Nincs helye végelszámolási eljárás megindításának, illetve lefolytatásának abban az esetben sem, ha a céggel szemben büntetőeljárás, intézkedés van folyamatban. A már megindult végelszámolás sem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.[1] Hasonlóképpen, nem lehet befejezni a végelszámolást akkor sem, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére ez esetben csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya[2].
A Pénztárak esetében a fentebb citált jogszabályi rendelkezések szintén kógensek, így a Pénztár is kizárólag ezen keretek közt dönthet a jogutód nélküli megszűnésről, a végelszámolásáról.
A végelszámolás elhatározása során a Pénztár legfőbb szervének - közgyűlésnek, küldöttközgyűlésnek - a jogszabályi keretek között egyéb, az eljárás lefolytatásához szükséges, és ahhoz szorosan kapcsolódó kérdésekben is döntést kell hoznia. Az ágazati törvény nem, azonban a Ctv. expressis verbis kimondja, hogy a végelszámolás elrendeléséről szóló határozaton kívül meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint maga a határozat kelte. A végelszámolás elrendelése nem lehet tehát visszamenőleges hatályú.
A kezdő időpont meghatározása rendkívül lényeges, mert ettől az időponttól a cégvezető tisztségviselőjének, törvényes képviselőjének a végelszámoló minősül, következésképpen kötelező eleme a végelszámolásnak, hogy meg kell választani azt a személyt, aki a végelszámolást lebonyolítja. Rendelkezni kell a jogi személy vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a cég részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.[3]
A Pénztárak a végelszámolás elhatározását követően kötelesek az erre vonatkozó döntésüket mind a nyilvántartó bíróságnak, mind a Felügyeletnek bejelenteni.
Figyelemmel az ágazati törvény elsőbbségére a határozatok és a végelszámolás bejelentésére, azoknak a bíróságra történő benyújtásra a Cnytv.-ben írtakkal ellentétben nem az általános 60 (hatvan) napos határidő szerint kell a Pénztárnak eleget tenni, hanem csupán 30 (harminc)[4] nap áll rendelkezésre.
Az MNB, mint felügyeleti szerv ellenőrzi a Pénztárak végelszámolását, így a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos döntéseket, az azokat alátámasztó dokumentumokkal együtt szintén 30 (harminc) napon belül kell megküldeni a Felügyelet részére. Az MNB a végelszámolással kapcsolatos eljárás kötelező tartalmi és formai elemeiről 2/2001 számon ajánlást és számos egyéb dokumentumot és útmutatót tett közzé, amelyek ugyan a Pénztárak számára elvben nem bírnak kötőerővel, azonban a gyakorlatban mégis ezen szempontrendszer mentén ellenőrzi a Felügyelet, hogy valamennyi a jogszabályok által megkívánt kritériumnak eleget tett-e a Pénztár a jogutód nélküli megszűnés elhatározása során. Itt emelném ki, hogy bár az Öpt. az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolást ír elő, amely alapján fő szabály szerint csupán két alkalommal kell a bírósághoz változásbejegyzési kérelmet benyújtani és elegendő a legfőbb szervnek két döntést hoznia, ezzel szemben az MNB mégis kötelező jelleggel háromlépcsős folyamatot vár el a Pénztáraktól (lásd https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/pszafhu_bt_ajanlirelvumut/ajanlas_pszaf/pszafhu_ajanlirelvutmut_20050815_66 és https://www.mnb.hu/letoltes/4-1-2-5-1-engedelyezesi-utmutato-onkentes-kolcsonos-biztosito-penztar-tevekenyseg-lezarasanak-engedelyezese-vegelszamolas-soran.pdf).
A végelszámolás kezdő időpontjának kijelölésével megkezdődik a végelszámolás időszaka. A végelszámolás időszakát a Vszmr. a következőképpen definiálja "a végelszámolásnak a Ctv.-ben meghatározott kezdő időpontjától a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve - a gazdálkodó törlését követően - a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed."[5] A végelszámolás kezdő időpontjának kijelölésével a cégek életében egyértelműen egy új létszakasz kezdődik, amely a vagyonfelosztási javaslat elfogadásával és az azt követő nyilvántartásból való törléssel zárul.
Az előzőekben már kiemeltem, hogy azt követően, hogy a legfőbb szerv a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnéséről határoz, számos egyéb kérdésben is döntést kell hoznia.
Az első és legfontosabb a végelszámolás kezdő időpontjának megjelölése, amely a vezető tisztségviselők vonatkozásában jelentős változást hoz. A Pénztárak és a cégek esetében is megszűnik a vezető tisztségviselők megbízatása a végelszámolás kezdő időpontjában és a cég képviseletét a hatóságok és harmadik személyekkel szemben ettől kezdve a végelszámoló látja el. Ugyanakkor a vezető tisztségviselők megbízatásának megszűnése nem jelenti azt, hogy a végelszámolási eljárás során a jogszabályok ne rónának rájuk is meghatározott feladatokat.
