francia örökbefogadási rendszer és eljárás, bár sok hasonlóságot mutat a magyarországi rendszerrel, mégis az ott létező és alkalmazott intézménybeli differenciák új megvilágításba helyezik az örökbefogadás jogintézményét. Az örökbefogadási eljárás kötelező ügyvédi képviselettel, az önkormányzati engedélyezési eljárást követően, bírósági előtti nemperes eljárásban zajlik, melyhez a felek meghatározott tartalmú közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatokat csatolnak. A közjegyző előtt megtett nyilatkozatok tartalmát nagymértékben befolyásolja az eltérő anyagi jog, melyek nagyrésze házastárs gyermekének örökbefogadása és a nagykorúak örökbefogadási eljárásához kapcsolódik.
A házastárs gyermekének és a nagykorú személyek örökbefogadása jogintézményének létjogosultságát alátámasztandó szükséges megismernünk a statisztikák által tükrözött társadalmi és szociális hátteret. Franciaországban a megkötött házasságok száma 2003 óta a mai napig folyamatosan csökkent (275.000-ről 225.000-re), a válások száma 152.000 és 115.000 között ingadozik, évente átlagosan 125.000 körül van[1]. Az elmúlt tíz évben tehát átlagban 100 házasságból 45 válással végződött. A regisztrált élettársi kapcsolatban[2] élők száma, a regisztrált élettársi kapcsolat 1999 évi bevezetése óta[3] nagymértékben növekedett: 6.100-ról 168.000-re (a legtöbb élettársi kapcsolat - 205.000 - 2010 évben köttetett, ettől az egy kiugrástól eltekintve a PACS száma folyamatosan nőtt). Láthatjuk tehát, hogy a tartós együttélési formák közül évente körülbelül 57% választja a házassági formát, míg 43% a regisztrált élettársi kapcsolatot.
- 25/26 -
A változássokkal párhuzamosan jelentek meg az úgynevezett patchwork családok, amelyben az egyik, vagy akár mindkét fél az előző házasságból született gyermeket vagy gyermekeket magával hozza az új házasságba, majd ezt követően a gyermekek tényleges felneveléséről és családban éléséről a biológiai szülő és annak új házastársa gondoskodik. A francia Polgári Törvénykönyv egyértelműen kimondja, hogy a házas felek együttesen gondoskodnak a család anyagi és erkölcsi irányításáról, a gyermek iskoláztatásáról és jövőjük megalapozásáról[4]. A család fogalma tehát a házassághoz és a házasfelekhez kötődik, nem pedig a biológiai szülők fogalmához. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az egyik legmodernebb és legelfogadóbb országként, 2013. május 29-e óta a francia állam lehetővé teszi az egyneműek házasságát is[5], ekként a hagyományos férj-feleség/apa-anya modell is számos esetben módosul. Az új összetételű családokban új kapcsolatok és kötődések alakulnak ki és maradnak fenn akár több évtizeden keresztül is. Előfordul, hogy a gyermekekkel együtt nem élő biológiai szülő esetlegesen nem is tartja a kapcsolatot a kiskorúval, így a gyermekben a ténylegesen vele élő és róla gondoskodó szülő házastársa felé alakul ki kötődés és őt tekinti apának vagy anyának. Ezáltal a ténylegesen működő családban a nem biológiai szülő ugyanolyan szerepet tölt be mint a biológiai szülő. Gyakran a gyermek, bár tisztában van származásával, ő maga sem tesz különbséget a vele együtt élő biológiai és nem biológiai szülője között. A kialakult kötődés kölcsönös, nemcsak a gyermek, hanem a nevelésében tényleges apa vagy anya szerepet betöltő házastárs is ugyanolyan erősen kötődhet a gyermekhez. A biológiai szülő később kötött házassága kihatással van egy idősebb, tizenéves gyermek életére, hiszen ha nem is annyira mély és kizárólagos a kapcsolat a mostohaszülővel, mégis akár hatvan vagy akár hetven évig is egyazon család tagjai, akik kölcsönösen gondoskodnak egymásról. A mostohaszülő akár saját gyermekeként is tekinthet nevelt gyermekére és saját, vér szerinti gyermek hiányában természetesnek tűnik, hogy vagyonát is nevelt vagy mostoha gyermekére kívánja hagyni.
A ténylegesen kialakult és stabil családi viszonyok rendezésére szolgál a nagykorúak egyszerű örökbefogadásának intézménye, mely életkortól függetlenül lehetővé teszi az örökbefogadást.
Természetesen maga az örökbefogadási eljárás nem egyszerű, számos kritériumnak kell megfelelnie mind az örökbefogadóknak, mind pedig néhány esetben az örökbefogadottnak is. A francia jogrendszer az örökbefogadás két fajtáját ismeri: a teljes örökbefogadást[6] és az egyszerű[7] örökbefogadást. A teljes örökbefogadás megszakít minden kapcsolatot az örökbefogadott és vér szerinti családja között, így hasonlatos a magyarországi titkos örökbefogadáshoz. Egyszerű
- 26/27 -
örökbefogadás esetén valamennyi családi és rokoni fennmarad az örökbefogadott és biológiai családja között, a jogintézmény azonban mégsem fordítható le és használható a magyar nyelvben és jogrendszerben használatos titkos örökbefogadásként. Mindkét esetben az örökbefogadás jóváhagyása bírósági döntés függvénye, a bíróság határozata hozza létre az örökbefogadáshoz kapcsolódó leszármazást. Kiemelendő, hogy az örökbefogadást engedélyező bírói ítélet egy új személyállapotot hoz létre konstitutív hatállyal, nem pedig a már korábban meglévő személy- és családállapotot deklarálja .[8]
Akár teljes, akár egyszerű örökbefogadásról legyen szó, az eljárás hasonló, illetőleg nemzetközi örökbefogadás esetén néhány sajátosságot figyelhetünk meg. Az eljárás kötelező ügyvédi képviselettel, közigazgatási majd bírósági úton zajlik le, melybe a francia közjegyzők is bekapcsolódnak az előttük tett közokiratba foglalt örökbefogadáshoz szükséges nyilatkozatokkal. Tanulmányom célja annak bemutatása, hogy a közjegyző előtt megtett nyilatkozatok milyen garanciát nyújtanak, továbbá melyek azok a tényezők, amelyek a közjegyző közreműködését megkövetelik.
A francia közjegyzők jogállásáról szóló rendelet kimondja, hogy a közjegyző közhiteles személy, aki bármilyen olyan nyilatkozatot vagy szerződést közokiratba foglalhat, melyet a fél vagy felek közhitelességgel kívánnak vagy szándékoznak felruházni, továbbá a keletkezés idejét igazolandó okiratot vehet letétbe, hiteles kiadmányt vagy másolatot adhat ki[9]. Közhivatalnokként feladatuk a független, pártatlan jogszolgáltatás, kioktatás és tanácsadás nemcsak a kötelezően közjegyzői okiratba foglalandó ingatlanügyletek vagy a hagyatéki eljárás körében, hanem olyan fontos családjogi kérdésekben is, mint a házassági vagyonjogi szerződések, a regisztrált élettársi kapcsolathoz kötődő nyilatkozatok, végrendeletek és az örökbefogadással kapcsolatos nyilatkozatok közokiratba foglalása. Franciaországban a közjegyző a családok közjegyzője, egységben szemléli és kezeli a családi kérdéseket, legyen szó akár öröklésről, ajándékozásról, akár más fontos, a család egészére kiható kérdésről. Ezen kötelezettségének eleget téve a közjegyző közokiratba foglal az örökbefogadással kapcsolatos bizonyos nyilatkozatokat is, ezek részletes megismeréséhez azonban az anyagi és eljárási jogszabályok ismertetése is szükséges az alábbiak szerint.
Az örökbefogadás kérdéskörében meg kell vizsgálnunk a teljes és az egyszerű örökbefogadás közötti különbségeket, a kérelmezők körét, a megteendő nyilatkozatokat és az eljárást magát.
- 27/28 -
Az örökbefogadást kérelmezhetik házaspárok együttesen, olyan személyek, akik bár házasságban élnek, mégis egyedül kívánnak örökbe fogadni, egyedülálló személyek és a regisztrált élettársi kapcsolatban élő személyek külön-külön.
A teljes örökbefogadást kérelmezheti két házasfél együttesen, ha közöttük nem szűnt meg az életközösség, ha több mint két éve házasok[10] vagy ha mindketten elmúltak 28 évesek[11]. Két személy együttesen kizárólag abban az esetben fogadhat örökbe, ha házastársak[12]. Tekintettel arra, hogy Franciaországban megengedett az egyneműek házassága, az Államtanács[13] 2013. május 17-i döntésének értelmében az örökbefogadás lehetősége a különnemű házaspárok örökbefogadási feltételeivel azonos módon, az egynemű házaspárok előtt is nyitva áll. Fenti döntésében az Államtanács kimondta, hogy az örökbefogadók nemi hovatartozása nem jelenthet akadályt az örökbefogadással létesíthető leszármazás előtt.
A regisztrált élettársi kapcsolatban, azaz PACS-ban élők és a regisztráció nélküli élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket, rájuk az egyedülállókra vonatkozó szabályok az irányadók, mely szerint egyedülálló személy - vagyis nőtlen, elvált, önállóan örökbe fogadó házas és PACS-ban élő - akkor kérelmezheti az örökbefogadást, ha elmúlt 28 éves [14].
A huszonnyolcadik életévüket betöltött egyedülálló személyek önállóan kérelmezhetik az örökbefogadást . Ezen életkori feltételnek nem kell teljesülnie házastárs gyermekének
- 28/29 -
örökbefogadása esetén[16]. Amennyiben az örökbefogadó egyedül kíván örökbe fogadni, de házasságban él anélkül, hogy házastársával az életközösség megszűnt volna, minden esetben ki kell kérnie ez utóbbi hozzájárulását az örökbefogadáshoz. A házastárs örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozata csak abban az esetben mellőzhető, ha a házastárs akaratának kinyilvánítására képtelen.
Az örökbe fogadni kívánó személyek pszichológiai, családi, gyermek befogadására való alkalmasságát a hatóságok államigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálják, melynek eredményeképp fellebbezhető döntést hoznak a jelentkezők örökbefogadásra alkalmassá nyilvánításáról vagy elutasításáról. A jogszabályok által előírt követelményeken túlmenően a hatóságok további kritériumoknak való megfelelést nem követelhetnek meg és az esetleges elutasítást kizárólag megfelelő, jogszabályi alapokon nyugvó hivatkozással tehetik meg.
Nem szolgálhat például a kérelem elutasításának indokául a kérelmező nemi identitása. A fentiekben említettem, hogy Franciaországban az örökbefogadás egynemű házaspárok előtt is nyitva áll, ennek analógiájára egyedülálló homoszexuális személy is örökbe fogadhat anélkül, hogy az eljárás során a döntést hozó hatóságok vizsgálat alá vethetnék a kérelmező nemi identitását. Ezt támasztja alá az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2008. január 22-i döntése is. Az ügyben a panaszos E.B. óvónő volt, aki az örökbefogadási eljárás során megemlítette a hatóságoknak, hogy stabil homoszexuális kapcsolatban él. Örökbefogadási kérelmét a hatóságok két indokra hivatkozással utasították el: az egyik az apai minta hiánya, a másik pedig az, hogy az örökbe fogadó partnere nem kellő mértékben támogatta az örökbefogadást. A panaszos fellebbezését a közigazgatási döntéshozatal legfelsőbb fóruma, a francia Államtanács is elutasította, hangsúlyozván, hogy az elutasítás oka nem a panaszos szexuális orientációja, hanem a gyermek érdekeinek előtérbe helyezése volt és mint ilyen, az örökbefogadó partnere támogatásának hiánya egyben megalapozza az örökbefogadó személyi garanciájának hiányát is. A panaszos strasbourgi bírósághoz beadott kérelmében hivatkozott az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Európai Egyezmény 14. cikkének[17] -8. cikkelyével[18] összefüggésben való - megsértésére. A bíróság eljárásában az elutasítás indokául szolgáló két tényező konkurálását vizsgálta: ha a francia jog szerint egyedülálló személynek is jogában áll örökbe fogadni, akkor a diszkrimináció tilalmába ütközik-e az örökbefogadás elutasítása egy homoszexuális személy esetében, továbbá fennállnak-e a személyi garanciák az
- 29/30 -
örökbefogadáshoz, ha az örökbe fogadni kívánó személy partnere nem támogatja kellőképpen az örökbefogadást. A bíróság ítéletében leszögezte, hogy az Európai Egyezmény 8. cikkelye önmagában nem a családalapításhoz vagy az örökbefogadáshoz való jogot, hanem a magán és családi élet tiszteletben tartásához való jogot garantálja. Figyelembe vette továbbá azt is, hogy sem a francia polgári törvénykönyv, sem más vonatkozó jogszabály nem követeli meg az apai mintát az örökbefogadás engedélyezéséhez. Azt ugyanakkor a strasbourgi bíróság sem vitatta, hogy a francia hatóságok jogosan vették figyelembe azt, hogy az örökbe fogadni kívánó személy partnere nem támogatta az örökbefogadást. Kérdéses volt azonban az, hogy a francia hatóságok az elutasító határozatokban jogosan említették-e meg a kérelmező szexuális irányultságát. A strasbourgi bíróság végül megállapította, hogy a francia hatóságok az elutasító határozatok meghozatalakor nyomós érvként vették figyelembe a kérelmező nemi identitását és mindezek alapján a panaszost megkülönböztetés érte, melynek nem voltak legitim indokai. A bíróság kiemelte, hogy mivel a francia jogrendszer lehetővé teszi egyedülállók részére az örökbefogadást, így a hatóságok az örökbefogadási eljárás során sem járhatnak el diszkriminatív módon és döntésükben nem vehetik figyelembe a kérelmezők nemi identitását.
