A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény az elmúlt évek során több jelentős módosításon ment keresztül, ahogyan egyre több eljárás lefolytatására került sor. A jogalkotók igyekeztek a fennálló anomáliákat kiküszöbölni, illetve az addig fel nem merült problémákra megoldást adni.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har.) legutóbbi módosítása során a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvény lényegesen átszabta a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárását. Ebben a tanulmányban a jelenleg hatályos törvény szerinti helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárását fogom részletesen elemezni, kitekintéssel a jelentősebb változásokra.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény ad iránymutatást abban az esetben, amikor az önkormányzat a pénzügyi finanszírozása és gazdálkodása szempontjából tartós problémával kerül szembe, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítását célozza. Tehát olyan esetben, ha egy magyar önkormányzat inszolvenssé válik, a Har. szerinti kötelező eljárási rendet kell követnie. Az eljárás rendeltetése kétirányú: egyrészről a gazdasági társaságok esetében ismert csődeljáráshoz hasonlóan a helyi önkormányzatok fizetőképességnek helyreállítása, másrészről - a felszámolási eljáráshoz hasonlóan - a hitelezők hatékony jogvédelme és követeléseik vagyonarányos kielégítése. Egyértelmű, hogy az eljárás lefolytatása során az önkormányzatok a kötelező feladataikat folyamatosan ellátják.[1]
A Har. alanyi hatálya korábban csak a helyi önkormányzatokra terjedt ki. A legutóbbi módosítás nóvuma, hogy az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra is kiterjeszti a Har. alanyi hatályát.[2] Tehát a nemzetiségi önkormányzatokra általánosságban továbbra sem alkalmazható az adósságrendezési eljárás.
Adósságrendezési eljárást akkor lehet kezdeményezni, amikor a helyi önkormányzat vagy annak költségvetési szerve az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki a tartozását, melyet nem vitatott, valamint a jogerős és végrehajtható bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette. Továbbá a korábbi adósságrendezési eljárásban megkötött egyezségnek megfelelően nem fizette meg a tartozását, illetve más önkormányzattal kötött megállapodás szerinti fennálló tartozását a beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem egyenlítette ki.[3] Adósságrendezési eljárást a helyi önkormányzat hitelezője és maga a helyi önkormányzat kezdeményezhet. A helyi önkormányzat tekintetében korlátot is felállít a Har., amely alapján csak akkor indíthat a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárást, ha tárgyévben a lejárt tartozásai összesen meghaladják a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget vagy mértéket.[4] Korábban a Har. ezt a kritériumot nem tartalmazta.
Az adósságrendezési eljárás azzal a nappal indul, amelyen a kérelem a bírósághoz megérkezik.[5] Az adósságrendezési eljárás egy nem peres eljárás, amely a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.[6] Az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével a törvényalkotó módosította a Har. rendelkezését, de továbbra is kimondta, hogy nincs helye az eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak, ugyanakkor az adósságrendezés megindításának időpontjáig van helye az eljárás szünetelésének a felek közös kérelme esetén, illetve a megszüntetésének is csak az eljárás megindításáig van helye.[7]
Szignifikáns eleme a Mötv.-nek, hogy a képviselő-testület a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért, a polgármester a gazdálkodás szabályszerűségéért felelős.[8] Amennyiben a Har. szerint fennáll az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének feltétele, a polgármester - a pénzügyi bizottság haladéktalan tájékoztatásával és a képviselő-testület 8 napon belüli összehívásával - a Har. alapján köteles egy utolsó kísérletet tenni arra, hogy - az adósságrendezési eljárás elkerülésével - a tartozásokat rendezzék. Ha a képviselő-testület úgy ítéli meg, hogy nincs esély a fizetési kötelezettségek rendezésére, úgy felhatalmazza a polgármestert az adósságrendezési eljárás azonnali kezdeményezésére.[9] A Har. kötelezi a polgármestert az eljárás megindítására, a képviselő-testület döntése alapján, a Har. szerinti időtartam eredménytelen eltelte után. Tehát akkor válik időszerűvé a polgármester ezirányú kötelezettsége, amikor az önkormányzat által elismert tartozás a pénzügyi teljesítés időpontját követő 90. napon, illetve a jogerős bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettség, vagy a korábbi adósságrendezési eljárásban kötött egyezség nem került teljesítésre és az esedékességet követő 30. napon is fennáll. Ez esetben az önkormányzat köteles az eljárást megindítani. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi feltételek fennállnak, nincs mérlegelési joga.[10] Amennyiben az önkormányzat a kérelmet magával szemben nyújtotta be, úgy a bíróságnak mindenképpen vizsgálnia kell, hogy a polgármestert felhatalmazta-e a képviselő-testület az eljárás megindítására, ugyanis ilyen kérelmet önállóan nem jogosult beterjeszteni.
A Mötv. értelmében a képviselő-testület elnöke a polgármester,[11] tehát a képviselő-testület tagja, és ugyanúgy egy szavazattal rendelkezik, mint a testület többi tagja. A polgármester képviseli a képviselő-testületet.[12] A jogalkotó kiemelt szerepet szánt a polgármesternek nemcsak az eljárás megindítása vonatkozásában, hanem
- 33/34 -
a más eljárási cselekmény megvalósításával kapcsolatban is. Éppen ezért, ha a polgármester bármely adósságrendezési eljárással kapcsolatos törvényi kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bíróság - esetenként - ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.[13] Az adósságrendezési eljárás aspektusából nincs jelentősége annak, hogy kinek a hibájából, illetve milyen okok vezettek az eljárás megindításához, tulajdonképpen nem ennek az eljárásnak a feladata az előzményekért való felelősség megállapítása. A törvényhozó szándéka az volt, hogy megteremtse a kialakult pénzügyi-gazdasági válsághelyzetből való kilábalás feltételeit, és valójában ezért csak a polgármester eljárási kötelezettségeinek elmulasztását szankcionálja.[14] A polgármester feladatai közé sorolja a törvény azt is, hogy az adósságrendezési eljárás megindításáról - az eljárás bíróság előtti kezdeményezésével egyidejűleg - tájékoztatnia kell a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt.[15] A kormányhivatal látja el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, és szakmai segítséget is nyújt,[16] ez lehet az oka annak, hogy a kormányhivatalt a megindítással egyidőben értesíteni kell.
Teljesen újdonságként épül be a törvénybe és másként is kezeli a Har. a kormány kijelölése alapján társadalmi felzárkózást elősegítő programban részt vevő önkormányzatok adósságrendezési eljárásának esetét. A polgármester a képviselő-testület tájékoztatásával egyidejűleg köteles megkeresni a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert, hogy jelöljön ki önkormányzati csődbiztost.[17] Helyzetük merőben eltérő más adósságrendezési eljárás alá eső önkormányzatokkal szemben, mivel esetükben a miniszter választja ki a csődbiztost, akit a bíróság az adósságrendezés megindítását elrendelő végzésében kijelöl, vagy amennyiben eltérő döntést hoz, azt indokolja. Abban az esetben, ha a miniszter nem választ ki önkormányzati csődbiztost, úgy a bíróság jelöli ki.[18] Maga az önkormányzati csődbiztos megnevezés is nóvum, tekintettel arra, hogy az eljárás lefolytatásban közreműködő személy korábban a pénzügyi gondnok volt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
