Az öröklési jogi munkacsoport szeptember 11-i ülésén az ági öröklés kérdéseivel, a kötelesrész kérdésével és a szerzői jog és az öröklési jog összefüggésével kapcsolatos néhány kérdéssel foglalkozott. Az ági öröklés témakörében a vita alapját dr. Mecsér Györgyi: Az ági öröklés és az új Polgári Törvénykönyv című tanulmánya képezte, a kötelesrész témaköréből külön tanulmány nem készült ugyan, de rendelkezésre álltak a munkacsoport tagjainak más, az öröklési jog reformjával kapcsolatos tanulmányai, a szerzői jog és az öröklési jog összefüggéseivel kapcsolatos kérdések megvitatását pedig dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk. című tanulmányában felvetett kérdései alapján a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság utalta az öröklési jogi munkacsoportba.
Az öröklési jogi munkacsoport október 16-i ülésén a végrendeleti öröklés kérdéseivel általában, az utóöröklés kérdésével és az örökös felelősségének kérdéseivel foglalkozott. A megbeszélt kérdések alapját dr. Bókai Judit és dr. Szabó Péter: A végrendelet szabályainak felülvizsgálata az új Polgári Törvénykönyvre tekintettel, dr. Tóth Ádám: Az utóöröklésről és dr. Bókai Judit: Az örökös felelőssége, különös tekintettel a túlterhelt hagyaték kérdéseire című, az öröklési jogi munkacsoport számára írt tanulmányai képezték.
a) Az ági öröklést illetően a munkacsoport tagjainak egyhangú álláspontja szerint az intézmény fenntartása volna indokolt.
Nem vitás, hogy vannak az intézmény fenntartása elleni érvek - Mecsér Györgyi tanulmánya ezekre is rámutat - és az ági öröklés fenntartása a 2000-rel kezdődő évtizedben vagy azt követően nyilvánvalóan nem volna az intézmény mellett az 1800-as évek végén vagy az azt követő századfordulón felsorakoztatott, részben már akkor is vitatott érvekkel alátámasztható. Emellett az ági öröklés fenntartása vagy elvetése ugyancsak nyilvánvalóan nem tekinthető többé az öröklési jog főkérdésének.
Az ági öröklés fenntartása mellett elsősorban az szól, hogy az a magyar közgondolkodás megszokott részévé vált, hogy az az öröklési jog igazságosnak ítélt, és ennélfogva elfogadott szabályává vált. Az ági öröklés feudális eredete pedig már régen a feledés homályába veszett.
További kérdés, hogy az ági öröklés fenntartása esetén néhány szabálya felülvizsgálatra szorul - némelyek közülük már régóta felülvizsgálatra szorultak volna. Ilyen módosítást vagy kiegészítést igénylő szabályok a) Az ági öröklés redintegrációjának és szurrogációjának megfelelő határok között történő újbóli elismerése, b) Az ági vagyon és a szerzeményi vagyon keveredése esetére vonatkozó megfelelő szabályok megállapítása, e körben a juttatott ági érték mikénti elszámolása, c) Az ági vagyon körének szűkítése annyiban, hogy a háztartás berendezési és felszerelési tárgyai a túlélő házastárs irányában ne csak 15 évi házasság után veszítsék el ági jellegüket, d) Felülvizsgálandóként merült fel az a kérdés, hogy indokolt-e az a különbségtétel, amely a törvényes öröklés általános rendjén két parentélában ismeri el az oldalági örökösök öröklési jogát, az ági örökösök tekintetében azonban csak az első parentélában, és végül e) felmerült az a gondolat, hogy olyan esetben, amikor az ági vagyon nem öröklött, hanem ajándékozott vagyon, és a juttató még él, nem volna-e helyesebb - függetlenül a törvényes öröklés rendje által előírt sorrendtől - ezt a vagyont az öröklés rendjén neki visszajuttatni.