Az Egyezmény 8. cikkelyében foglaltak szerint mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. Ez a cikkely azonban nem a családalapításhoz való jogot védelmezi, hanem a már létező családi élet épségét kívánja megóvni. Az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. Összefoglalva tehát a fenti esetet láthatjuk, hogy az Egyezmény nem önmagában az örökbefogadáshoz való jogot biztosítja, hanem a családi élet sérthetelenségén keresztül a család egységét védi. Az örökbefogadásnak mindig meg kell felelnie a jogszabályoknak, nem lehet fiktív és nem tekinthető olyan érdeknek, melyet ezen cikkely értelmében mindenek felett tiszteletben kell tartani.
A fenti döntés analógiájára a hatóságok nem vizsgálhatják a kérelmezők vallási hovatartozását sem, ugyanakkor ha az örökbe fogadni kívánó szülő vallása vagy vallásának bizonyos gyakorlata hátrányos lehet a gyermekre nézve, akkor ez megfelelő indokul szolgálhat az örökbefogadási kérelem elutasítására. Példának okául szolgál az Államtanács azon döntése, melyben a Jehova Tanúi egyházhoz tartozó kérelmezők örökbefogadási kérelmét azért utasították el, mert az egyház bevett gyakorlata szerint nem alkalmazható terápiás célú vérátömlesztés és ennek esetleges elmaradása kockázatokat rejt magában az örökbefogadott gyermekre nézve .[19]
- 30/31 -
A szabályozásban kettősség figyelhető meg: egyfelől elsődleges szempontként mindig és szigorúan a gyermek érdekeit védi, másfelől az egyre nyitottabb és elfogadóbb társadalmi szemléletet követve eljutott egészen addig, hogy egynemű párok számára is lehetséges az örökbefogadás.
Az örökbefogadó és örökbefogadott között legalább tizenöt évnyi korkülönbség kell legyen. Ezen szabályozás célja a generációk közötti távolság megtartása és ezáltal megakadályozása annak, hogy a családi viszonyok teljesen felboruljanak az örökbefogadó családja körében. Amennyiben a kérelmező házastársa gyermekét kívánja örökbe fogadni, úgy tíz évnyi korkülönbség is elegendő, továbbá nyomós indokok alapján a bíróság akkor is engedélyezheti az örökbefogadást, ha ennél is kevesebb az életkori különbség.[20]
A teljes örökbefogadás csak 15 éves kor alatti gyermek esetében és csak akkor engedélyezhető, ha a gyermeket az örökbe fogadni kívánó személy őt a saját háztartásában már legalább hat hónapja neveli. Ha azonban a gyermek családba fogadása tizenöt éves kora előtt megkezdődött, vagy korábban egyszerű örökbefogadással már őt örökbe fogadták, a teljes örökbefogadás a gyermek tizenöt éves korának betöltését követően, nagykorúságának eléréséig és azt követően még további két évig kérelmezhető, amennyiben a fentiekben részletezett egyéb személyi feltételek fennállnak[21]. Ha a gyermek már elmúlt tizenhárom éves, a Code Civil 348-3 szakasza szerinti alakiságoknak megfelelően adott beleegyező nyilatkozata szükséges az örökbefogadásához. Az örökbefogadott hozzájáruló nyilatkozatát az örökbefogadást kimondó ítélet kihirdetéséig bármikor visszavonhatja.
A házastárs gyermekének teljes örökbefogadása három esetben lehetséges: ha a gyermek törvény szerint megállapított leszármazása csak a házastárs irányában áll fenn; ha a másik biológiai szülőt megfosztották szülői felügyeleti jogának gyakorlásától; ha a másik biológiai szülő meghalt és nem hagyott első fokú felmenőket, azaz a gyermek nagyszülei sem élnek már, vagy ez utóbbiak nyilvánvalóan érdektelennek mutatkoznak a gyermek irányába.
- 31/32 -
Az örökbefogadó házastársának a hozzájárulása mindenképpen szükséges, mégpedig kettős minőségében: egyszer mint az örökbefogadott szülője, másodszor pedig mint az örökbefogadó együttélő házastársa. A családban élő többi gyermek hozzájárulása nem szükséges az örökbefogadáshoz még akkor sem, ha azok elmúltak tizenhárom évesek.
A teljes örökbefogadás alanyi köre, azaz kiket lehet teljes örökbefogadással örökbe fogadni
Az örökbefogadott személyekre vonatkozó életkori megkötéseken túl teljes örökbefogadással az alábbi gyermekeket lehet örökbe fogadni: 1. azon gyermekeket, akiknek szülei vagy a családi tanács érvényesen és joghatályosan beleegyezett az örökbefogadásba; 2. az állami gondozottakat, 3. a bíróság által örökbe fogadhatónak nyilvánított, elhagyott gyermekeket.
Ha a gyermek származása az apai és az anyai ágról is ismert, akkor mindkettőjük hozzájárulása szükséges az örökbefogadáshoz. Abban az esetben, ha az egyik szülő meghalt, ha akaratát kinyilvánítani képtelen, vagy elvesztette szülői felügyeleti jogát, elegendő csak az egyik szülő beleegyező nyilatkozata[22]. Ha a gyermek származása csak az egyik szülője részéről ismert, ez utóbbi hozzájárulása elegendő az örökbefogadáshoz .[23]
A gyermekkereskedelmet megakadályozandó a szabályozás előírja, hogy két éven aluli gyermek szülei csak úgy mondhatnak le a gyermekükről és járulhatnak hozzá az örökbefogadásához, ha a gyermeket ezzel párhuzamosan a Gyermekvédelmi Szolgálat gondozására bízzák. Így a gyermek csak a szolgálaton keresztül kerülhet későbbi örökbefogadó szüleihez, nem pedig a vér szerinti szülőktől - esetleges ellentételezés fejében - közvetlenül az örökbefogadó szülőkhöz.
Ha a gyermek származása nem ismert, vagy a szülei meghaltak, vagy akaratnyilvánításuk lehetetlen, vagy elvesztették szülői felügyeleti jogukat, az örökbefogadáshoz hozzájárulást a családi tanács adja meg, miután figyelembe vette a gyermeket gondozó személy véleményét. Szintén a családi tanács adja meg a hozzájárulást az örökbefogadáshoz, ha a gyermek származása nem ismert. Ekörben tisztázandó a családi tanács fogalma, mely bár elnevezésében azonos, nem összekeverendő a Code Civil 399. szakasza által használatos családi tanáccsal. A Code Civil 399. szakasza szerinti családi tanácsot a gyámbíró hívja össze, tagjai a szülők, rokonok, barátok vagy szomszédok, minimum négyen. Ez a tanács nevezi ki a gyámot, ha nincs sem törvényes, sem
- 32/33 -
végrendelettel kirendelt gyám, felmenti őt, elfogadja a gyámolt vagyonával történő elszámolást stb[24]. Az örökbefogadás során szerepet játszó családi tanács feladat- és határkörét a Családjogi és szociális eljárási törvény határozza meg[25]: ez a tanács a megyei önkormányzat közgyűlésének felügyelete mellett működik, tagjainak egy részét a megyei közgyűlés elnökének javaslatára a közgyűlés választja. Tagokat delegálnak továbbá a családdal, anyák támogatásával, állami
gondozottakkal foglalkozó egyesületek és szervezetek az általuk összeállított listákról, végül tagok a megyében az állam képviselője által kijelölt képzett szakemberek[26]. Megbízatásuk hat évre szól, a tagok egyszer újra választhatók, tevékenységük során szakmai titoktartási kötelezettség terheli őket.
Ha a gyermek kevesebb mint két éves és nem adoptálta egyik rokon sem (hatod rokonsági fokig - azaz unokatestvéri szintig bezárólag), a szülők vagy a családi tanács hozzájárulása csak akkor érvényes, ha a gyermeket átadták a Gyermekvédelmi Szolgálatnak vagy egy örökbefogadással foglalkozó szervezetnek[27]. Ezen rendelkezés a szülők és a jövőbeni örökbefogadók közötti gyermekkereskedelmet kívánja megakadályozni.
Az alábbi státuszú gyermekeket bírósági döntéssel állami gondozottnak nyilváníthatják:
28
a) gyermekek, akiknek a származása ismeretlen: főszabály szerint az anonim szüléssel született gyermekek, akiket a Gyermekvédelmi Szolgálat vett gondozásba több mint két hónapja;
Az anonim, titkos szülés 1993 óta lehetséges Franciaországban[29], szabályozása mind a Code Civil-ben[30], mind a Családjogi és szociális eljárási törvényben[31] megtalálható. Anonimizált szülés alkalmával a nő kérheti, hogy az ő személyazonossága és a gyermek származása maradjon titokban, majd a szülést követően az újszülöttet az államra bízhatja. A szülő nőt a kórházban felvilágosítják a gyermek elhagyásának jogkövetkezményeiről illetve nyomatékosan felhívják a figyelmét, hogy mennyire fontos lehet a gyermeknek, hogy megismerje származását. Tájékoztatják őt továbbá a gyermek felneveléséhez adható állami támogatásokról, az örökbefogadás és állami nevelésbe
- 33/34 -
vétel rendszeréről és arról, hogy ha meggondolja magát, a Gyermekvédelmi Szolgálattól hogyan és miként kaphatja vissza a gyermekét. Ha a nő beleegyezik, személyazonosításra nem alkalmas részleteket megadhat saját magáról, az apáról, egészségi állapotáról, a gyermek származásáról és a gyermek születésének körülményeiről. Ha kívánja, személyazonosításra alkalmas adatait vagy nevét is megadhatja, mely adatokat zártan kezelnek. A zártan kezelt adatokon kívül a gyermek adatlapján feltüntetik a keresztnevét, megjegyzést arra vonatkozóan, hogy a keresztnevet a gyermek édesanyja adta, a gyermek nemét, a születés helyét, idejét és óráját. A lezárt adatokat és az egyéb, személyazonosság beazonosítására nem alkalmas adatokat a megyei tanács elnöke őrzi, aki továbbíthatja azokat a Személyes Származás megismerésének Nemzeti Szolgálatához (CNAOP[32]). A Személyes Származás megismerésének Nemzeti Szolgálatának[33] felállításával a francia állam biztosítja a gyermek jogát arra, hogy az megismerje származását, az édesanyját, esetlegesen édesapját, továbbá hogy a nagyszülők esetlegesen tiltakozhassanak az örökbefogadás ellen. Megjegyzendő, hogy a származás későbbi megismerése nincs kihatással az anyakönyvre és a származásra, azaz az információ megszerzése nem változtatja meg a már örökbefogadott gyermek családi állapotát[34]. A szüléssel járó kórházi költségeket anonim szülés esetén a megyei Gyermekvédelmi Szolgálat állja, így ez a jogintézmény megfelelő megoldást nyújt a tragédiák elkerülésére. Az anonim szülést követően a gyermek a Gyermekvédelmi Szolgálat gondozásába kerül és az anya, ha meggondolja magát, a születéstől számított két hónapig bármikor magához veheti gyermekét és bármikor felfedheti kilétét. Ugyanezen két hónapos határidő áll az apa rendelkezésére, hogy a gyermeket sajátjának ismerje el.
b) gyermekek, akiknek a származása ismert, de akiket a Gyermekvédelmi Szolgálat úgy vett gondozásba, hogy azok, akik erre jogosultak és képesek, hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához több mint két hónapja. Ha a gyermeket csak az egyik szülő bízta a Gyermekvédelmi Szolgálat gondozására, a gyermek csak hat hónap múlva válik örökbe fogadhatóvá, és csak akkor, ha a másik szülő nem jelezte abbéli szándékát, hogy kötelezettségeinek eleget kíván tenni.
c) apa és anya nélküli árvák, akiket a Gyermekvédelmi Szolgálat vett gondozásba több mint két hónapja.
Az állami gondozottá nyilvánítás ellen - amely az esettől függően bekövetkezhet a Gyermekvédelmi Szolgálat általi gondozásba vételkor, vagy azt követően kettő vagy hat hónap múlva - harminc napon belül lehet keresettel fordulni a megyei bírósághoz. A keresetet a szülők nyújthatják be, kivéve ha szülői felügyeleti jog megvonását vagy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítást a bíróság
- 34/35 -
állapította meg. Keresetindítással élhetnek továbbá a gyermek hozzátartozói, vagy bármely olyan személy, aki a gyermekkel hozzátartozói viszonyban van és aki kéri, hogy őt bízzák meg a gyermek felügyeletével [35].
