A családi erőszak kriminológiai vizsgálata
A Családi iszonyok című, Virág György szerkesztette mű a KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó gondozásában jelent meg 2005. évben. Ahogy az a könyv Virág György által írt előszavából is kitűnik, és ahogy azt már az alcím is sugallja, a mű egy, az Országos Kriminológiai Intézet kutatócsoportja által végzett, a családon belüli erőszak kutatására irányuló vizsgálat összegfoglalását adja, a kutatás eredményeinek tudományos elemzését, értékelését ismerheti meg az Olvasó. A kiadványban több szerzőnek a témával kapcsolatos tanulmányai, következtetései kerültek megjelenítésre. Virág György, Tamási Erzsébet, Herczog Mária, Gyurkó Szilvia, Szöllősi Gábor, Fehér Lenke és Windt Szandra dolgozzák fel az utóbbi évtizedben hazánkban is az érdeklődés középpontjába kerülő témát. Ahogy Szöllősi Gábor írásából kiderül, maga a jelenség, a családon belüli erőszak nem új keletű, ahogy a jelenségről való tudás sem. Az újdonságot az jelenti, hogy a média - felfedezve a témában rejlő lehetőséget - a korábbiaknál nagyobb nyilvánosságot biztosított néhány családi tragédiának.
A mű alapvetően három nagy szerkezeti részre tagolódik. A bevezetésben (I. rész) Virág György rövid áttekintést ad egyrészt magáról az egész műről, másrészt arról, hogy a családon belüli erőszak miként került az érdeklődés előterébe, miként vált a családi életben, zárt ajtók mögött zajló eseményekből tudományos vizsgálat tárgya.
Tamási Eszter a családon belüli erőszak vizsgálatának történetét, Herczog Mária a családi viszonyok magyarországi vizsgálatát, mint a családon belüli erőszak kutatásának előzményeit, Gyurkó Szilvia pedig a családon belüli erőszak fogalmának és koncepciójának magyarországi megjelenését mutatja be itt az első részben. Megtudhatja az olvasó, hogy egészen az 1970-es évekig a családon belüli erőszak kutatása egyet jelentett a gyermekbántalmazás vizsgálatával még a nyugati országokban is. Magyarországon pedig még ennél is rövidebb időre tekint vissza a családon belüli agresszió vizsgálata. A különféle kutatási irányzatok más és más elméleti háttérre, szemléletre vezethetők vissza, így más-más eredményt hoztak, eltérő megoldási javaslatokkal álltak elő.
A II. általános részben Szöllősi Gábor a családon belüli erőszak differenciáltságáról értekezik. A partnerrel szembeni erőszak - álláspontja szerint - éppúgy differenciált, mint a gyermekkel való rossz bánásmód, mind a kockázati tényezőket, mind az alanyokat illetően. Foglalkozik továbbá a két probléma egymáshoz való viszonyával, együttes előfordulásával is.
Fehér Lenke a családon belüli erőszakkal foglalkozó nemzetközi dokumentumokat és gyakorlatot, Gyurkó Szilvia családon belüli erőszaknak magyar jogrendszerben történő megítélését, szabályozását mutatja be. Fehér Lenke kitér az ENSZ égisze alatt elfogadott egyezményekre, az Európa Tanács ajánlásaira, valamint az Európai Unió által elfogadott másodlagos jogszabályokra. Számos európai ország gyakorlatának ismertetése mellett foglakozik az amerikai modellel is. Gyurkó Szilvia tanulmányából megtudhatjuk, hogy önálló törvény hiányában[1] a családon belüli erőszak körébe tartozó cselekmények szankcionálásának rendszerét a hatályos szabályozás kereteit szétfeszítve dolgozta ki a jogalkalmazás. Számba veszi a szerző a büntetőjogi, civiljogi, alkotmányjogi szabályokat, melyek a családon belüli erőszak megítélése kapcsán alkalmazásra kerülhetnek, valamint a családon belüli erőszakkal foglalkozó intézményrendszert.
Windt Szandra az 1997 és 2002 között ismertté vált bűncselekmények kriminálstatisztikai elemzését végzi el az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika adatai alapján. Feltárja az elkövetők és sértettek közti kapcsolatot, melyből kitűnik, hogy az összes bűnelkövetőnek kb. 6%-a lépett fel hozzátartozója ellen. Ezen belül külön vizsgálja a hozzátartozói kapcsolat szintjét is (szülő, gyerek, házastárs, egyéb rokon stb.) Az egyes bűncselekmény típusoknál (emberölés, testi sértés, nemi erkölcs elleni bűncselekmények stb.) vizsgálja az elkövetők és a sértettek vonatkozásában a nemek és életkorok szerinti megoszlás arányát, a családon belüli elkövetés gyakoriságát, családon belüli elkövetés esetén a sértett és az elkövető közti családi kapcsolatot.
A III. rész az empirikus vizsgálat eredményeit részletezi. E rész első fejezete szintén Windt Szandra tollából származik, az empirikus vizsgálat tapasztalatait összegzi, elemzi a számok tükrében. Bemutatja a vizsgálat menetét, azaz, hogy 2003 júniusától kezdő-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