Az ági öröklés esetleges elvetése - mint ez már a munkacsoport előző ülésén is felmerült - mindenképpen szükségessé tenné annak felülvizsgálatát, hogy vajon igazságos, méltányos megoldás-e, hogy leszármazók hiányában a túlélő házastárs a törvényes öröklés rendjén feltétlenül egyedüli örökös.
b) A kötelesrész kérdéskörében elvi kérdésként merül fel, nemcsak a magyar jogban, hogy indokolt-e még a tulajdonnal való szabad rendelkezésnek a kötelesrésszel való korlátozása. A kérdés felmerülése ellenére a kötelesrész eltörlése azokban a jogokban, amelyek ezt az intézményt ismerik, mégsem fordul elő. Megjegyzést kívánhat, hogy a kötelesrész alapjához számos külföldi jog szűkebb körben számítja hozzá az örökhagyó életében juttatott adományokat, és ennyiben szélesebb körben ismeri el az örökhagyónak a vagyonával életében való szabadabb rendelkezési jogát.
A vita során az a gondolat merült fel, hogy elfogadható volna a kötelesrész mértékének az örökrész 1/3-ára való leszállítása. Olyan törvényi megoldás, amely a kötelesrész mértékét a kötelesrészre jogosult rászorultságához igazítaná, a magyar jogtól idegen - bár a túlélő házastárs haszonélvezet-kötelesrészének mértéke erre tekintettel kerül megállapításra.
A kötelesrész szabályai köréből mindenképpen felülvizsgálatra és bővítésre szorulnának a kitagadási okok, és ennek során a gyermekének szülőjével szembeni durván hálátlan magatartását is ebbe a körbe kellene sorolni. A kitagadás mai szabályai mellett ez csak a törvényesség határait súroló jogértelmezéssel érhető el.
Mind a kitagadás, mind az érdemtelenség címén való kiesést érintő módosítás volna annak kimondása, hogy amennyiben a kieső örökös helyébe lépő örökös a kieső örökös kiskorú gyermeke volna, a kiskorú által ilyen okból örökölt vagyon tekintetében a kieső szülőt ne illesse meg a gyermeke vagyonára őt egyébként megillető vagyonkezelői jog.
c) A szerzői jog öröklése egyfelől a szerzői jognak több örökös általi öröklése kérdésében, különösen a több örökösnek a szerzői alkotással való rendelkezési jogát illetően kívánhat rendezést, másfelől a szerzői jogon fennálló haszonélvezeti jog esetében az állagörökös és a haszonélvezet-örökös jogainak, különösen rendelkezési jogának gyakorolhatása tekintetében.
A több örököst örököstársakként megillető szerzői jog tekintetében a munkacsoport azt a Bókai Juciit által felvetett javaslatot tartotta a kérdés megoldására legalkalmasabbnak, hogy ilyenkor - a társasági jogban való öröklés analógiájára - a közjegyző előtt folyó hagyatéki eljárásban kerüljön sor az örököstársak közül a szerzői vagyoni jogokkal való rendelkezésre nézve közös képviselő kijelölésére, akinek személyét a közjegyző az ARTIS-JUS tudomására hozza. A személyiségi jogok tekintetében azonban minden örökösnek maradjon meg a joga a személyiségi jogát sértő felhasználás vagy más eljárás elleni fellépésre.
A haszonélvezettel terhelt szerzői jogok hasznosítása tekintetében a munkacsoport tagjainak álláspontja szerint a hasznosításhoz való jog a haszonélvezeti jog része, ez tehát, amíg a haszonélvezeti jog fennáll, a haszonélvezőt illeti, olyan rendelkezésre azonban, amely a haszonélvezeti joga megszűnése utáni időre is megfosztaná az állagörököst a rendelkezési jogától, a haszonélvező nem jogosult. Emellett a személyiségi jogainak védelmében való fellépés joga a haszonélvezeti jog tartama alatt is meg kell hogy illesse az állagörököst.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