Azoknak az állami gondozottaknak az esetében, ahol a szülők nem egyeztek bele az örökbefogadásba, ott ezen gyermekek családjának családi tanácsa adja meg a hozzájárulást[36]. A hozzájárulást még a gyermek ideiglenes kihelyezése előtt kell megadni.[37]
Ebben az esetben azon gyermekekről van szó, akiket a bíróság azután nyilvánított örökbe fogadhatónak, hogy a Gyermekvédelmi Szolgálat gondozásába kerültek és a szüleik már több
mint egy éve érdektelennek mutatkoztak feléjük[38]. A szülők érdektelenségét nemperes eljárásban a bíróság határozattal mondja ki, melynek alapjául szolgálhat ha a szülők a keresetindítást megelőzően több mint egy éve szándékosan nem tartják a tényleges és szükséges kapcsolatot a gyermekkel. A bírósági határozat meghozatalát követően a gyermek állami gondozotti státuszt kap.
A teljes örökbefogadás csak azon gyermekek esetében engedélyezhető, akiket az örökbefogadó(k) már legalább hat hónapja a saját háztartásukban nevelnek. Ez a hat hónapos időszak általában a gyermek ideiglenes kihelyezésével megvalósul.
Mint láthatjuk, a teljes örökbefogadáshoz szükséges a gyermek vér szerinti szüleinek hozzájáruló nyilatkozata. Ez a nyilatkozat megtehető bármely francia vagy külföldi[39] közjegyző előtt, francia diplomáciai vagy konzuli szervek előtt[40]. Megtehető továbbá a Gyermekvédelmi Szolgálat előtt is, ha a gyermek az ő felügyeletük alatt áll. Külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadása esetén a szülők örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát a nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően
- 35/36 -
hitelesíttetni kell, ellenkező esetben a nyilatkozatuk nem bír joghatással a francia bíróság elé beterjesztett örökbefogadási ügyben .[41]
A közjegyző előtt megtett nyilatkozatra a Code Civil szerinti közokirati szabályok alkalmazandók[42], azaz a megfelelő jogosultsággal felruházott közhiteles személy előtt a megfelelő alakiságokkal és a jogkövetkezmények kellő tudatában megtett akaratnyilvánítás kell legyen. A nyilatkozat maga általában a "Hozzájárulás teles örökbefogadáshoz" elnevezést viseli. A francia polgári eljárásjogi törvény vonatkozó szakasza értelmében[43] az örökbefogadáshoz hozzájáruló közokiratba foglalt nyilatkozat kötelező tartalmi eleme a nyilatkozat visszavonhatóságára vonatkozó figyelmeztetés, kioktatással a visszavonás lehetséges módjaira és rögzítése annak, hogy ez a tájékoztatás megtörtént.
A vér szerinti szülők, gyermekük örökbefogadásához hozzájáruló nyilatkozatukat a megtételtől számított két hónapos határidőn belül visszavonhatják. A visszavonás lehetősége kizárólag a gyermek vér szerinti szülei számára lehetséges, a visszavonás jogintézménye az örökbefogadó házastársa által az örökbefogadáshoz megtett nyilatkozatra nem értelmezhető.
A visszavonást ajánlott tértivevényes levélben kell megküldeni annak a személynek vagy szervnek, amely előtt a hozzájáruló nyilatkozatot megtették. A fentiek értelmében a közjegyző előtt megtett hozzájáruló nyilatkozat esetleges visszavonásáról az okiratot szerkesztő közjegyzőt kell a megfelelő határidőben értesíteni.
Ha az örökbefogadáshoz a nyilatkozatot mindkét szülő megadta, a nyilatkozat egyik szülő részéről történő szabályszerű visszavonása is már akadálya az örökbefogadásnak, még akkor is, ha az általános szabályok szerint az két személy által közösen megtett hozzájárulás csakis mindkét személy nyilatkozatával lehetne egyébként visszavonható[44]. A visszavonó nyilatkozat visszavonása esetén nem éled fel a korábbi hozzájáruló nyilatkozat, ismételten új hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.
- 36/37 -
Ha a gyermeket vér szerinti szülei ténylegesen magukhoz veszik vagy ebbéli szándékukat akárcsak szóban is kifejezik, a hozzájáruló nyilatkozat visszavontnak tekintendő. A két hónapos visszavonási határidő elteltével a vér szerinti szülők akkor kezdeményezhetik a gyermek visszavételét, ha a gyermek örökbefogadás céljából még nem került ideiglenes kihelyezésre nevelőszülőkhöz. Ha az a személy, akinél a gyermek örökbefogadás céljából ideiglenesen elhelyezésre került megtagadja a gyermek visszaadását, a vér szerinti szülők bírósághoz fordulhatnak. A bíróság a gyermek érdekeinek figyelembe vételével dönt az esetleges restitucióról és a gyermek eredeti családjába történő visszahelyezéséről. A restitució az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozat semmisségét vonja maga után.
Az örökbefogadás terén fontos szerepet játszik a megyei önkormányzat. Hatáskörükbe tartozik az örökbe fogadni kívánó szülők minősítése, a jelentkezők alkalmassá nyilvánítása az örökbefogadásra, a hozzájárulás megadása az örökbefogadáshoz és a területi Gyermekvédelmi Szolgálat irányítása[45].
A jelentkezők örökbefogadásra alkalmassá nyilvánítása az előzetes feltétele egy állami gondozott, állami gondozásban lévő vagy egy külföldi gyermek örökbefogadásának. Az örökbefogadáshoz hozzájárulás megadásának célja az, hogy a kérelmező által biztosított feltételek - mind családi, mind nevelési és pszichológiai szempontból megfeleljenek az örökbefogadott gyermek érdekeinek és szükségleteinek.
A megyei közgyűlés örökbefogadáshoz hozzájárulásának beszerzése nem szükséges a házastárs gyermekének örökbefogadása esetén, ez nagymértékben leegyszerűsíti a házastárs gyermekének örökbefogadását.
- 37/38 -
A hozzájárulás iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyei közgyűlés elnökéhez kell címezni, aki megyei szinten felelős a gyermekek szociális ellátásáért. Az elkövetkezendő két hónapban a Gyermekvédelmi Szolgálat az örökbefogadó jelölteknek általános információkat ad az örökbefogadás pszichológiai, nevelési és kulturális joghatásairól, a közigazgatási és bírósági eljárásról, a nemzetközi örökbefogadás alapvető lépéseiről, az örökbefogadható gyermekek számáról, életkoráról és helyzetéről. Ezt követően a jelölteknek ajánlott tértivevényes levélben meg kell erősíteniük örökbefogadási szándékukat, valamint azt, hogy hány és milyen életkorú, milyen etnikumú gyermeket kívánnak örökbe fogadni és azt, hogy esetleg sérült gyermek fogadására is készek-e.
Akik teljes örökbefogadással kívánnak gyermeket örökbe fogadni, egy az örökbefogadásra feljogosított és szakosodott szervezethez is fordulhatnak, akik speciális szolgáltatásként közvetítői feladatot töltenek be az örökbefogadási eljárásában. Ezen speciális szervezetek a székhelyük szerinti megyei közgyűlés elnökének engedélyével működhetnek, továbbá minden olyan további megye közgyűlése felé is be kell mutatniuk már megkapott engedélyüket, melynek területén el kívánnak járni. A hozzájárulás megszerzéséhez szükséges eljárást közvetlenül ezeknél a szervezeteknél is meg lehet indítani, így a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatokat a szervezet keretein belül is elvégeztethetik a jelentkezők. A teljes akta elkészültét követően a szervezet képviselői megküldik azt a megyei közgyűlés elnökének, aki végül meghozza döntését a hozzájárulás kérdésében[46].
A megyei közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik a hozzájárulás megadása az örökbefogadáshoz. A hozzájárulási kérelem elfogadtatásához az örökbefogadásra jelölt szülőknek be kell nyújtaniuk többek közt a születési anyakönyvi kivonatukat, illetve ha már van egy vagy több gyermekük, akkor a családi anyakönyvet[47]. Szükséges továbbá egy három hónapnál nem régebbi orvosi igazolás, melyet csak a megyei közgyűlés elnöke által összeállított listán szereplő orvos állíthat ki és amely igazolja, hogy az örökbe fogadni kívánó személy és a vele egy háztartásban élő személyek alkalmasak egy gyermek örökbe fogadására, továbbá csatolni kell az anyagi háttérre vonatkozó igazolásokat (jövedelemigazolás, adóbizonylat).
- 38/39 -
A Gyermekvédelmi Szolgálat ellenőrzi a jelentkezők által benyújtott iratokat, elemzi a kérelmezők családi helyzetét, gyermeknevelésre alkalmasságukat és az egyéb körülményeket. Véleményüket pszichológiai háttérvizsgálatokkal támasztják alá, végül elkészítik az örökbefogadási tervet. Az örökbefogadáshoz szükséges hozzájárulást a hozzájárulási bizottsággal történt egyeztetést követően a megyei közgyűlés elnöke adja meg. A hozzájárulás megadására vagy elutasítására a kérelem megerősítésétől számított kilenc hónapos határidő áll rendelkezésre. Ezidő alatt a kérelmezők kiegészíthetik, pontosíthatják örökbefogadási kérelmüket és kérhetik, hogy a bizottság személyesen is hallgassa meg őket. A hozzájárulásban feltüntetik azt, hogy hány gyermek örökbe fogadására váltak jogosulttá a kérelmezők, illetve csatolásra kerül az elkészült örökbefogadási terv. A hozzájárulás csak egy örökbefogadási eljárásra érvényes. Ha az engedélyben több gyermek örökbefogadása szerepel, akkor az több gyermek egyszeri, párhuzamos eljárásban történő örökbefogadását jelenti, nem pedig egymás utáni többszörös eljárásokat. A hozzájárulás megtagadására kizárólag a gyermek érdekeinek elsődlegessége mellett abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező nem nyújt megfelelő családi, nevelési és pszichés hátteret egy gyermek örökbefogadására. Elutasítás esetén az örökbe fogadni kívánó szülők méltányossági indítványt[48] nyújthatnak be a megyei közgyűlés elnökéhez, kérvényezvén, hogy az változtassa meg döntését[49]. Amennyiben a közgyűlés elnöke nem ad helyt a méltányossági indítványnak, úgy a közigazgatási per szabályai szerint fellebbezésnek van helye[50]. A fellebbviteli eljárásban hozott hatályon kívül helyező döntés nem jelenti automatikusan a hozzájárulás megadását, az örökbe fogadni kívánó szülőknek ismételten új hozzájárulási eljárást kell megindítaniuk.
A hozzájárulás alapján az örökbefogadni kívánó szülők öt éven belül egész Franciaország területén jogosulttá válnak az örökbefogadásra, az öt év elteltét követően pedig a megadott hozzájárulás megújítható. Jelenleg Franciaországban mintegy húszezer olyan személy vagy pár van, akik a megyei közgyűlés jóváhagyását megkapták[51]. A hozzájárulás érvényességének öt éves ideje alatt - amennyiben nem kerül sor örökbefogadásra - a jogosultnak meg kell erősítenie a lakóhelye szerinti megyei közgyűlés elnöke felé, hogy fenntartja örökbefogadási szándékát. A szándéknyilatkozat megerősítése egy úgynevezett "becsületnyilatkozat"-tal történik, melyben az örökbefogadni szándékozó személy kijelenti, hogy az engedélyezés óta családi állapotában és egyéb körülményeiben nem történt változás, vagy éppen ellenkezőleg. Az esetleges változások az engedélyezés felülvizsgálatához, újabb vizsgálatok elrendeléséhez vagy akár a hozzájárulás
- 39/40 -
visszavonásához is vezethetnek. Ha a személyes adatok körében csak lakcímváltozás következett be, a kérelmezőnek elegendő az új lakóhelye szerinti megyei közgyűlés elnöke felé bejelentenie a korábban már megszerzett hozzájárulást.
A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása esetén újabb kérelem csak harminc hónap elteltével nyújtható be[52].
A hozzájárulási nyilatkozat megszerzése nem jelenti, hogy a jelentkezők automatikusan gyermeket kapnak. Az örökbe fogadható gyermekek igényeinek megfelelő örökbe fogadó szülők felkutatása és a kölcsönös igények felmérése csak ezt követően történhet meg. A kapcsolatfelvétel a gyermekkel, annak megszokott környezetében, többszöri baráti látogatással kezdődik, majd az örökbe fogadni szándékozó szülők a gyermeket családba fogadás céljából magukhoz vehetik. Ezen időszak alatt a gyermek továbbra is a Gyermekvédelmi Szolgálat vagy a gondozásával megbízott örökbefogadással foglalkozó szervezet felügyelete alatt áll, amely folyamatosan ellenőrzi a kérelmezőket. Az örökbefogadás felőli végső döntés a családba fogadástól számított hat hónap elteltével hozható meg, mely időszak kellő tanúbizonyságul szolgál a bírónak afelől, hogy kölcsönös egyetértés és összhang alakult ki az örökbefogadók és az örökbefogadott között. A jogszabályoknak megfelelő családba helyezés akadályát képezi a gyermek eredeti családjába történő visszakerülésének arra az esetre, ha a vér szerint szülők a megadott örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatukat esetlegesen visszavonják. Akadályát képezi továbbá minden származásra vonatkozó jognyilatkozat és elismerés megtételének[53]. A bíróság döntéseiben előtérbe helyezi a gyermek stabil családi élethez való jogát és nem pártolja a biológiai szülők örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatának vissszaélésszerű retraktációját[54].
