányos helyzetű csoportok" védelmét fogalmazza és követeli meg egyfajta államcélként,[6] és így a gyermekek a pozitív diszkrimináció egyik "célcsoportjának" tekinthetők[7]. Ami a XVI. cikkben foglalt gyermekjogot illeti, azaz a gyerek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát, a kommentárirodalom a gyermek neveléséhez kapcsolódó kérdésekre helyezi inkább a hangsúlyt.[8] Így van ez még abban a kommentárban is, amely utal - helyesen - arra, hogy "keretjellegű" szabályról van szó, amely számos más követelményt és rendelkezést magában foglal.[9] Noha a gyermek védelme és a róla való gondoskodás valóban a jogrendszer számos - minden - területén megjelenik, illetve meg kell valamilyen módon jelennie, a kommentárirodalom mélyebb értelmezésbe ezen túlmenően nem bocsátkozik, illetve a XVI. cikkben szereplő "nevelés" tematikájával látja azt kiegészíthetőnek. Több helyütt utalás történik a gyermek védelmének összefüggésrendszerében a Gyermekjogi egyezményre[10] és az azt a hazai jogrend részévé tevő jogszabályra[11], valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényre (a továbbiakban: Gyvt.). A XVI. cikk (1) bekezdése a gyermekjogok "központi rendelkezésének" tekinthető.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
