Pár évvel ezelőtt a skót Legfelsőbb Bíróság könyvtárában egy készséges hölgy - kérésemre, hogy jogi folyóiratok családjogi tárgyú cikkeibe szeretnék belenézni - tizenkét családjogi szakfolyóiratot tett le elém az asztalra. Látva csodálkozásomat, hozzátette, hogy ezek "csak" a Skóciában megjelenő periodikák, egész Nagy-Britanniában ennél lényegesen több van. Ez a pillanat indította el bennem az elhatározást, hogy nem várathat sokáig magára Magyarországon egy családjogi szaklap megindítása, s ebben később számos családjogász kollégám megerősített (egyesek közülük ma e lap szerkesztőbizottságának tagjai). Mert bármilyen hihetetlen: nincs ma a magyar jogi szaklap piacon kifejezetten családjogi tárgyú folyóirat. Pedig az utóbbi években a családjog iránti szakmai érdeklődés - amint azt a családjogi tárgyú kiadványok (könyvek, sorozatok, kommentárok) emelkedő száma és sikere is jelzi - jelentősen nőtt. Ezzel együtt számos olyan új jogalkalmazási probléma merült fel, ami széles körben hozzáférhető, elméleti igényű megválaszolást kíván. Jogászok és a családjogi ügyekben eljáró más szakemberek, jogvitába keveredett laikusok igénylik az információt és a tájékoztatást az országos és a külföldi családjogi gyakorlatról, kérnek fórumot a gyakorlati kérdések megvitatására. És nem utolsósorban: új Polgári Törvénykönyv készül, amelynek második könyve a családjogi normákat foglalja majd magában. A családjogi kodifikáció szempontjából egyenesen nélkülözhetetlen a családjog jövőbeli fejlődését elősegítő, előremutató szakmai gondolatok közzétételének széleskörű lehetővé tétele.
Ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni a Családi Jog, a családjog új szakfolyóirata (címében a családjog hagyományos elnevezésére utalva), amely - ez is szinte hihetetlen - nemcsak az egyetlen, hanem egyben az első családjogi szaklap hazánkban. A régi magánjog világában a családjog természetesen simult bele a polgári jogba, így a családjog szakírói nem törekedtek elkülönült szaklap alapítására. Az 1950-es évektől pedig nem csupán a családjog, hanem általában a jog szorult háttérbe, a Magyar Jog és a Jogtudományi Közlöny a kor igényeihez mérten elegendő publikálási lehetőséget biztosított a családjog területén is. Úgy hiszem, hogy a családjog fórumainak beszűküléséhez vezetett az a szemlélet is, amely a jog eszközeit a lehetségesnél korlátozottabbaknak ítélte a család életviszonyai körében - ahogy azt egy neves családjogász professzor nem kis szkepticizmussal megfogalmazta: "a családjog ott kezdődik, ahol a család végződik". A szerkesztőbizottság ennek - a nyilván eredendően kicsit sarkítottnak szánt - állításnak szeretne e folyóirat életre hívásával ellentmondani. Azt bizonyítani, hogy a jognak - ha azt megfelelő helyen és időben alkalmazzák - megvan a szerepe a családi kapcsolatok pozitív formálásában is. Hogy képes hatni az emberek tudatára: medret adni az indulatok hullámainak, békíteni, oldani és ha ez nem lehetséges, megpróbálni kultúráltabbá tenni a "kilépést" a családi kapcsolatokból. Ez gigászi feladat, de megoldásában a jog nincs egyedül: más tudományok segítségére támaszkodhat, igénybe veheti a pszichológia, orvostudomány, etika, szociológia stb. legújabb eredményeit. Ezeket a tudományterületeket - amelyeket a szakértői tevékenységen keresztül összességükben a jogalkalmazás "jobbkezének" tekinthetünk - is szeretnénk megszólaltatni a lap hasábjain. A tudományok mellett rendszeresen közlünk majd jogeseteket - mind a bíróságok mind a gyámhivatalok gyakorlatából -, bemutatjuk a külföldi jogi megoldásokat, a nemzetközi fórumok családjogi döntéseit, könyveket ismertetünk, eseményekről tájékoztatunk és igyekszünk nyitott szemmel járva a világban mindarra felhívni a figyelmet, ami ma a családdal foglalkozó jogászt és nem jogász szakembert érdekelheti.
Mert, hogy némi ellentmondásba keveredjek a bevezető sorokban foglaltakkal: ez a kifejezetten családjogi tárgyú szakfolyóirat nemcsak a szűk értelemben vett családjogra szeretne figyelni; szándékaink szerint a jogi tárgykörön belül megjelenik benne a család alkotmányos védelme, a személyek joga (cselekvőképesség, gondnokság, magzatvédelem, élet és halál jogi kérdései), öröklési jogi kérdések, házastársi és élettársi kapcsolattal összefüggő gazdasági jogi problémák, gyermekvédelem és gyámügy, a gyermek és a család büntetőjogi védelme, a nem jogi tárgykörben a származástani vizsgálatok, pszichológiai és pszichiátriai szakkérdések, családszociológia, pedagógia, demográfia stb. Az ellentmondás azonban látszólagos, mert mindezeket egy tengely - a családjog - tartja össze, hiszen a kiadvány a családjogi jogalkalmazók és az őket segítő szakértők munkáját kívánja megkönnyíteni, ismereteiket elmélyíteni. És eközben természetesen számít olvasói véleményükre, észrevételeikre, megjegyzéseikre, várva mindazok írásait a lapban, akik a XXI. század elején a család védelmét, értékeinek megőrzését és továbbadását tekintik hivatásuknak. A jó értelemben vett jogalkalmazást, ami érezteti hatását nemcsak a családi kapcsolatok felbomlásakor, hanem ott is, ahol a család kezdődik.... ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Kőrös András, főszerkesztő, legfelsőbb bírósági tanácselnök, kodifikációra az IM-be beosztott bíró, a Nemzetközi Családjogi Társaság tagja
Visszaugrás