Azon személyek, akik egy gyermeket örökbefogadás céljából a háztartásukba fogadnak, ugyanolyan szociális támogatásban részesülnek, mintha saját gyermekük született volna. A gyermek háztartásba érkezésekor igénybe vehető a fizetett örökbefogadási szabadság vagy három napos fizetett távollét, illetve a gyermeknevelési szabadság. Ezen túlmenően, minden örökbefogadott gyermek után a vér szerinti gyermekek után járó valamennyi családi kedvezmény igényelhető: a családi adóbevallás elkészítése során az örökbefogadott gyermekek adóalanynak számítanak, személyük beszámít az úgynevezett családi hányados kiszámítása során[55].
- 40/41 -
Az örökbefogadást az örökbe fogadó szülők kereseti kérelmére a megyei bíróság mondja ki. A kereseti kérelem elbírálására hat hónapos határidő áll rendelkezésre. A bíróság a kereseti kérelem elbírálásakor a kérelem jogszabályoknak való megfelelését és a gyermek anyagi, erkölcsi érdekeit veszi figyelembe[56]. A bíróság további vizsgálati hatáskörrel is rendelkezik: amennyiben szükséges további vizsgálatokat rendelhet el és információt kérhet be, alapvetően azonban a beterjesztett iratok alapján dönt.
A bíróság az örökbe fogadásra irányuló kereseti kérelmet jóváhagyhatja, elutasíthatja, vagy adott esetben - a kérelmezők hozzájárulásával - az eredeti kereseti kérelemben szereplő teljes örökbefogadás helyett egyszerű örökbefogadást is kimondhat. Az első esetben a bíróság az ítéletét nem köteles indokolni, elutasítás esetén ez azonban elengedhetetlen, a harmadik esetben pedig feltétlenül szükséges a kérelmezők hozzájárulása.
- A joggyakorlat elutasítja a béranya által megszült gyermek teljes örökbefogadását, ha az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy a béranya egy szerződés keretében teljesített és maga az örökbefogadás a jogszabályok és az engedélyezési eljárás megkerülésére szolgál[57].
- A bíróság szintén elutasítja a nagyszülők által kérelmezett teljes örökbefogadást, mert ezt teljes egészében megszüntetné a leszármazást a gyermek és vér szerinti anyja között, felborítja a generációkat, továbbá mögöttes indokként felbukkan az öröklési illeték megkerülése[58].
A bírói ítélet ellen jogorvoslatnak van helye a kézhezvételétől számított 15 napon belül, valamint a másodfokú döntés ellen semmisségi panasszal lehet élni az ítélet közlésétől számított két hónapon belül. Az örökbefogadás tárgyában hozott ítélet esetén egy sajátos jogorvoslati lehetőség nyílik meg a francia jogrendszerben, a "harmadik személy ellenvetése", melynek lehetőség 30 évig áll nyitva, de csak abban az esetben, ahol a tévedés vagy megtévesztés felróható az örökbefogadóknak.
A konstitutív hatályú ítélet felróható hallgatás esetén például akkor ad lehetőséget az anyai nagyszülők részéről "harmadik személy ellenvetésére", ha az örökbefogadó szülők szándékosan
- 41/42 -
elmulasztották tájékoztatni a bíróságot arról, hogy a gyermek tényleges és érzelmi kapcsolatot tart fenn származási családjával, mely esetben a bíróság csak egyszerű örökbefogadást engedélyezett volna, nem pedig teljes örökbefogadást.
A teljes örökbefogadást kimondó ítélet jogerőssé válásától számított tizenöt napon belül, a bíróság - az államügyész kérésére az örökbefogadott születési helye szerinti anyakönyvi regiszterében átvezetteti az örökbefogadás tényét. A bírósági átvezetés megjelöli a gyermek születési helyét, napját és óráját, nemét, keresztnevét, azt hogy ezek az adatok bíróság által jóváhagyott örökbefogadásból erednek, megjelöli továbbá az örökbefogadó szülők keresztnevét, nevét, születési helyét és idejét, foglalkozását és lakóhelyét. Az átvezetett anyakönyv nem tartalmaz bejegyzést a gyermek eredeti leszármazására vonatkozóan. Az örökbefogadott gyermekeket feltüntetik az örökbefogadók családi anyakönyvében is.
A teljes örökbefogadás a gyermeknek új leszármazást ad, mely a vér szerinti családból való leszármazás helyébe lép, mégpedig a kérelem bírósági érkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal. Az örökbefogadott gyermeket az örökbefogadó családjában megilletik mindazon jogok és kötelezettségek, melyek a vér szerinti gyermekeket. Az örökbefogadott gyermek kapcsolata származási családjával véglegesen megszakad. Ez alól kivételt képez a házastárs gyermekének örökbefogadása, melynek során a leszármazás ezen házastárs és családja irányában fennmarad[59]. A vérfertőzés elkerülése érdekében a házassági akadályok a származási család tagjai felé továbbra is fennállnak.
Minden vér szerinti gyermekre vonatkozó szabály az örökbefogadott gyermekre is alkalmazandó, így értendő ezalatt a szülői felügyeleti jog és az örökbefogadó szülők vagyonkezelési joga is.
- 42/43 -
Az örökbefogadás kölcsönös tartási kötelezettséget is keletkeztet az örökbefogadó és az örökbefogadott között, mely kötelezettség korlátlan és két irányú: az örökbefogadó (és leszármazói) és az örökbefogadott (és leszármazói) között áll fenn. Teljes örökbefogadás esetén az örökbefogadottnak semmilyen kötelezettsége nem marad fenn a biológiai családja felé, hiszen jogilag az örökbefogadás minden leszármazási kapcsolatot megszüntetett.
Az örökbefogadott az örökbefogadó családnevét viseli[60], míg keresztnevét a bírósági ítélet határozza meg. Házastársak közös örökbefogadása vagy házasságban élő örökbefogadók esetén az kérelmezhető, hogy a bíróság az örökbefogadást jóváhagyó ítéletében rendelkezzen a névviselésről. A gyermek viselheti a házastársak összekapcsolt nevét viseli oly módon és sorrendben, ahogy arról a házastársak megállapodtak, de azzal a korlátozással, hogy a gyermek mindegyiküknek csak egy nevét viselheti.
A gyermek az örökbefogadó családjában a vér szerinti gyermekhez hasonlóan örököl, vér szerinti szülei után azonban nem örököl.
A teljes örökbefogadás nem visszavonható, az örökbefogadó utólag nem változtathatja meg döntését és nem kérelmezheti az örökbefogadás megszüntetését. Ezzel szemben, egy gyermek egyszerű örökbefogadását súlyos indokokkal vissza lehet vonni.
- 43/44 -
Az egyszerű örökbefogadásra vonatkozó szabályozást a fentiekben részletesen kielemzett teljes örökbefogadással való összehasonlítás és eltérések kiemelése során mutatom be.
Az örökbefogadónak ugyanazokat a személyi feltételeket kell teljesítenie, mint teljes örökbefogadás esetén. Örökbe fogadhatnak a fentekben említett kritériumoknak megfelelő házastársak és egyedülálló személyek.
Ha az örökbefogadott állami gondozott, egy az örökbefogadásra szakosodott szervezet gondozása alatt áll vagy külföldi állampolgár, az örökbe fogadni szándékozónak - a teljes örökbefogadási eljáráshoz hasonlóan - meg kell szereznie a megyei közgyűlés elnökének hozzájárulását. Az eljárás teljes egészében megegyezik a teljes örökbefogadás esetén követendő közigazgatási eljárással.
Lényeges különbség, hogy házastárs gyermekének egyszerű örökbefogadása esetén a megyei közgyűlés engedélyezési eljárása nem szükséges, így ezen lépés kimaradása felgyorsítja és megkönnyíti az örökbefogadás lebonyolítását. Ezért gyakran "családon belüli örökbefogadásnak" is nevezik ezt az intézményt.
A teljes örökbefogadáshoz hasonlóan, egyszerű örökbefogadás esetén is tizenöt évnyi korkülönbség kell legyen az örökbefogadó és az örökbefogadott között. Házastárs gyermekének örökbe fogadása esetén ez a különbség tíz évre csökkenhet, továbbá a bíróság - nyomós indokok alapján - ennél kevesebb különbség esetén is engedélyezheti az örökbefogadást. Ilyen nyomós indoknak számított egyszerű örökbefogadás esetén, amikor a feleség férje két gyermekét kívánta örökbe fogadni, de az életkori követelmény az egyik gyermek esetében nem teljesült. A bíróság figyelembe vette, hogy az együtt töltött évek alatt nagyon szoros kapcsolat alakult ki az örökbe fogadni kívánó feleség és az örökbefogadott között, a feleségnek magának nem voltak örökösei és ő maga is úgy kívánta, hogy a
- 44/45 -
férje két gyermeke örököljön utána egyenesági leszármazók módjára, illetve vagyonának majdnem teljes egésze közös volt a férjével[62].
Az egyszerű örökbefogadás nem követeli meg, hogy az örökbefogadó szülők legalább hat hónapra háztartásukba fogadják az örökbefogadottat, még akkor sem, ha az kiskorú.
Kiskorú esetében vér szerinti szülei vagy szülők hiányában a családi tanácsnak kell hozzárájulnia az örökbefogadáshoz. A hozzájárulás két hónapos határidő alatt visszavonható, csakúgy mint a teljes örökbefogadás esetén.
A Code Civil 1976-os módosításának köszönhetően, amennyiben az örökbe fogadni kívánó személy háztartásában már él egy vagy több gyermek, ez önmagában nem akadálya az örökbefogadásnak. Ez akkor különösen lényeges kérdés, ha mindkét szülő egy vagy több gyermekkel érkezik az új házasságba és kölcsönösen, egyszerű örökbefogadás útján örökbe kívánják fogadni egymás gyermekeit. Ebben az esetben a bíró az újabb kérelem vizsgálatakor fogja figyelembe venni, hogy az
újabb gyermek(ek) örökbefogadása nem veszélyezteti-e esetlegesen a családi életet[63] és esetlegesen az új gyermek(ek) érkezése nem érinti-e hátrányosan a már az adott családban élő többi gyermeket.
Ha a gyermek már elmúlt tizenhárom éves, szintén a beleegyező nyilatkozata szükséges az örökbefogadásához, melyet az örökbefogadást kimondó ítélet kihirdetéséig bármikor visszavonhat. A nyilatkozat a teljes örökbefogadás során megteendő nyilatkozattal egyezően bármely francia vagy külföldi közjegyző előtt, francia diplomáciai vagy konzuli szervek előtt megtehető.
Fontos kérdést vet fel a gyámság vagy gondnokság alá helyezett nagykorú hozzájárulása a saját vagy gyermeke örökbefogadásához. Tekintettel arra, hogy a törvény az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot természeténél fogva szigorúan személyhez kötődőnek tekinti, nincs helye segítségnyújtásnak vagy helyettesítésnek.[64] Személyhez kötődőek az alábbi nyilatkozatok[65]: a gyermek születésének bejelentése, sajátjának elismerése, egy személy gyermekének szülői felügyeleti jogával kapcsolatos okiratok, a gyermek nevének megváltoztatása vagy a változtatáshoz kapcsolódó nyilatkozat megtétele, a saját örökbefogadáshoz vagy a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás megadása.
- 45/46 -
Ebből következőleg, amennyiben a nagykorú szellemileg képes a hozzájárulását megadni, akkor egyedül is aláírhatja az okiratot, de ha nem rendelkezik ezzel a képességgel, akkor ezt nem teheti meg. Nem járulhat hozzá például a saját örökbefogadásához és ezáltal nem lehet örökbefogadott az az autista személy, - aki a bíróság által kirendelt szakértő véleménye szerint nem képes egy gondolatmenetet végigkövetni, vagy a saját akaratát kifejezni[66]. Kérdés, hogy egy szellemi fogyatékos vagy más sérült ember esetében valóban az örökbefogadás-e a megoldás. Vegyük figyelembe, hogy ez esetben a sérült személy az örökbefogadott családjában örököl, ami a vagyontömeg tekintetében zsákutca; továbbá kölcsönös ellátási kötelezettség terheli mindkét felet, ami a gyakorlatban csak az egyik irányba teljesíthető.
A személyhez kötődő nyilatkozatok elvéből következik, hogy az örökbe fogadásra jelentkező szülőknek is teljes cselekvőképességgel kell bírniuk, gyámság alatt álló személy helyett gondnoka nem indíthat örökbefogadási eljárást[67]. A Semmítőszék enyhítette döntését azzal, hogy a gyámbíró - a kezelőorvos véleményét kikérve - különösen méltányos esetben engedélyezheti, hogy a gyámság alatt álló személy akár önállóan, akár a gondozását ellátó gyámmal közösen örökbefogadási kérelmet nyújtson be. Ez igen ritka eset, leginkább egyszerű örökbefogadás esetén alkalmazandó, mikor is az örökbe fogadó személynek már nem kell egy kiskorú gyermek felneveléséről gondoskodnia.
Bár az ehhez kapcsolódó okiratok alapvetően személyhez kötődőek, élő gyakorlat amikor az örökbefogadott meghatalmazást ad arra, hogy helyette meghatalmazottja nyilatkozzon az örökbefogadásához való hozzájárulásról. A meghatalmazás tartalmát és a benne foglalt figyelmeztetéseket tekintve megegyezik a későbbiekben részletezett közjegyzői okiratok elemeivel.
Nagykorú örökbefogadott esetén a vér szerinti szülő hozzájárulása nem szükséges az örökbefogadáshoz.
