Magyarországon a színházak igazgatása és a színházügy szabályozása eredetileg rendészeti kérdésnek minősült, amely az önálló magyar kormány 1867-es létrejötte után a belügyi tárca feladatkörébe tartozott. Az 1906-ban hatalomra került kormánykoalíció parlamenti bizottsági javaslat és egyéni képviselői indítvány alapján a színházi ügyeket 1907-ben áthelyezte a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe. A dátum fordulópontot jelent a színházjog hazai történetében, körülményeinek tisztázása azonban eddig nem került sem a jogtudomány, sem a színháztudomány látókörébe. A színházigazgatás kormányzati kezelésének 20. század eleji példája a struktúra körüli fenntartói vitákat tekintve most, a 21. század elején is aktuális és tanulságos.
In Hungary, the administration of theaters and the state regulation of theater affairs were originally classified as law enforcement issues, and after the establishment of the independent Hungarian government in 1867, they came under the competence of the Ministry of the Interior. The government coalition that came to power in 1906 transferred theater matters to the competence of the Minister of Religion and Public Education in 1907, based on the proposal of a parliamentary committee and the motion of individual representatives. The date marks a turning point in the history of theater law in Hungary, but the clarification of its circumstances has not yet come under the purview of either jurisprudence or theater studies. The early 20th century example for a government management of theater administration is particularly relevant and instructive today, at the beginning of the 21st century, in terms of the maintenance debates surrounding the structure.
Tárgyszavak: színházigazgatás, állami felügyelet, rendészet, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
A hazai színházak kormányzati felügyelete a 19. század közepétől részben közvetlen, részben közvetett módon bontakozott ki. A budapesti, illetve a kolozsvári Nemzeti Színház, valamint a Magyar Királyi Operaház közvetlen állami fenntartásban működtek, míg a többi színház fölötti állami kontroll az ún. színikerületi rendszer keretében valósult meg.[1]
Magyarországon a színházak igazgatása és a színházügy szabályozása eredetileg rendészeti kérdésnek minősült, s a dualizmus kori önálló magyar kormány létrejötte után a kulturális ügyekért felelős vallás- és közoktatásügyi miniszter helyett a belügyi tárca feladatkörébe tartozott. Ennek erkölcsrendészeti, politikai és igazgatásrendészeti okai voltak. A színházat mint speciális munkajogi és üzembiztonsági feltételekkel működő, társadalmi hatását tekintve kiemelt figyelmet érdemlő "veszélyes üzemet" fokozottan ellenőrizték. Működési engedélyét a törvényhatóság adta ki, s az állam éberen figyelt a köznyugalmat veszélyeztető vagy esetleg közerkölcsöt sértő jelenségekre.[2]
1907-ben azonban változás történt, s a kérdéskör rendészeti kérdésből művészeti üggyé vált. A színházi szektor állami felügyelete átkerült a vallás- és közoktatásügyi tárcához. A dátum nemcsak kormányzati szemléletváltást tükröz, hanem egyúttal színházi jogi fordulópont: ettől az időponttól kezdve a színházügyet szabályozó jogforrások előkészítője, kibocsátója, végrehajtója a kultúráért felelős miniszter. Ilyen horderejű jogi változás a magyar színházi életben sem előtte, sem utána nem történt, a körülményeinek tisztázása azonban eddig nem került sem a jogtudomány, sem a színháztudomány látókörébe. Ezt a hiányt kívánjuk pótolni a jelen tanulmánnyal.
A hazai színháztörténeti szakkönyvek többsége az 1907-es kormányzati felügyelet-váltást tényként kezeli, anélkül, hogy az esemény jogi hátterét, pontos szabályozását, illetve lefolyását ismertetné; az 1962-ben kiadott Magyar színháztörténet az 1896-1918 közötti időszakról szóló fejezetben a változásról egyáltalán nem ejtett szót.[3]
A színházi jog hazai specialistájának számító Nyáry László 1968-ban megjelent kötetében a következőket írta: "A színházak legfőbb irányító szerve 1907 júliusáig a Belügyminisztérium volt. A Belügyminisztérium adta ki a színházi engedélyeket, ő állapította meg a színházi kerületeket és engedélyezte, illetve kiutalta a színházi szubvenciókat. [...] 1907. július 1-ig ezt a felügyeletet a Belügyminisztérium egyik osztálya gyakorolta, mely egyszersmind a vidéki színházak segélyügyeit is kezelte. Az említett naptól fogva ezeket az ügyeket a Kultuszminisztérium keretében alakult »Színészeti osztály« vette át."[4] A változás okáról, lefolyásának módjáról semmit sem tudunk meg.