- 10/11 -
A Ctv. kógens szabályai szerint a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 (harminc) napon belül a Pénztárak esetében az igazgatótanácsnak, míg a gazdasági társaságoknál az ügyvezetésnek kell, minimálisan az alábbi feladatokat el kell látnia:
a) "mindazon feladatokat, melyeket a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított harmincadik napon átadja,
b) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,
c) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,
d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja."[6]
A fentebb említett kötelezettségek akkor is irányadóak, ha a végelszámoló pozícióját a cég korábbi vezető tisztségviselője tölti be.
A munkavállalók tájékoztatásának kötelezettsége és a beszámoló elkészítése tekintetében természetesen adódik a korábbi vezető tisztségviselők kötelezettsége, ott pedig, ahol pedig iratokat és információkat kell átadni a végelszámolónak, "úgy értelmezendő, hogy a korábbi vezető tisztségviselő köteles az iratokat, a dokumentumokat úgy összegyűjteni és elrendezni, valamint az információkat úgy áttekinteni, hogy azok új, végelszámolói minőségében a cégelszámolásra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint naprakészen rendelkezésére álljanak."[7]
A volt vezető tisztségviselőket az előzőekben meghatározott teendők, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősség terheli[8]. A korábbi vezető tisztségviselő mulasztása esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmet terjeszthet elő az illetékes cégbírósághoz, Pénztárak esetében a törvényszékhez, amely törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt 100 000 forinttól akár 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja. Fontos kiemelni, hogy a jogszabályi rendelkezés nem ad mérlegelési lehetőséget a bíróságok számára, azaz amennyiben a vezető tisztségviselő mulasztása megállapítható, úgy köteles bírságot kiszabni.
A korábbi vezető tisztségviselő mulasztásának súlya legfeljebb a bírság összegének meghatározása során jut szerephez. Az illetékes bíróság a végelszámolónak vagy a cég hitelezőjének erre irányuló kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőjét arra is kötelezheti, hogy viselje mindazokat a többletköltségeket és -kiadásokat, amelyek a jogszabályban rögzített feladatok, végelszámoló által megbízott szakértő által történő elvégeztetésével kapcsolatosan merültek fel.[9]
A Ctv. által általánosságban meghatározott számviteli feladatokat a Vszmr. rendelkezései specifikálják és töltik meg tartalommal. A kormányrendelet alapján a végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény szerinti üzleti évről a gazdálkodó tevékenységét lezáró beszámolót készít, amelyet a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 (harminc) napon belül kell elkészíteni.[10]
Magától értetődően a beszámolót a legfőbb szervvel, mint jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatni. A jogutód nélküli megszűnés okán készített tevékenységet lezáró beszámolókat a számviteli törvény 153-154/B. §-ai, előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A Pénztárak esetében, tekintettel a kötelező könyvvizsgálatra a tevékenységet lezáró mérleget a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontját követő 30. (harmincadik) napon a végelszámoló részére átadni.[11]
A végelszámolás elhatározása az ágazati törvény előírásai szerint a Pénztárakra az előzőekben részletezetteken túlmenően is tartalmaz kógens kötelezést. A Pénztárak léte elsősorban a tagságuktól és az általuk teljesített befizetésektől függ, így értelemszerűnek és magától értetődőnek mondható az Öpt. azon rendelkezése, hogy a végelszámolás elhatározását követően a pénztár új tagot nem vehet fel.[12]
A végelszámolás kezdő időpontjának meghatározása, mint láthatjuk számos joghatást vált ki elsősorban a jogi személyek képviseletével kapcsolatban, egyrészt feladatokat és kötelezettségeket keletkeztet, de egyúttal meg is szünteti a korábbi vezető tisztségviselők cégjegyzési és képviseleti jogosultságát. Természetesen sem a Pénztárak, sem a cégek nem maradhatnak a harmadik személyekkel szemben képviselő nélkül, így ezt a szerepet a végelszámoló tölti be a jogutód nélküli megszűnés kezdő időpontjától kezdődően. A következő fejezet a végelszámoló jogállását, annak leglényegesebb vonásait elemzi.
A jogutód nélküli megszűnés elhatározásával "közvetve a cég vezető tisztségviselőinek sorsával kapcsolatosan is döntés születik, ugyanis a Ctv. alapján a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik".[13] Fontos kiemelni, hogy a gazdasági társaság és a Pénztár legfőbb szerve dönt a végelszámoló személyéről. Végelszámolóvá olyan személy választható meg, aki a vezető tisztség-
- 11/12 -
viselőkkel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A végelszámolás kezdő időpontjától mind a cégek esetében, mind a Pénztárak tekintetében is az önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámolásról döntő határozatban végelszámolónak a korábbi vezető tisztségviselő is megválasztható, és így biztosítható a vezető tisztségviselő személyi folytonossága.