Érdekes kérdés, hogy ha a nagykorú hozzájárulása szükséges az örökbefogadásához, az ő családtagjainak beleegyezése vagy tudomásulvétele szükséges-e. Nincs jogszabályhely, mely előírná a családtagok hozzájárulásának szükségességét még akkor sem, ha ez a párhuzamos kötelék esetleges ellátási kötelezettséget ró rájuk az örökbefogadó szülők irányába. Az örökbefogadott házastársának vagy gyermekének beleegyezése vagy kifejezett tiltakozása nem köti a bírót, mégis kihatással lehet az eljárásra. A gyakorlat etekintetben nem egységes, de a kérelmet benyújtó ügyvéd és a hozzájáruló nyilatkozatot szerkesztő közjegyző akkor jár el körültekintően, ha esettől függően,
- 46/47 -
a családi viszonyok feltérképezése és a teljes családi összhang prezentálása végett közokiratba foglalják az örökbefogadott házastársának vagy gyermekének hozzájáruló nyilatkozatát is.
Az egyszerű örökbefogadások túlnyomó többségét a családon belüli örökbefogadás, azaz a házastárs gyermekének örökbefogadása teszi ki[68]. Házastárs gyermekének egyszerű örökbefogadása esetén nem szükséges a fenti szigorú követelményeket teljesíteni, nem szükséges, hogy a gyermek származása csak az egyik szülője felé álljon fenn továbbá nem alapfeltétel a másik szülő halála. Mindez azzal indokolható, hogy az egyszerű örökbefogadás megtartja a gyermek származását a biológiai szülőjével, mintegy párhuzamos családjogi viszonyt hoz létre.
Az örökbefogadó házastársának a hozzájárulása, a teljes örökbefogadáshoz hasonlóan, szintén szükséges az örökbefogadáshoz.
Az egyszerű örökbefogadás az örökbefogadott bármely életkorában megengedett: lehet akár kiskorú, akár nagykorú, így a jogintézmény sokkal szélesebbre tárja az örökbe fogadható személyek körét.
A teljes örökbefogadással örökbe fogadható gyermekek bármelyike egyszerű örökbefogadás alanya is lehet. Kiskorúak esetében azonban az elsődleges cél inkább a teljes örökbefogadás elérése.
Többszöri, párhuzamos egyszerű örökbefogadás nem lehetséges, azaz újabb örökbefogadást csak az örökbefogadó vagy örökbefogadók halála után mondhat ki a bíróság. Nem lehetséges tehát, hogy egy gyermeket édesanyja új férje és édesapja új felesége is párhuzamosan örökbe fogadja[69]. Annak viszont nincs akadálya, hogy a teljes vagy egyszerű örökbefogadással már érintett gyermeket az örökbefogadó házastársa később szintén örökbe fogadja, igaz csak egyszerű örökbefogadással.
Nagykorú örökbefogadott esetén az örökbefogadás teljesen más értelmet nyer, mint kiskorú örökbefogadása esetén. Kiskorú örökbefogadása szinte minden esetben a cél a család bővülése, kiteljesedése és a gyermekről való gondoskodás biztosítása. Nagykorú örökbefogadásakor a már meglévő családi kapcsolatok hivatalos elismerése, az öröklés biztosítása és egyes esetekben az
- 47/48 -
örökbefogadott gondozási kötelezettsége kerül előtérbe. A jogintézmény céljának megkerülésére irányuló törekvéseket megakadályozandó, a bíróság nagykorú személy örökbefogadása esetén is legalább olyan alapos körültekintéssel jár el, mint kiskorú örökbefogadásánál, ezért minden esetben alaposan feltérképezik az örökbe fogadni szándékozó szülők és az örökbefogadott szándékát.
Ha a kiskorú vér szerinti szülője az örökbe fogadni kívánó házastársa is egyben, akkor az örökbe fogadáshoz szükséges az ő hozzájáruló nyilatkozata is. A másik - gyermekkel együtt nem élő - vér szerinti szülő hozzájárulása azonban nem szükséges semmilyen egyszerű örökbefogadáshoz.
Nagykorú személy egyszerű örökbefogadással történő örökbe fogadásához nem szükséges a vér szerinti szülők beleegyező nyilatkozata.
Az örökbefogadóval családi kapcsolatban nem álló kiskorú esetében a teljes örökbefogadással megegyező eljárás követendő.
Házastárs gyermekének és nagykorúnak az örökbefogadása esetén nem szükséges a megyei közgyűlés hozzájárulásának beszerzése. Az engedélyezési procedúra elmaradása a család élethelyzetével könnyen indokolható: ha a gyermekét egyedül nevelő szülő újból megházasodik, az új egységben, az új családban a szülő házastársa örökbefogadás nélkül is a kiskorú feletti nevelő, gondozó szerepét tölti be. Ekkor a kötelezően ügyvédi képviselettel eljáró felek az ügyészhez nyújtják be kereseti kérelmüket és ezt követően kerül sor a bírósági döntéshozatalra. A különbség a titkos örökbefogadáshoz képest az, hogy nincs határidő a kérelem benyújtására és az, hogy az örökbefogadók nem kérhetik az örökbefogadott keresztnevének megváltoztatását.
A bíróság egyszerű örökbefogadás esetén is szigorúan vizsgálja azt, hogy a törvényi követelményeknek megfelel-e a kérelem, illetőleg hogy az örökbefogadás a gyermek érdekeit szolgálja-e. Megvizsgálja továbbá azt, hogy az örökbefogadás célja valóban egy leszármazási kötelék létrehozása és nem más, mint például az öröklési illetékfizetés alóli kibúvás. Nem megalapozott indok az örökbefogadásra az öröklés[70], vagy a gyermek kitoloncolásától való félelem, továbbá minden jogintézmény céljával ellentétes élethelyzet elutasításhoz vezet: például a saját élettárs örökbefogadására irányuló kérelem. Szintén elutasítási ok a gyermek érdekeinek megsértése,
- 48/49 -
azaz például ha a vér szerinti anya elveszti szülői felügyeleti jogát, az ő házastársa sem fogadhatja örökbe a gyermeket.
Az indokok megfelelő mérlegelését követően a bíróság határozhat úgy, hogy egy már teljes örökbefogadással örökbefogadott gyermeket egyszerű örökbefogadással is örökbe fogadják. A bíró mérlegeli az indokok súlyosságát a gyermek érdekeinek megfelelően egyszerű örökbefogadás felől is rendelkezhet más szülők javára, mint az első örökbefogadó szülők. Ha a gyermeket egyedülálló személy fogadta örökbe teljes örökbefogadással, az örökbefogadó szülő házastársa egyszerű örökbefogadással ismételten örökbe fogadhatja a gyermeket, így mindkét nevelő szülő felé kiépül a teljes leszármazói kapcsolat.
A bírósági döntés ellen ugyanazon jogorvoslatok vehetők igénybe, mint a teles örökbefogadás esetén.
A bíróság örökbefogadást kimondó ítélete nem vonja maga után az eredeti születési anyakönyv annulálását, az örökbefogadás tényét az államügyész indítványára, az ítélet jogerőssé válásától számított tizenöt napon belül - az eredeti születési adatok sértetlenül hagyása mellett - mintegy széljegyként feljegyzik az örökbefogadott anyakönyvi kivonatára.
Az egyszerű örökbefogadás nem szakítja meg a kapcsolatot a vér szerinti családdal, az örökbefogadott megőrzi eredeti családjában betöltött helyzetét, öröklési jogi és leszármazási pozícióját. Az egyszerű örökbefogadással egy második, párhuzamos leszármazás keletkezik az örökbefogadók relációjában a biológiai leszármazás mellett.
Egyszerű örökbefogadásnál az esetek nagytöbbségében a családba kerülés már korábban, a vér szerinti szülő újraházasodásával megtörtént, így a kiskorú már az örökbefogadott felügyelete és gondozása alatt él.
Az örökbefogadó szülők felügyeleti joga kiterjed a gyermek személye és vagyona feletti valamennyi jogra, beleértve a gyermek házasságkötéséhez való hozzájárulást is. Házastárs gyermekének örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülő felügyeleti joga párhuzamos és egyidejű a másik
- 49/50 -
házastárs, azaz a vér szerinti szülő felügyeleti jogával , azonban annak gyakorlása csak az vér szerinti szülőt illeti meg. A házastársak ekkor a megyei bíróság jegyzőjénél közös nyilatkozatot tehetnek, arról, hogy a szülői felügyeleti jogot ténylegesen közösen gyakorolják.
Nagykorú személyek egyszerű örökbefogadása esetén szintén csak korlátozottan beszélhetünk családba lépésről, mivel itt egy már meglévő családi struktúra hivatalossá tételéről van szó.
Az egyszerű örökbefogadás kölcsönös ellátási kötelezettséget keletkeztet az örökbefogadó és az örökbefogadott között. A vér szerinti szülők tartási kötelezettsége szintén fennmarad, de csak arra az esetre korlátozódik, ha a gyermek igazolja, hogy örökbefogadó szüleitől nem kap megfelelő ellátást. Az örökbefogadott ellátási kötelezettsége vér szerinti szülei felé megszűnik, ha korábban állami gondozottá vált vagy élete első tizenkét évében összesen harminchat hónapra bírósági ítélettel kiemelték a családjából[71].
Főszabály szerint az örökbefogadott megőrzi eredeti családi nevét, melyhez hozzákapcsolják az örökbefogadó családnevét. Vita esetén az örökbefogadó családneve a második helyen kerül hozzákapcsolásra. Ha az örökbefogadott nagykorú, mindenképpen szükséges a hozzájárulása a névváltoztatáshoz. Az örökbefogadott névváltoztatásához hozzájáruló nyilatkozatát szintén a Code civil 348-3 szakasza szerinti alakiságokkal és az ott megnevezett hatóságok előtt lehet megtenni[72]. A bíróság, az örökbefogadó kérelmére, és ha az örökbefogadott elmúlt tizenhárom éves, az ő beleegyezésével, hozzájárulhat ahhoz, hogy az örökbefogadott csak az örökbefogadó nevét viselje.
Az örökbefogadást engedélyező végzés semmilyen körülmények között nem változtatja meg a gyermek keresztnevét, azt csak a közjog által engedélyezett névváltoztatási eljárás keretében lehet megtenni, mely teljesen független az örökbefogadási eljárástól.
- 50/51 -
Akárcsak a teljes örökbefogadás esetén, az örökbefogadott felé fennállnak a házassági akadályok származási családja tagjai felé[73]. Ezen házassági akadályokat kiterjeszti a törvény az örökbefogadó családja irányába is: a Code Civil vonatkozó szakasza szerint szerint[74] tilos a házasság az örökbefogadó és az örökbefogadott, illetőleg leszármazói között; az örökbefogadott és az örökbefogadó házastársa között; az akadály fennáll fordítva is, az örökbefogadó és az örökbefogadott házastársa között; az egyazon személy által örökbefogadottat között; továbbá az örökbefogadott és az örökbefogadó gyermekei között. Az utolsó két esetben - súlyos indokok alapján - a Köztársasági Elnök felmentést adhat. A második eset alól akkor adható felmentés, ha az aki a köteléket létrehozta, meghalt.
Az örökbefogadott és leszármazói vér szerinti gyermek módjára mindkét családban örökölnek, továbbá kötelesrészre jogosultságot is szereznek az örökbefogadó leszármazóival szemben. Az örökbefogadott és leszármazói azonban nem szereznek kötelesrészre való jogosultságot az örökbefogadó felmenőivel szemben.
A Code Civil speciális szabályokat vezet be arra az esetre, ha az örökbefogadott leszármazó és túlélő házastárs hátrahagyása nélkül halna meg: az ági vagyonhoz hasonlatosan, minden olyan a hagyatékban még meglévő vagyontárgy, melyet az örökbefogadott az örökbefogadótól kapott vagy örökölt, az örökbefogadóra vagy annak leszármazóira száll vissza a vagyontárgyat terhelő jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Azok a vagyontárgyak, melyeket a vér szerinti szüleiről háramlottak az örökbefogadottra, a vér szerinti családjához kerülnek vissza. Minden további többlet fele-fele arányban illeti az örökbefogadó és a vér szerinti családot.
A teljes örökbefogadással ellentétben az egyszerű örökbefogadás - súlyos indokokkal alátámasztott esetben - akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott kérésére, vagy kiskorú örökbefogadott esetén az államügyész indítványára visszavonható[75]. Az örökbefogadó csak akkor vonhatja vissza az
- 51/52 -
örökbefogadást, ha az örökbefogadott elmúlt tizenöt éves. Az örökbefogadott kiskorúsága esetén vér szerinti szülei, vagy rokonsága (unokatestvérig bezárólag) szintén kérelmezhetik az örökbefogadás visszavonását. Az ítélkező bírák saját belátásuk szerint ítélik meg a visszavonás okának súlyosságát, de példának okáért önmagában az örökbefogadó szülők válása az örökbefogadás felbontását nem
alapozza meg[76]. Ugyanakkor elegendően súlyosnak számít az örökbefogadott magatartása, ha örökbefogadó apja felé a legsúlyosabb szitkokat szórta, bántalmazta és úgy döntött, hogy nem viseli tovább az örökbefogadó nevét, mert az őrá nézve sértő; ugyanígy a mélységes egyet nem értés az örökbefogadó és az örökbefogadott között szintén alapjául szolgálhat a visszavonásnak. Több éves harmonikus kapcsolatot követő átmeneti feszültség azonban nem elegendő ok az örökbefogadás felbontására, mert ilyenkor a bíróság figyelembe veszi, hogy a konfliktushelyzetek megoldásában a felek felelőssége megosztott.