- 452/453 -
Az Operaház alapításának centenáriumára publikált tanulmánykötet csupán tényközlésre szorítkozik. A Tallián Tibor által jegyzett intézménytörténeti fejezetben ennyi olvasható: "Közben az állami színházak életében fontos változást hozott, hogy 1906-ban elhatározták, 1907-ben pedig hosszas előkészítő munka után végrehajtották az állami színházak irányításának áthelyezését a Belügyminisztériumból a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba."[5]
A Nemzeti Színház másfél évszázadát köszöntő kötet is szűkszavú: az 1873-1919 közötti érát bemutató Székely György szerint: "1906-ban a Belügyminisztérium kezdeményezte a színházi ügyek áttételét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, amit legalább két évtizeden keresztül megakadályozott. [...] 1907. július 27-től a színházügyek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe kerültek..."[6]
Végezetül említem az új magyar színháztörténeti szintézis 1873-1920 közötti időszakot tárgyaló kötetét, amelynek kronológiai fejezete ezt írja: "1907. július 31. A színházi ügyek az országgyűlés 1906. április 26-i határozata értelmében a Belügyminisztériumtól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz kerülnek át (2326/1907. VKM)."[7] A terjedelmes kötetben még egy helyen szó esik a témáról, de más dátummal: "A vidéki színészet felügyeletében 1907. július 1-jén döntő változás történt. Ekkor a színházi ügyeket a belügyminisztérium átadta a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak - ezzel teljesült a színházigazgatók és színészek régi óhaja."[8]
Az említett rövid utalások a döntés súlyához képest méltatlanul kevés információt tartalmaznak, ráadásul adataikban hibásak. A változtatást az országgyűlés nem 1906 áprilisában tárgyalta, s nem a Belügyminisztérium kezdeményezésére. A döntést két miniszteri körrendeletben kihirdették, de nem július 1-jei, 27-i. vagy 31-i hatállyal. Erről primer források tanúskodnak: a képviselőházi napló és a hivatalos lapok. Sajnálatos, hogy az említett szerzők, szerkesztők ezeket nem használták. A továbbiakban e források alapján ismertetjük az ügy eseménytörténetét, röviden kitérve a megértéshez szükséges körülményekre.
A szabályozásra vonatkozó miniszteri rendeletek 1907. július 6-i keltezésűek. Először a belügyminiszteré jelent meg a Belügyi Közlöny 1907. július 14-i számában, az alábbiak szerint: "81.809/I-a./1907. B.M. számú körrendelet. A színművészeti ügyeknek a belügyminisztérium ügyköréből a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügykörébe való áthelyezése. (Valamennyi törvényhatóságnak*) Értesítem tudomás végett a Címet, hogy az országgyűlés képviselőházának 1906. évi november hó 26-án tartott ülésén hozott határozata következtében a színművészeti ügyeknek és pedig a m. kir. Operaház, a budapesti Nemzeti Színház, a kolozsvári Nemzeti Színház, az Országos Színészegyesület és a vidéki színészet ügyeinek, úgyszintén a vidéki színigazgatók előadási engedély és segélyezési ügyeinek intézése a mai napon a vezetésem alatt álló belügyminisztérium ügyköréből a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügykörébe helyeztetett át. Az említett ügyekre vonatkozó mindennemű felterjesztések és beadványok tehát, nemkülönben az ez ügyekben még általam bekívánt jelentések is, ezentúl a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézendők. Budapesten, 1907. évi július hó 6-án. Andrássy s.k."[9]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
