A felperes keresetlevelében a következőket adta elő: Az alperes megrendelő "vállalkozási szerződés"-t kötött a felperes kivitelezővel lakóház "még el nem készült valamennyi szükséges építési munkáinak elvégzésére" meghatározott összegű átalányáras kikötés mellett.
Mivel az alperes nem tett teljes mértékben eleget vállalkozói díj fizetése iránti kötelezettségének, a felperes keresetlevelében ennek kamataival együtt való megfizetésére kötelezését kérte, előadva, hogy az alperes képviselői az építési munkák végzése során építési naplóba bejegyzéssel az épület rendeltetésszerű használatához nem nélkülözhetetlen munkálatokat is megrendeltek.
A munkálatok elkészültével a felek helyszíni bejárást tartottak. Ezt követően az alperes hiánypótlásokat igényelt, ezeket a felperes elvégezte, majd benyújtotta számláját. Az alperes erre közölte a felperessel, hogy a hiányok pótlására nem tart igényt és a számlát visszaküldte a felperesnek.
Az alperes védekezésében az alábbiak alapján a kereset elutasítását kérte.
A felperes a közösen megállapított hibák kijavítását nem teljesítette, a hiányzó munkákat nem végezte el. Emiatt az alperes közölte a felperessel, hogy munkájára a továbbiakban nem tart igényt. A felperes pótmunkaként szerepeltetett az átalánydíjas szerződés alapján elvégzendő többletmunkákat is. Végzett a felperes meg nem rendelt pótmunkákat is.
A felperes az alperesi válasziratra adott észrevételeiben ismertette a jogviszony lebonyolítása során a felek között folyó összegszerűségi és egyéb vitákat. Utalt arra ennek során többek között, hogy a szerződés szerint jogosult a pótmunkát az átalányáron felül elszámolni. A kereseti követelés megalapozottságát igazolja, hogy a pótmunkák felsorolása nem tartalmaz többletmunkát.
Benyújtott észrevételeket az alperes is. Ezek lényege a következő:
Kidomborítja, hogy a vállalkozói díj kialakításánál olyan átalányösszegben állapodtak meg, hogy ez kellő ellenértéket biztosítson, hiszen a befejezéséhez szükséges munkákat nem lehetett a szerződés megkötésekor meghatározni.
A Választottbíróság ítéletének meghozatalánál az alábbiakat vette figyelembe:
Leszögezte mindenekelőtt, hogy a Ptk. 402. §-a szerint építési szerződésnek minősülő jogügylet nem ment teljes
egészében teljesedésbe. Ez kitűnik az alperes által a felpereshez intézett abból a levélből, amely szerint mivel a szerződésben meghatározott építési munka a kikötött határidőre nem készült el, az alperes a hiánypótlások elvégzésére nem tart igényt, az épület lakhatóságát más alvállalkozóval fogja biztosítani. Egyébként az "elállás" kifejezést nem használta, de ez tartalmilag megfelel ennek a fogalomnak.
Vizsgálatot igényelt, hogy az elállás a Ptk. 300. §-a (1) és (2) bekezdéseinek figyelembevételével, kellő jogi alappal történt-e.
Az alperes elállást közlő levelében okul egyfelől a felperes teljesítési késedelmére, másfelől kivitelezési hibákra hivatkozott.
A per adataiból megállapíthatóan az építkezésnek a szerződésben meghatározott határidőre történő befejezését nyilvánvalóan gátolta, hogy az alperes az építési munkák folyamán különböző igényekkel lépett fel. Ekképp a felperesi késedelem miatt történő elállás jogszerűsége, illetőleg a jogszerű elállásra a Ptk. 300. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben jogosító okok fennállása nem volt bizonyítottnak tekinthető.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