Többször említettük, hogy az örökbefogadás leszármazói kapcsolatot hoz létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy az örökbefogadás révén a gyermek vér szerinti leszármazója lesz az örökbefogadónak, a jogintézmény csak a vér szerinti gyermek jogállásával azonos jogokat és kötelezettségeket biztosít az örökbefogadottnak. Így az örökbefogadó szülő felfedezése, hogy az örökbefogadott gyermek az örökbefogadás révén valójában nem vált vér szerinti gyermekévé az örökbefogadónak és biológiailag nem leszármazója - még akkor is, ha ez motiválta őt az örökbefogadásban - nem szolgálhat az örökbefogadás visszavonásának alapjául. A biológiai leszármazás létrehozása sohasem volt célja az örökbefogadás jogintézményének.
A visszavonásnak a kérelem benyújtására visszamenőleges hatállyal bír és a jövőre nézve szünteti meg az örökbefogadáshoz fűződő valamennyi jogkövetkezményt: az örökbefogadott visszaveszi eredeti családnevét, az örökbefogadóval szemben elveszti minden jogát, és ha kiskorú, visszakerül vér szerinti szülei szülői felügyeleti joga alá.
A visszavonás tényét szintén felvezetik az örökbefogadott születési anyakönyvi kivonatára.
A nemzetközi örökbefogadás elsődleges jogforrása a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május
- 52/53 -
29. napján kelt Egyezmény[77]. Az Egyezmény a gyermek egészséges fejlődésének és családban nevelkedésének szem előtt tartásával garanciákat kíván kidolgozni a jogellenes gyermekelvitel és a gyermekkereskedelem megakadályozására, így örökbefogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a származási állam illetékes hatóságai megállapították, hogy a gyermek örökbe fogadható és az örökbefogadás a gyermek érdekét szolgálja. Az örökbe adást elsődlegesen a gyermek származási országában kell megkísérelni, csak ennek sikertelensége esetén kerülhet a gyermek nemzetközi örökbefogadás alá. Feltétlenül szükséges a gyermek vér szerinti szüleinek szabad akaratukból, ellentételezés nélkül megtett örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozata, melyet minden részletre kiterjedő megfelelő tájékoztatás a jogkövetkezmények ismertetését követően a szükséges alakiságoknak megfelelően tettek meg. Az Egyezmény kiemeli, hogy az örökbefogadásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a hozzájáruló nyilatkozatot a szülők nem vonták vissza. Ha a gyermek olyan életkorban van, hogy felfogja örökbefogadását, őt is megfelelő kioktatásban és tájékoztatásban kell részesíteni, továbbá amennyiben erre szükség van, a gyermek is a megfelelő alakiságok betartásával hozzájárulását adta örökbefogadásához. A fogadó szülők oldaláról szükséges minden, a saját személyes jog által előírt feltétel teljesítése (ez házastársak esetén lehet a házassági kötelékre irányadó jog is) és a hatósági engedély megszerzése. Az örökbe fogadni kívánó szülők minden esetben a saját országuk által kijelölt központi hatóságon keresztül terjeszthetik elő nemzetközi örökbefogadási kérelmüket.
Idegen állampolgárságú kiskorú továbbá csak akkor fogadható örökbe, ha az ő személyes joga is engedi az örökbefogadást. Külföldi kiskorú örökbefogadása esetén különösen körültekintően kell eljárni és minden esetben ellenőrizni kell, hogy a kiskorú személyes joga egyáltalán engedi-e és ha igen, milyen fajta örökbefogadást tesz lehetővé. Ilyen speciális törvény a marokkói kafala, mely megengedi a gyermek jogszerű háztartásba fogadását, de megtiltja az örökbefogadást. Ez a szabályozás a nemzeti jogok összeütközését védi ki, továbbá megakadályozza azt, hogy a Franciaországban jóváhagyott örökbefogadást esetlegesen a gyermek származási országában elutasítsák. Franciaországban az összes örökbefogadások száma 2013-ban körülbelül 400O[78] volt, ebből mintegy 1300-1400[79] külföldi gyermek örökbefogadására kerül sor. A nemzetközi örökbefogadások száma 2010-től folyamatosan csökkent 4224-ről 2012-ben 2300-ra és végül tavaly 1343-ra. A nemzetközi örökbefogadások közül a leggyakrabban valamelyik afrikai államból fogadnak örökbe gyermeket: 2013-ban ez 43% volt. A volt gyarmatok területéről történő örökbefogadás (beleértve Vietnamot is) az örökbefogadások 33%-át teszi ki. Az örökbefogadott
- 53/54 -
gyermekek származási országai közül népszerű Etiópia[80], Columbia[81], Kína[82], Oroszország[83]. A Hágai Egyezmény 2011. november l-jei ratifikációját és 2012. január l-jei hatályba lépését követően a Vietnamból történő örökbefogadások száma radikálisan lecsökkent: míg 2010-ben 469 főt fogadtak innen örökbe, 2011-ben 264-et, addig 2013-ban már csak 89-et. A köztudottan szegény országokban élő és nehéz sorsú gyermekek örökbefogadásán kívül a társadalom érzékenyen reagál a természeti katasztrófák sújtotta övezetekben árván maradt kiskorúak problémájára is. Ez volt megfigyelhető a Haiti szigetét 2010. januárjában sújtó hetes erősségű földrengést és pusztítást követő kiugró örökbefogadási adatokra: 2010-ben majdnem ezer gyermeket fogadtak innen örökbe, ez a teljes nemzetközi örökbefogadás egynegyedét tette ki.
Nemzetközi szinten különböző szervezetek segítik a határokon átnyúló örökbefogadást: Mission de l’Adoption international (MAI) vagy az Agence française de l’adoption (AFA).
Ha az örökbefogadást külföldi bíróság mondja ki, ezen ítéletet az exequateur eljárásnak kell alávetni és elismertetni Franciaországban.
Az örökbefogadáshoz kapcsolódóan közjegyzői okiratokkal, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatokkal, tanúsítványokkal és letétbe helyezéssel találkozhatunk.
A) A teljes örökbefogadáshoz kapcsolódó közjegyzői okiratok
a) A felek számbavétele
Valamennyi közjegyzői okirat a jelen lévő nyilatkozó felek és adataik felsorolásával kezdődik. Számunkra szokatlan elem, hogy az adatok feltüntetésénél minden esetben megjelölik a fél családi állapotát, hol és mikor, kivel kötött házasságot, illetve házasságukra mely vagyonjogi rendszer az irányadó és hogy ez a házasság megkötése óta sem módosult. Ha a felek házassági vagyonjogi
- 54/55 -
szerződést kötöttek, a személyes adatoknál feltüntetésre kerül a szerződést készítő közjegyző neve, a kötés helye és ideje. Özvegy és elvált családi állapotú félnél megjelölik hogy újraházasodott-e és ha igen, kivel és mikor. Elvált személynél a válást kimondó bíróság és az ítélet dátuma kerül megjelölésre.
A nyilatkozatok közokiratba foglalására mind a szülő, mind az örökbefogadó kérelmére, vagy egyszerű örökbefogadás esetén akár az örökbefogadott kérelmére is sor kerülhet. Nincs megkötés arra vonatkozóan sem, hogy az egyazon örökbefogadási eljárásban érintett több fél egy okiratban kell nyilatkozzon vagy külön-külön is megtehetik ezt, ha a földrajzi távolság akadályozza őket.
Megfigyelhető, hogy amennyiben a házastárs szülők egymás gyermekét kívánják örökbe fogadni, akkor a nyilatkozatok nem a jelenlévő személyekhez, hanem az egyes örökbefogadási eljárásokhoz kapcsolódnak és két külön közjegyzői okirat készül. A szülők az egyes eljárásokban betöltött különböző pozícióknak megfelelően (házastárs vagy vér szerinti szülő) nyilatkoznak egyik és másik okiratban és ennek megfelelően kapják meg a szükséges tájékoztatásokat is a visszavonhatóságra vagy annak hiányára, az eltartási kötelezettségre, névviselésre stb-re vonatkozóan.
Általában az okirat elején kerül megjelölésre az elnevezés, azaz Hozzájárulás teljes örökbefogadáshoz" vagy "Hozzájárulás egyszerű örökbefogadáshoz", de előfordul az is, hogy a teljes vagy egyszerű örökbefogadáshoz hozzájárulás jellege csak magából a megtett nyilatkozatból derül ki.
b) Felek nyilatkozatai a teljes örökbefogadáshoz kapcsolódóan Két esetet különböztethetünk meg:
Az első esetben a vér szerinti szülő rövid és kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy egy harmadik, kívülálló személy fogadja örökbe gyermekét. A harmadik személy megjelölése nem feltétlenül szükséges, azonban ez általában a másik vér szerinti szülő új házastársa, adataival megjelölve.
A második esetben a nyilatkozó kettős minőségben adja hozzájárulását az örökbefogadáshoz: egyszer mint az örökbefogadott szülője és egyszer mint az örökbefogadó házastársa. Az eltérő visszavonási lehetőségek miatt az okiratban ez a két minőség élesen el kell különüljön és ezért az okirat két külön alcímében külön-külön kerül feltüntetésre a két nyilatkozat az "Örökbefogadott vér szerinti szülőjének hozzájárulása" és az "Örökbefogadó házastársának hozzájárulása" alcímekkel. Az elkülönítés teljesen egyértelművé és a felek számára is érthetővé teszi a fél kettős minőségét. Mint a fentiekben említettem, házastárs gyermekét teljes örökbefogadással csak három esetben lehet örökbe fogadni: ha a gyermek törvény szerint megállapított leszármazása csak a házastárs
- 55/56 -
irányában áll fenn; ha a másik biológiai szülőt megfosztották szülői felügyeleti jogának gyakorlásától; ha a másik biológiai szülő meghalt és nem hagyott első fokú felmenőket, azaz a gyermek nagyszülei sem élnek már, vagy ez utóbbiak nyilvánvalóan érdektelennek mutatkoznak a gyermek irányába.
Érdekes kérdést vet fel a nő és nő között megkötött házasságban született gyermek esetében annak a kérdése, hogy a gyermek leszármazása valóban csak a vér szerinti és nyilatkozó szülő irányában áll fenn. Teljes bizonyossággal csak akkor állítható, hogy a gyermek leszármazása csak az édesanyja irányába áll fenn és így a nyilatkozó anya örökbefogadáshoz hozzájárulása érvényes, ha az anya mesterséges úton termékenyült meg. Ellenkező esetben a természetes úton fogant gyermek biológiai apja a perben harmadik személy beavatkozóként élhet ellenvetéssel az örökbefogadás ellen. A közjegyzői okirat általában nem tartalmaz a fogantatásra vonatkozó megjegyzést, a felek nem kötelesek ennek igazolására, a közjegyző pedig nem jogosult ennek vizsgálatára.
Házastárs gyermekének teljes örökbefogadási kérelme esetén a gyermek leszármazása szintén csak az egyik szülő irányában áll fenn, ha a másik vér szerinti szülő meghalt. Ekkor a közjegyzői okiratban a még élő vér szerinti szülő nyilatkozik arról, hogy a gyermek másik vér szerinti szülője elhunyt és ezt a mellékletként csatolt halotti anyakönyvi kivonattal is igazolja. Nyilatkozik továbbá arról is, hogy az elhunyt vér szerinti szülei szintén meghaltak és szintén mellékletként csatolja az ő halotti anyakönyvi kivonatukat. Ekkor a nyilatkozat a teljes örökbefogadáshoz feltételként szabott valamennyi követelménynek megfelel, kellőképpen igazolja és alátámasztja azt, hogy a gyermek származása csak a nyilatkozó vér szerinti szülő felé áll fenn és ekként a nagyszülők nem léphetnek fel az örökbefogadás ellen.
További eset lehet, ha a gyermek egyik vér szerinti szülője meghalt, azonban az elhunyt szülő szülei, azaz a gyermek nagyszülei az unoka irányába nyilvánvalóan érdektelennek mutatkoznak. Ebben az esetben szintén a még élő másik vér szerinti szülő adja hozzájárulását az örökbefogadáshoz és egyben mellékletként csatolja a nagyszülők érdektelenségét kimondó bírósági ítélet egy példányát.
Összefoglalóan a vér szerinti szülő teljes felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a gyermek házastárs általi teljes örökbefogadására előírt követelmények [84]teljesülnek és az örökbefogadásnak további akadálya nincs. Ugyanezen nyilatkozatban az örökbe fogadni szándékozó is kifejezjeti örökbefogadási szándékát és megerősítheti azt.
- 56/57 -
c) Kötelező tájékoztatások
A felek pontos körülírását és nyilatkozataikat követően az okirat harmadik része a közjegyző tájékoztatását és figyelmeztetéseit tartalmazza.