A kontinuitás biztosítására a Pénztárak esetében is lehetőség van, esetükben az igazgatótanács tagja vagy elnöke töltheti be a végelszámolói tisztséget. Értelemszerűen ez esetben már végelszámolói minőségben, a Ctv. vonatkozó rendelkezéseit betartva kell eljárnia és tevékenykednie, a gazdasági társaság vagy akár a Pénztár korábbi vezető tisztségviselőjének.
A Ctv. 99. §-a rendelkezik arról, hogy ki lehet végelszámoló és a végelszámolónak milyen követelményeknek kell megfelelnie,[14] illetve a 100. § a végelszámoló visszahívásának eseteiről és módjáról, valamint az új végelszámoló kijelöléséről. Általánosságban rögzíthető, hogy a legfőbb szerv végelszámolóvá olyan személyt választhat meg, aki a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A 2006. évi törvény nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy a végelszámolói feladat ellátására jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is megválasztható legyen. Az ágazati törvény ugyan nem deklarálja egzakt módon a tiltást, azonban az egyéb jogszabályi rendelkezésekből, így különösen a Pénztárak pénzügyi közvetítői rendszerben betöltött szerepéből egyértelműen következik, hogy az esetükben nem lehetséges, hogy a végelszámolói teendőket bármely cég ellássa.
A Pénztárak vonatkozásában a végelszámolói pozíciót csak az MNBtv. által meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság láthatja el.
A Pénztárak esetében a fentiekkel többségében megegyező tartalmú, azonban az Öpt.-ben, mint ágazati törvényben definiált összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy a Pénztárak speciális, a pénztártagok által létrehozott jogalanyok,[15] így a vezető tisztségviselők tekintetében lényeges kritérium, hogy maguk is pénztártagok legyenek.[16]
Érdemes kiemelni, hogy az ágazati törvény mind az igazgatótanács elnöke, mind pedig az ellenőrző bizottság elnöke vonatkozásában kógens előírásként rögzíti, hogy ezen tisztségek betöltésére csak olyan személy választható meg, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.[17] A végelszámolóval szemben azonban ez az elvárás már nem érvényesül, a tisztségre bárki megválasztható, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott általános követelményeknek megfelel, azaz büntetlen előéletű, 18. életévét betöltött személy, aki nem áll eltiltás hatálya alatt sem. A végelszámoló személyével szemben már az ágazati törvény sem írja elő, hogy felsőfokú végzettséggel rendelkezzen, továbbá azt sem, hogy pénztári tagsági jogviszonya álljon fenn. A Pénztárak esetében a végelszámolókra vonatkozó különleges rendelkezés is található, mivel amennyiben a (küldött)közgyűlés ezt határozatban kéri, a Felügyelet végelszámolót nevezhet ki. Ez esetben a végelszámoló költségeit a pénztáraknak kell viselniük.[18] ■
JEGYZETEK
[4] Öpt. 45/A. § (1) bekezdés.
[7] Éless Tamás - Juhász Edit - Juhász Imre - Kapa Mátyás - Papp Zsuzsanna - Somlai Zsuzsanna - Szécsényi-Nagy Kristóf - Timár Kinga - Tóth Ádám - Török Judit - Varga István: A Polgári nemperes eljárások joga ELTE Eötvös Kiadó 2014.
[10] Vszmr. 3. § (2) bekezdés.
[11] Vszmr. 3. § (3) bekezdés.
[12] Öpt. 45/A. § (5) bekezdés.
[13] Éless Tamás - Juhász Edit - Juhász Imre - Kapa Mátyás - Papp Zsuzsanna - Somlai Zsuzsanna - Szécsényi-Nagy Kristóf - Timár Kinga - Tóth Ádám - Török Judit - Varga István: A Polgári nemperes eljárások joga ELTE Eötvös Kiadó 2014.
[14] Ctv. 99. § (1) bekezdés "alkalmazni kell a Ptk. Harmadik Könyvének a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályait és a gazdasági társaság társaságokra vonatkozó közös szabályait azzal, hogy végelszámolóvá jogi személy és olyan személy is kijelölhető, aki a céggel azonos főtevékenységet folytató cégben vezető tisztségviselő: Ezeket a szabályokat a Ptk. 3:22. § továbbá a Ptk. 3:115. § tartalmazzák."
[15] Öpt. 2. § (2) bekezdés a) pont valamint jelen szakdolgozat "A Pénztár fogalma és a pénztár felügyeletét ellátó szervek" c. fejezetét.
[16] Öpt. 20. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont.
[17] Öpt. 19. § (4) bekezdés.
Visszaugrás
