Jelen tanulmányban a felszámolószervezetek kárfelelősségével foglalkozom. Bemutatásra kerül annak a - gyakorlatban sok problémát okozó - kérdésnek a megválaszolása, hogy a hitelező a felszámolóval vagy az adós társasággal szemben léphet-e fel. Bár a hitelezők a felszámolószervezettel és nem a felszámolóbiztossal szemben érvényesíthetik kárigényüket, kitérek arra is, hogy ez csak főszabályként van így.
In this paper I deal with the liability of liquidator companies. It will be shown that the question of whether a creditor cantake action against the liquidator company or the debtor company causes many problems in practice. Although creditors may pursue their claims against the liquidator company and not the liquidator, it is pointed out that this is only the main rule.
A témakör tárgyalása során abból érdemes kiindulni, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet[1], míg a Cstv. 27/A. § (3) bekezdés alapján a felszámoló által kijelölt felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. A felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át, az adós képviseletében jár el, ezt a jogkörét az általa kijelölt felszámolóbiztos útján látja el.[2] Ezek a rendelkezések együttesen tartalmazzák, hogy a felszámolóbiztos jognyilatkozata és tevékenysége a felszámoló szervezetet jogosítja és kötelezi, és a felszámolóbiztosnak nem az adóssal vagy a hitelezőkkel, hanem az őt kijelölő felszámoló szervezettel szemben kell a köztük fennálló jogviszony alapján helytállnia. A Cstv. 54. § (1) bekezdésben szabályozott kártérítési felelősség egyértelműen a felszámolói tisztséghez telepíti az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, illetve a felszámolási eljárás alatt szerzett vagyonával kapcsolatos felelősséget, és ezt a tisztséget nem láthatja el más, mint a Cstv. 27/A. § (1) bekezdésnek megfelelően kirendelt felszámoló szervezet.[3] A felróhatóan eljáró felszámolóbiztossal szemben természetesen az érte helyt álló felszámolószervezet fel tud lépni kvázi regressz igénnyel.
Adott esetben azonban a felszámolóbiztossal szemben is felléphet a károsult, attól függően, hogy munka- vagy megbízási jogviszonyban folytatja-e a tevékenységét, esetleg tagsági jogviszony alapján. A Ptk. 6:540. § (1) bekezdés szerint, ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. A (2) bekezdés szerint pedig, ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős. A (3) bekezdés viszont kimondja, hogy az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta. Ez alapján tehát, ha a munkaviszonyban, vagy tagsági jogviszony alapján eljáró felszámolóbiztos a kárt szándékosan okozza, akkor a felszámolószervezettel egyetemlegesen felel harmadik személyekkel szemben.
A Ptk. 6:542. § (1) bekezdés szerint, ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. A (2) bekezdés értelmében állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályai szerint is érvényesítheti. Ha tehát megbízási jogviszonyban jár el a felszámolóbiztos, akkor szándékos károkozás hiányában is egyetemlegesen felel a felszámolószervezettel harmadik személyekkel szemben, utóbbi ráadásul mentesülhet is a felelősség alól.
A felszámoló szervezet a tevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott károkért a Ptk. 6:519. §-ban foglaltak szerint a polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. Felelősségét nem a felszámolási eljárás keretein belül, hanem csak polgári perben lehet megállapítani és az általa okozott károk megtérítésére kötelezni.
A felszámoló kártérítési felelősségére a Cstv.-n kívül nem tartalmaz speciális rendelkezést a Ptk. és más jogszabály sem.
A Cstv. 54. § (1) bekezdés szerint a felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. Látható, hogy ez a rendelkezés a Ptk. hivatkozott szabályára utal vissza. Bár külön nincsen kimondva, de a hitelezők szerződéses jogviszony hiányában értelemszerűen a deliktuális kárfelelősség szabályai szerint léphetnek fel a felszámolószervezettel szemben.
A felszámoló felelőssége felróhatóságon alapuló felelősség. Felróhatóan jár el a felszámoló, ha nem tud el-
- 26/27 -
számolni az átvett, illetve a felszámolás alatt szerzett felszámolási vagyonnal, ha nem számoltatja el az egykori vezető tisztségviselőt, ha az általa észlelt jogszabályellenes vagyonkimentéssel szemben nem lép fel, a szükséges eljárásokat nem indítja meg. A felelősségi szabály indirekt bizonyítási rendszert alkalmaz, vagyis a felszámoló akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felszámoló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az egykori vezető tisztségviselők, tagok (részvényesek) jogszabályellenes vagyonkimentést hajtottak végre, emiatt ő a szükséges valamennyi eljárást lefolytatta, kezdeményezte, azonban mindezek ellenére csökkent a felszámolási vagyon.[4]
A Cstv. 54. § (1) bekezdés harmadik mondata szerint a felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával[5] összefüggésben áll fenn, felelőssége így az adós vagyonában okozott károkra vonatkozik, mely károk természetesen a hitelezőknél is kárként jelentkeznek. A negyedik mondat szerint a felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolási vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.
A Cstv. hivatkozott rendelkezése tehát csak a felszámoló felelősségének azt az esetét szabályozza, amikor a felszámoló károkozó magatartásának eredményeképpen a felszámolási vagyon csökken, mely így a továbbiakban nem szolgálhat a hitelezők kielégítésének alapjaként.
A felelősség a felszámolás kezdő időpontjában meglévő és a felszámolás alatt szerzett vagyonra terjed ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