Amennyiben a nyilatkozó vér szerinti szülőként járul hozzá a teljes örökbefogadáshoz anélkül, hogy az örökbefogadó személye megjelölésre kerülne[85], a közjegyző kifejezetten felhívja a nyilatkozó fél figyelmét hogy a nyilatkozat megtételét követően gyermeke ideiglenes családba helyezésére kerülhet sor, majd ezt követően a bíróság a gyermek teljes örökbefogadásról dönthet. A szülő tájékoztatást kap arról is, hogy a teljes örökbefogadás minden kapcsolatot megszakít a szülő felé és a gyermek eredeti családja irányába. A figyelmeztetésekben szerepel a közjegyző tájékoztatása arra vonatkozóan is, hogy megtett nyilatkozatát a szülő két hónapos határidőn belül visszavonhatja, melyet ajánlott tértivevényes levélben kell megküldenie az okiratot szerkesztő közjegyzőnek. Tájékoztatást kap a szülő arról is, hogy visszavonásnak minősül ha szóbeli kérelmére a gyermeket magához veszi. Végső figyelmeztetésként a közjegyző tájékoztatja a szülőt, hogy ha a gyermeket nem helyezték ki családba, a fenti két hónapos határidő elteltét követően is kérheti a gyermeke visszahelyezését, mely minden további örökbefogadás akadálya lesz.
Házastárs gyermekének örökbefogadásakor a közjegyző figyelmezteti a feleket a teljes örökbefogadás jogkövetkezményeire, és arra, hogy az örökbefogadás az örökbe fogadó személyre szülői felügyeleti jogot ruház, mely jelen esetben párhuzamos és együttes lesz a vér szerinti szülő felügyeleti jogával, aki elsősorban gyakorolhatja azt. Figyelmezteti továbbá a közjegyző a feleket, hogy a vér szerinti szülő a hozzájárulását a közjegyzőhöz címzett ajánlott tértivevényes levélben két hónapon belül visszavonhatja.
d) Az örökbefogadás alapjául szolgáló egyéb körülmények
Tekintettel arra, hogy a közjegyzői okiratok tartalmi kellékeire vonatkozóan - a figyelmeztetések megtörténtének kivételével[86] - nincs egységes előírás, az minden esetben egyéni. A nyilatkozatok további tartalma nagymértékben függ az eljárásban képviselőként eljáró ügyvédtől és a közreműködő közjegyzőtől. Találkozhatunk teljesen egyszerű és puritán hozzájáruló nyilatkozattal, csakúgy mint az örökbefogadó és az örökbefogadott között kialakult kapcsolat részletes és érzelmes leírásával is. Mindez az elérni kívánt cél függvényében változhat. Ha a nyilatkozók célja az örökbefogadás teljes körű alátámasztása és a bíróság meggyőzése, a közjegyző minden további nélkül okiratba fogalja a kérelmezők közös élettörténetét vagy az érzelmi ragaszkodásuk alapjául
- 57/58 -
szolgáló tényeket. A történeti leírásoknál a közjegyzői okirat tartalmazza, hogy a leírtak valósággal egyezőségét a közjegyző nem tanúsítja. A háttér feltárása különösen azért szükséges, mert a bíróság csak kétely esetén kéri a felek személyes meghallgatását az ügyben, világos és egyértelmű tényállás esetén a beterjesztett okiratok alapján dönt. Így a részletes közjegyzői okirat elősegíti a felek igényérvényesítését.
Amennyiben a nyilatkozó csak röviden és tömören kíván nyilatkozni, a közjegyző a szükséges információk és felvilágosítás adásán kívül nem jogosult további indokolást kérni ügyfelétől. E körben a közjegyző részéről tanúsított diszkréció kiemelkedő jelentőséggel bír és bár tanácsadói jogkörrel is rendelkezik, a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhíváson kívül senkit nem beszélhet le és senkit nem beszélhet rá a gyermekről való lemondásra vagy az örökbefogadásra.
e) Az örökbefogadó házastársának nyilatkozata
Az okiratok következő részében az örökbefogadó házastársa (aki lehet egyben az örökbe fogadott vér szerinti szülője is) adja hozzájárulását az örökbefogadáshoz. Minden esetben feltüntetésre kerül, hogy a nyilatkozat megtételekor a házastársak között nem szakadt meg az életközösség. Megjelölésre kerül az is, hogy ő maga nem örökbe fogadó, így az örökbefogadás jogszabály által meghatározott további kötelezettséget az ő vonatkozásában nem keletkeztet és ennek tudatában adja hozzájárulását az örökbefogadáshoz. A házastársként történő hozzájárulás végén feltüntetésre kerül, hogy a nyilatkozat megadása azonnali joghatással jár és a házastársi minőségben megadott nyilatkozatát nem vonhatja vissza (ellentétben a szülőként megadott nyilatkozatával).
f) Névviselésre vonatkozó nyilatkozatok
A teljes örökbefogadás során az örökbefogadó szülő nem kérheti a gyermek keresztnevének megváltoztatását, a családnév megváltozása pedig automatikus a bírósági ítélet meghozatalával és az anyakönyvben történő átvezetéssel, így névviselésre vonatkozóan nyilatkozatokat itt nem találunk.
B) Az egyszerű örökbefogadáshoz kapcsolódó közjegyzői okiratok
Az egyszerű örökbefogadáshoz kapcsolódó közjegyzői okiratok tartalmukban két lényeges pontban térnek el a teljes örökbefogadáshoz megtett nyilatkozatoktól: a közjegyzői figyelmeztetések és a névviselésre vonatkozó nyilatkozatok tekintetében, valamint további különbségként megjelennek az örökbefogadó házastársán kívüli további nyilatkozó személyek hozzájárulásai.
- 58/59 -
a) Felek
Leggyakoribb eset, amikor házastárs nagykorú gyermekének egyszerű örökbefogadásához kérik közokiratba foglalni az érintettek nyilatkozatait. Ekkor az örökbefogadott, az örökbe fogadni szándékozó és házastársa, mint az örökbe fogadott személy vér szerinti szülője jelenik meg a közjegyzőnél. Mint minden okiratban, itt is megjelenik az érintettek személyállapotának rögzítése, így az okiratból egyértelműen kitűnik, hogy a gyermek vér szerinti anyja az apától elvált vagy özvegyen maradt. Ennek rögzítése a családi körülmények teljes tisztázása érdekében szükséges. Egyszerű örökbefogadás esetén a másik szülő hozzájárulása nem szükséges.
b) Felek nyilatkozatai a teljes örökbefogadáshoz kapcsolódóan A teljes örökbefogadás során tett nyilatkozatnál leírtakkal megegyező.
c) Kötelező tájékoztatások
A közjegyző ezen okiratokban felhívja a nyilatkozók figyelmét, hogy egyszerű örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti családja közötti valamennyi kapcsolat fennmarad. A közjegyző tájékoztatja a nyilatkozó örökbefogadottat és az örökbefogadót, hogy a Code civil 348-2 szakasza szerinti visszavonási lehetőség számukra nem lehetséges. Ellenben az örökbefogadott a Code civil 361 szakasza alapján alkalmazandó 345 szakasz értelmében az örökbefogadás kihirdetéséig bármikor visszavonhatja hozzájárulását. A közjegyző figyelmezteti továbbá a feleket arra is, hogy az örökbefogadással kölcsönös ellátási kötelezettségük keletkezik egymás irányába.
A kötelező tájékoztatások célja a jövőben a felek részéről elvárhatóan tanúsítandó magatartások és a család életében szükségszerűen bekövetkező változásokról szóló tájékoztatás, valamint az, hogy valamennyi fél a jogi és családi következmények tudatában tegye meg nyilatkozatát.
d) Az örökbefogadás alapjául szolgáló egyéb körülmények
Gyakran kerül feltüntetésre, mintegy indokolásként, hogy a nagykorú hozzájárul örökbefogadásához az örökbefogadó által, aki egyébként gyermekkora óta neveli és gondozza őt megszakítás nélkül. Találkozhatunk olyan okirattal is, melyben a nyilatkozók pontosan és évszámmal megjelölve leírják kapcsolatuk alakulását és azt is, hogy az egyszerű örökbefogadásra miért éppen most kerül sor, természetesen anélkül, hogy ennek valóságtartalmát a közjegyző igazolná vagy tanúsítaná. Etekintetben a közjegyzői okiratok széles változatosságot mutatnak.
- 59/60 -
e) Az örökbefogadó házastársának nyilatkozata
Az örökbefogadó házastársának hozzájárulásakor - leginkább ha nem vér szerinti szülője az örökbefogadottnak - a házastárs gyakran jelenti ki, hogy kellőképpen ismeri az örökbefogadottat, az örökbefogadás jogkövetkezményeit és hogy tudatában van annak, hogy az örökbefogadott nevéhez hozzákapcsolásra kerül az örökbefogadó neve. Nyilatkozatát gyakran az "Örökbefogadó házastársának közbenjárása" címmel adja meg.
g) Egyéb személyek nyilatkozatai
Különös eset, amikor az örökbefogadó házastársán kívül a közjegyző előtt az örökbefogadott házastársa és az örökbefogadott gyermekei is nyilatkoznak arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak a házastárs, szülőjük örökbefogadásához. Ez természetesen nem kötelező elem, azonban a családi egyetértést és összhangot bizonyítja, hiszen nagykorú örökbefogadásánál az ő örökbefogadása egész családjára kihat, illetve a bíróság eljárásában vizsgálhatja azt, hogy az örökbefogadás hogyan hat ki a családi életre.[87] Változhat továbbá a család többi tagjának névviselése is, melyről szintén a közjegyzői okiratba foglaltan nyilatkozhatnak.
f) Névviselésre vonatkozó nyilatkozatok
A közjegyzői okirat nem kötelező eleme a közjegyző tájékoztatása a névviselésről: a törvény által megszabottak szerint egyszerű örökbefogadás esetén az örökbefogadó nevét kötőjellel második helyen hozzákapcsolják az örökbefogadott nevéhez[88]. A bíróság az örökbefogadó kérelmére határozhat úgy, hogy a kiskorú örökbefogadott csak az örökbefogadó nevét viselje. Ezen kérelem a bíróság határozatát követően is benyújtható. Amennyiben az örökbefogadott elmúlt tizenhárom éves, úgy vezetéknevének megváltoztatásához személyes, közjegyző előtt megtett hozzájárulása szükséges.
Ennek megfelelően a tizenharmadik életévét betöltött örökbefogadott nyilatkozhat, hogy hozzájárul családnevének megváltoztatásához és hogy a jövőben kizárólag az örökbefogadó családnevét viselje.
Általában a közjegyzői okiratokban a nagykorú örökbefogadottak nyilatkoznak arról, hogy meg kívánják tartani vezetéknevüket az örökbefogadó nevének hozzákapcsolása nélkül; ekkor a közjegyző rögzítheti az okiratban (nem kötelezően) hogy az örökbefogadott döntését az
- 60/61 -
örökbefogadó kifejezetten elfogadja. Más esetben az örökbefogadott úgy nyilatkozik, hogy nevét a továbbiakban úgy kívánja használni, hogy ahhoz kötőjellel hozzákapcsolja az örökbefogadó vezetéknevét.
A névviselésről való nyilatkozatok megtétele az örökbefogadás anyakönyvi átvezetésekor bír jelentőséggel, így nem kell később külön nemperes eljárásban kérelmezni a névváltoztatást.
C) Nemzetközi örökbefogadás esetén megtehető nyilatkozatok
Nemzetközi örökbefogadás esetén a gyermek származási országa plusz követelményeket támaszthat az örökbefogadók felé. Megkövetelhetik például, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülők közjegyző előtt is nyilatkozzanak arról, hogy az emberi testhez fűződő jogok teljes tiszteletben tartása mellett az örökbefogadott gyermeket nem vetik alá semmilyen orvosi vagy biológiai kutatásnak, kísérletnek, testi és szellemi épségét megőrzik, szerveit nem távolíttatják el és a gyermek nem válik szervdonorrá. Kötelezettségvállalásukat a büntető törvénykönyv[89] és a közegészségügyi törvény szankcióinak[90] tudatában kell megtegyék. Mindezen figyelmeztetéseket a közjegyzői okiratnak kell tartalmaznia a megfelelő jogszabályi hivatkozásokkal egyetemben.
D) Közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatok a nem-visszavonásról
A fentiekben részletezett módokon és határidőben a vér szerinti szülő visszavonhatja az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát. Kérdéses azonban, hogy a bíróság hogyan győződik meg arról, hogy a megtett nyilatkozat érvényes-e vagy azt időközben visszavonták. Hangsúlyozni kívánom, hogy sem a közjegyzőnek, sem az örökbefogadási kérelmet beterjesztő feleknek nincs jogszabály által előírt kötelezettsége a nem-visszavonás tényének tanúsítására, ezért erre vonatkozó formai megkötést sem találunk.
A jogbiztonság és az örökbefogadott családi jogállásának biztonsága érdekében a joggyakorlat két megoldást dolgozott ki: az egyik az örökbefogadáshoz hozzájáruló szülő ismételt közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy nem vonta vissza hozzájáruló nyilatkozatát, a másik pedig a közjegyző által kiállított ténytanúsítvány, melyet a következő pontban taglalok.
Az első esetben a vér szerinti szülő ismételten felkeresi a közjegyzőt és közjegyzői okiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy bár jogában állt, a megtétel óta eltelt időben mégsem vonta vissza az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát és ismételten megerősíti, hogy hozzájárul
- 61/62 -
az örökbefogadáshoz. Ez többletköltséggel és időráfordítással jár a nyilatkozó szülő részéről. A nyilatkozat megerősítése és a másodszori megjelenés a közjegyző előtt garancia arra, hogy a nyilatkozó vér szerinti szülő tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés jogcímén nem támadja meg saját nyilatkozatát és nem kéri annak bírósági annulásását.
