Szoták Szilvia[1]: A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat terminológiai tevékenysége - A Termini magyar-magyar szótár jogi vonatkozásai és a közérthetőség (MJNY, 2018/1., 25-29. o.)

1. A Kutatóhálózatról

A Termini napjainkban a Kárpát-medence magyarlakta területein - azaz összesen nyolc országban - tevékenykedő[2] nyelvészek-professzorok kutatóhálózatát jelenti, akik a nyelvről és a nyelv változásairól hasonlóképpen gondolkodnak, s akiknek a célja közös: a magyar nyelv megmaradását szolgálni, presztízsének emelését és korszerűsítését támogatni. Szlovákiai magyar nyelvészek kezdeményezésére, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének és neves magyar nyelvészek közreműködésével és szellemi támogatásával 2001-ben megalakultak a határon túli nyelvi irodák Felvidéken[3], Erdélyben[4], Kárpátalján[5] és a Vajdaságban a kisebbségi magyar nyelvközösségek magyar nyelvhasználatának, a magyar nyelv kontaktusváltozatainak, a határon túli magyar nyelv használati színtereinek kutatására.[6] A három nyugati kisrégióból is folyamatosan bekapcsolódtak a munkába kutatók, így 2003-ban hivatalosan is kiegészültek a nyelvi irodák egyéni kutatóhelyekkel Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban, majd további irodák alakultak: 2007-ben az Imre Samu Nyelvi Intézet Alsóőrben (Ausztria), 2013-ben a Verbi Nyelvi Kutatóműhely Szabadkán (Szerbia), és 2014-ben a Glotta Nyelvi Iroda Eszéken (Horvátország) (vö. Szoták 2017a: 228). A nyelvi irodák később hálózatba tömörültek, így jött létre a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. Célunk a határon túli magyar nemzetrészek nyelvének a dokumentálása, a nyelvi jogok érvényesítése, és a magyar nyelv pozíciójának erősítése a Kárpát-medencében.

2. Előzmények: a Termini és a határtalanítás

A rendszerváltást követően a nyelvtudományban is elkezdődhetett az a folyamat, amelyet Lanstyák István felvidéki nyelvész terminológiája nyomán "határtalanításnak" nevezünk (1995: 1170-1185). A nyelvi határtalanítás a Kárpát-medencében élő magyarság sajátos helyzetéből fakadóan szükségszerűen következik, hiszen esetünkben az államhatárok és a nyelvhatárok nem esnek egybe. A magyar nyelv Trianon óta egyszerre nyolc országban változik: ennek megfelelően beszélhetünk erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, burgenlandi stb. magyar nyelvváltozatról. Terepmunkák azt is igazolták, hogy minden régióban befolyásolta a magyar nyelv fejlődését az adott állam hivatalos nyelve (Kolláth 2007, Szoták 2008). Ezt a folyamatot nevezzük "nyelvi különfejlődésnek" (vö. Szilágyi N. 2008: 106) vagy "nyelvi szétfejlődésnek" (Lanstyák 2008: 121), bár napjainkban újra a közeledést tapasztaljuk.

Az elmúlt évtizedek nyelvi öröksége azonban éppen a szétfejlődés következményeként jelen van napjainkban is a magyar-magyar kommunikációban, olykor nehezítve azt éppen azzal, hogy az egyes kifejezések a külhoni magyarlakta régiókban még használatosak, részei az aktív szókincsnek, nálunk pedig mára már marginalizálódtak (pl.: hajtási, hajtási igazolvány). Hasonlóan nehezíti a magyar-magyar kommunikációt az is, hogy a szomszédos országokban élő magyarok nyelvi hiányaikat az államnyelvből pótolták, illetve az államnyelvi kontaktuselemek tükörfordításait kezdték használni, hiszen az anyaországban elterjedt újabb szaknyelvi nyelvhasználat, terminusok éppen a határok zártsága miatt nem jutott el a végekre (Er: 'bíróságra ad' beperel; Ka: 'csitácije' idézés; Őv: 'landesgericht' bíróság)[7]. Legfontosabb programjaink: a nyelvi jogok folyamatos nyomon követése, az oktatási jogok vizsgálata és a szóhatártalanítás, amely összehangolt lexikológiai, lexikográfiai, terminológiai valamint korpusznyelvészeti munkálatokat jelent. A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat munkatársai egységesen azon dolgoznak, hogy a magyarul megjelenő nyelvészeti kiadványokban a magyarországi magyar nyelv mellett megjelenjenek a határon túli magyar beszélőközösségek nyelvváltozatai is (Benő-Péntek 2011;

- 25/26 -

Szoták 2014: 2064). A határtalanítás folyamata azóta sem zárult le, a társadalomtudományok újabb területein is megjelent, s mindenképpen a magyar nyelvtudomány egyik kiemelkedő feladatává vált (Tolcsvai 2013: 379).

3. A Termini magyar-magyar szótár

Az informatika fejlődésével, a hálózati együttműködés elterjedésével - amelynek keretében a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat is működik - a lexikográfiai tartalmak megjelenítésére, fejlesztésére és közzétételére is praktikus lehetőségeket kínálnak a webes felületek. A Terminihez tartozó nyelvészek számára kézenfekvő és praktikus megoldást kínált az online megjelenítés, mert a kezdettől fogva kiemelt kutatási területként kezelt kisebbségi magyar nyelvváltozatok szókincsének vizsgálata, az eredményeinek közzététele és megismertetése könnyebbé vált.

A magyar-magyar szótár mai arculata és tartalma már több mint egy évtizedes közös munka eredménye. A szótárt - vagy ahogy hajdanán neveztük -, a régiós szójegyzékek gyűjtését 2004-ben kezdtük el. A munkát az inspirálta, hogy a 21. század elején készülő szótárak főszerkesztőiben már volt annyi nyitottság, hogy "szavakat" kértek készülő szótáraikba a Kárpát-medence különböző régióiban élő és kutató nyelvészektől, mert szerették volna, ha nemcsak a magyarországi magyar nyelv szótárai készülnének el, hanem az egyetemes magyar nyelvé is. Ennek köszönhetően kezdtünk el minden régióban összehangoltan dolgozni, s az évek során a kezdeti régiós szójegyzékek adatbázissá bővültek.[8]

Az internetes szótár[9] jelenleg közel ötezer (4689) lexémát tartalmaz.

Kezdeti célunk az volt, hogy a magyarországi magyarok is megismerjék azokat az államnyelvi kontaktuselemeket, amelyek közvetlen kölcsönzéssel, jelentéskölcsönzéssel vagy éppen tükörfordítással keletkeztek, és amelyeket a külhoni magyarok mindennapi kommunikációjukban használnak, illetve azokat a közmagyar lexikai elemeket is, amelyek az anyaországban már marginalizálódtak, de a szomszédos országok magyarlakta régióiban még használatosak. A szótár jelentősége abban rejlik, hogy közzétételével segítjük az egyes régiók nyelvváltozatainak jobb megismerését, és hozzájárulunk a külső régiókban élő magyarság nyelvi önbizalmának növeléséhez. A későbbiekben éppen a webes felület folyamatos fejlesztésével és a szóanyag növekedésével láttuk, hogy adatbázisunk számos más szakterületen is hasznosítható: a lexikográfia, az etimológia, a kontaktológia, terminológia stb.