Második eset, a visszavonásra nem került hozzájáruló nyilatkozatról kiállított
2. ) Közjegyzői ténytanúsítvány
A közjegyző a hozzájáruló nyilatkozat megtételét követő két hónap eltelte után ténytanúsítványt állít ki arról, hogy a szülő által az adott időpontban megtett és közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozathoz kapcsolódóan az okiratot készítő közjegyzőhöz nem érkezett visszavonási nyilatkozat. A tanúsítványban feltüntetésre kerül a hozzájáruló nyilatkozat megtételének dátuma és valamennyi benne szereplő fél.
Ez a ténytanúsítvány nyújt információt az örökbefogadás felől döntő bíróságnak arra vonatkozóan, hogy a vér szerinti szülő nem gondolta meg magát és a meghozott ítélet alkalmas lesz a szándékolt joghatás kiváltására, mely ellen csak szűk körben van megtámadási lehetőség.
3. ) jegyzőkönyv
Akár egyszerű, akár teljes örökbefogadásról van szó, a közjegyző jogosult jegyzőkönyvet felvenni, melyben az örökbe fogadni szándékozó személy ismerősei tanúi minőségben nyilatkoznak arról, hogy tökéletesen ismerik az örökbe fogadni szándékozót (pontos adatokkal megjelölve) és azon szándékát, hogy örökbe kíván fogadni egy személyt (szintén adatokkal megjelölve). A tanúk büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkozzák továbbá, hogy az örökbe fogadni szándékozó okiratban feltüntetett személyes adatai és állapota megfelel a valóságnak, hogy életközössége a házastársával fennáll és válókeresetet nem nyújtottak be, hogy a kérelmezőnek nincs vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke, sem vér szerinti vagy örökbefogadott más leszármazója. A jegyzőkönyvet végül az örökbefogadó is aláírja és megerősíti a tanúk által tett nyilatkozatot.
A közjegyzői okiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozat és a jegyzőkönyvbe foglalt tanúnyilatkozat nem zárja ki egymást, ugyanazon ügyben - a képviselő ügyvéd és a felek kérésére - akár mindkettő is megtehető. A jegyzőkönyv célja a kérelmező családi állapotának és szándékának alátámasztása az eljáró bíróság előtt.
4.) Közjegyzői letét
Az örökbefogadási eljárás lezárultát követően a felek a bíróság által az örökbefogadást jóváhagyó ítéletet a közjegyzőnél letétbe helyezhetik. A francia közjegyző a keletkezés idejét és a benne foglalt tartalmat igazolandó bármilyen okiratot letétbe vehet, nem kivétel ez alól a bírósági ítélet vagy más közokirat sem. A letétbe vételnél a felek célja a családot érintő valamennyi irat egy helyen történő megőrzése bármilyen későbbi vita elkerülése végett. Nem ritka, hogy az örökbefogadók születési anyakönyvi kivonatát, házassági anyakönyvi kivonatát és az örökbefogadást jóváhagyó bírósági ítéletet is letétbe helyezik.
Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a közjegyzők fontos szerepet töltenek be az örökbefogadási eljárás során előttük megtett nyilatkozatok közokiratba foglalásával. Kiemelten biztosítják a vér szerinti szülők tájékoztatását az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatuk jogkövetkezményeiről, valamint nyomatékosan felhívják a figyelmet a megtett nyilatkozat visszavonásának lehetőségéről és módjáról. E körben a közjegyző a vér szerinti szülő szabad akaratnyilvánításának és döntése megalapozottságának záloga. A közjegyző a megtett és visszavonásra nem került örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozathoz kapcsolódó újabb közokirattal vagy az általa kiállított ténytanúsítvánnyal a jogbiztonság és az örökbefogadó család biztonságának garanciája. Biztosítéka továbbá annak, hogy az örökbefogadás - mint a család egészére kiható esemény - jogkövetkezményeit valamennyi fél és családtag megismerhesse és az egész további életükre kiható nyilatkozataikat ennek tudatában tegyék meg. Végül a közjegyző a család életére vonatkozó dokumentumokat egy helyen, biztonságban közhitelesen letétbe veheti és megőrizheti az abban foglaltak tanúsítása végett.■
- 63/64 -
Irodalom- és forrásjegyzék
Société Civile Professionnelle "Jean-Pierre PROHASZKA, Lionel MONJEAUD, Cédric PRETET, Benjamin DUMONTET, Marion PIERSON et Nicolas LEMINEUR, Notaires Associés" közjegyzői irodában készült okiratok,
Code Civil (francia Polgári törvényköny) vonatkozó rendelkezései (113e édition, Dalloz),
Code procédure civile (francia Polgári eljárásjogi törvény),
Code de l‘action sociale et des familles (Családjogi és szociális eljárási törvény),
Code de la santé publique (Közegészségügyről szóló törvény),
Code pénal (Büntető törvénykönyv),
a közjegyzők jogállásáról szóló 1945. évi november 2-i rendelet,
1993. január 8-i 93-22 törvény,
az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Európai Egyezmény, a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény,
Államtanács, 1/4 SSR, du 24 avril 1992, 110178,
Semmítőszék 2013. március 6-i 12-15.919 számú ítélete,
Semmítőszék 22-4-1975 no 74-11258: Bull. civ. I. no 141 Semmítőszék 1991, május 31-i döntése Semmítőszék 2008. október 8-i 07-16.094 számú ítélete Semmítőszék 2007. június 4-i 05-20.243 számú ítélete
Semmítőszék 1. Polgári Jogi Tanácsának 2011. január 12-én hozott határozata értelmében Semmítőszék 2001. október 16-i és 2013. március 6-i ítéletei
Montargis-i megyei bíróság 2009. május 28- RLDC 2009/62 számú döntése
TGI Párizs, 1981. január 8-i 1981.2.572 döntése
TGI Bordeaux, 1988. január 21-i döntése
TGI CA Rouen 7-5-2009 no 08-04181 döntés
TGI Rouen 1987. március 31-i döntése
Mémento pratique, Francis Levebre: Droit de la famille, 2012-2013.
Ministère des Affaires Étrangères:L‘adoption international en France, Statistiques INED, Institut national d‘études demographiques (Országos Statisztikai Intézet)
Személyes Származás megismerésének Nemzeti Szolgálata: www.cnaop.gouv.fr
- 64/65 -
www.vosdroit.service-public.fr
www.lexisnexis.com Jurisclasseur Fasc.15: Adoption - Consentement - Formules
JEGYZETEK
[1] forrás: ined, Institut national d‘études démographiques (Országos Statisztikai Intézet)
[2] PACS, pact civil de solidarité, C.civ. Art. 515-1
[3] bevezette a 99-944 számú, 1999. november 15-i törvény
[4] C. civ. Art. 213
[5] C.civ. Art. 143
[6] adoption pleniére
[7] adoption simple
[8] Tribunal de Grand Instanc Paris (Párizsi megyei bíróság), 1993 április 28-i ítélete
[9] a közjegyzők jogállásáról szóló 1945. évi november 2-i rendelet 1. szakasza
[10] korábban ez az időkorlát öt év volt (1976 december 22-i 76-1179 törvény értelmében)
[11] C.civ. Art. 343
[12] C.civ. Art. 346
[13] Conseil d‘État
[14] 1996 előtt ez a korhatár 30 év volt
[15] Az egyedülállók által kérelmezett örökbefogadást a törvény bevezetésekor többen kritizálták arra hivatkozással, hogy az örökbefogadás elsődleges célja a gyermek családban történő nevelkedésének biztosítása, melyet egyedülálló személy nem tud biztosítani.
[16] C.civ. Art 343-2.
[17] Megkülönböztetés tilalma
[18] Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog
[19] Conseil d‘Etat, 1992 április 24-i döntése (cas Conseil d‘Etat, 1/4 SSR, du 24 avril 1992, 110178)
[20] Ezt leginkább házastárs gyermekének egyszerű örökbefogadása esetén lehet az élethelyzettel megalapozottan indokolni
[21] C.civ. Art. 345.
[22] C.civ. Art 348
[23] C.civ. Art 348-1
[24] C.civ. Art. 399, 437, 447, 454, 457
[25] Code de l‘action sociale et des familles
[26] Családjogi és szociális eljárási törvény L224-2 cikkely
[27] C.civ. Art 348-5
[28] "Accouchement sous X"
[29] 1993. január 8-i 93-22 törvény
[30] 326 szakasz
[31] 222-6 szakasz
[32] Conseil National d‘accès aux origines personnelles
[33] 2002 január 22-i 2002-93 törvény
[34] Családjogi és szociális eljárási törvény 147-7 cikkely
[35] Családjogi és szociális eljárási törvény 224-8 cikkely
[36] C.civ. Art 349
[37] Családjogi és szociális eljárási törvény 224-18 cikkely
[38] C.civ. Art. 347, al. 4
[39] bevezette a külföldi bírósági határozatok elismeréséről, az egyes szabályozott hivatások gyakorlásáról és a bírósági szakértőkről szóló 2010. december 22-i 2010-1609 számú törvény
[40] C.civ Art. 348-3
[41] Semmítőszék 2013. március 6-i 12-15.919 számú ítélete
[42] C.civ. Art. 1317
[43] Code de procédure civil Art. 1165
[44] Cass. 1e civ. 22-4-1975 no 74-11258: Bull. civ. I. no 141
[45] A Gyermekjóléti Szolgálat feladatait a Családjogi és szociális eljárási törvény L221-1-221-9 szakaszai határozzák meg
[46] Évente mintegy ötezer hozzájárulást adnak ki Franciaországban
[47] livret de famille
[48] recours gracieux
[49] a francia jogrendszer egyéb esetekre lehetővé teszi a feljebbvalóhoz beterjesztett indítványt is (recours hiérarchique)
[50] a közigazgatási perek legmagasabb döntéshozó szerve az Államtanács
[51] www.adoptionefa.org
[52] Családjogi és szociális eljárási törvény L225-5 cikkely
[53] C.civ. Art. 352
[54] lásd a Montargis-i megyei bíróság 2009. május 28- RLDC 2009/62 számú döntését
[55] A családi adóbevallás elkészítésénél a családba fogadott gyermekek is számításba veendők, a családi bevétel megosztását követően kevesebb lesz az adóalap
[56] Lásd Párizs TGI, 1981. január 8-i 1981.2.572 döntése
[57] Semmítőszék 1991, május 31-i döntése
[58] TGI Bordeaux, 1988. január 21-i döntése
[59] Ezen felül, az ilyen örökbefogadás a mindkét házastárs általi örökbefogadás hatályával bír.
[60] Egyedülálló örökbefogadó esetében ez az örökbefogadó családi neve
[61 Az egyszerű örökbefogadást könnyen fordíthatnánk nyílt örökbefogadásnak, ám az alanyi kör és a jogkövetkezmények eltérése miatt nem alkalmazom ezt a szóhasználatot.
[62] CA Rouen 7-5-2009 no 08-04181 döntése
[63] C. civ. Art. 353 alinéa 2
[64] C.civ. Art 458
[65] C.civ. Art. 458, al.2.
[66] Semmítőszék 2008. október 8-i 07-16.094 számú ítélete
[67] Semmítőszék 2007. június 4-i 05-20.243 számú ítélete
[68] A vizsgált közjegyzői irodában körülbelül 80%
[69] Semmítőszék 1. Polgári Jogi Tanácsának 2011. január 12-én hozott határozata értelmében
[70] Semmítőszék 2001. október 16-i és 2013. március 6-i ítéletei
[71] Családjogi és szociális eljárási törvény L132-6 cikkely
[72] Code de procédure civil (francia polgári eljárásjogi törvény) Art. 1149-1
[73] C.civ. Art. 161 és 164
[74] C.civ. Art. 366.
[75] C. civ. Art. 370
[76] a Rouen-i bíróság 1987. március 31-i döntése
[77] Magyarországon kihírdetve a 2005. évi LXXX. törvénnyel
[78] www.adoptionefa.org
[79] Forrás: Francia Külügyminisztérium, Statisztikai adatok a nemzetközi örökbefogadásról Franciaországban 2013
[80] 2010-ben 354 fő, 2011-ben 289 fő, 2012-ben 220 fő és 2013-ban 140 fő
[81] 2010-ben 369 gyermeket fogadtak innen örökbe, 2011-ben 286-ot, 2012-ben 159-et
[82] az elmúlt négy évben évente mintegy száz gyermeket fogadtak innen örökbe
[83] 2010- ben és 2011-ben mintegy 303 gyermeket, majd az azt követő évben 235 gyermeket, 2013-ban 186 gyermeket fogadtak innen örökbe
[84] C.civil 345-1 szakasz 3. bekezdése
[85] C.civ. Art. 348 szakasz első bekezdés szerinti lemondó nyilatkozat
[86] Polgári eljárásjogi törvény 1165 szakasza
[87] C.civ. Art. 353
[88] C.civ. Art. 363
[89] Code de la santé publique L.1126-1-től 1126-11-ig terjedő szakaszai
[90] Code pénal 222-1 - től 222-16-2-ig terjedő szakaszai
Visszaugrás
