Megrendelés

Dr. Juhász József: "Cégkörökben" gyakoribb atipikus szerződések I. (CH, 2009/4., 11-14. o.)

A piaci viszonyok folytonos bővülése, valamint az azt jelentősen befolyásoló külgazdasági kapcsolatok, illetőleg külföldi befektetések térnyerése és szélesedése következtében a gazdasági élet szereplői, mint jogalanyok között több olyan szerződésfajta intézményesült, amelyek nem tartoznak a Ptk.-ban nevesített szerződések körébe - legfeljebb esetenként azok néhány elemét tartalmazva -, ezért egyenlőre ún. atipikus szerződésként nyertek "polgári jogot"; utat kívánva törni a jogalkotás keretében lehetővé váló nevesítésük irányába.

Bár, mint alább látható lesz, már van közöttük olyan, amelyik (a vagyonkezelési szerződés) az állami tulajdont érintően külön törvényben nevesítésre és részletes szabályozásra került, de adós maradt az azzal egyenlő jogállású magántulajdont érintően.

A gyakoribb atipikus szerződések - minthogy jelentős szolgálati szerepük van a gazdasági tevékenység kontraktuális alapon történő végzésében - szűk keresztmetszetét az alábbiakban tekintjük át.

1. A szindikátusi szerződés

Az értelmező szótárak szerint a francia eredetű szindikátus szó közgazdasági értelemben önálló gazdálkodó szervezeteknek az anyagbeszerzést, az áruk értékesítését, és ezzel összefüggő egyéb gazdasági tevékenységet közösen végző monopolista csoportját jelenti. Ebből következően a szindikátusi szerződés a felek csoporton (társaságon) belüli egymás közötti kapcsolatát, együttműködését és elvárásait hivatott szabályozni. Jelentősége és gyakorisága társaság - különösen rt. és kft., illetőleg ún. vegyesvállalat - alapítása terén tapasztalható, minthogy megkötésével egyfelől a társaságalapítás folyamatát, másfelől a már megalakított társaság működtetéséhez szükséges együttműködésük hogyanját és mikéntjét kívánják szabályozni. Az ítélkezési gyakorlatbeli definíciója szerint "A szindikátusi szerződés a gazdasági társaság alapításában részt vevő (részt vett) felek akaratnyilvánítása, amelyben kifejezésre juttatják, hogy a cégalapítása során, illetőleg létrejöttét követően milyen módon kívánnak együttműködni és ezen együttműködés keretében mit várnak el egymástól. Személy szerint milyen kötelezettségeket vállalnak, hogy az eredményes gazdálkodást elősegítsék és milyen jogot kívánnak maguknak abból a célból, hogy saját gazdasági céljaikat, esetleg a társaságon belüli domináns szerepüket biztosítsák.............többféle jogviszonyt tartalmazhat. Lehetnek olyan elemei, amelyek kifejezetten a társasági jog körébe tartoznak, de lehetnek polgári jogi, munkajogi, versenyjogi stb. vonatkozásai is." (lásd a BH 1998/89. sz. eseti döntésben). Például benne alapozzák meg szükség esetén további külön (management, licenc-, védjegy- stb.) szerződések megkötését. A joggyakorlatban "rendező elv", hogy a - nem nyilvános - szindikátusi szerződés és a - cégjogilag nyilvános - társasági szerződés viszonyában az utóbbi a domináns, arra is figyelemmel, hogy a társaság nélkül nincs létjogosultsága a szindikátusi szerződésnek, ellenben szindikátusi szerződés nélkül a társaság minden további nélkül működhet. Ez a "rendező elv" a hivatkozott eseti döntés bevezető részében akként került rögzítésre, hogy "A polgári jogviszonyok között nem nevesített szindikátusi szerződés - ha ezt gazdasági társaság létesítésével összefüggésben kötik a cég alapításában részt vevő felek - és a társasági jog összefüggései; ilyen esetben ez utóbbi primátusa".

Ezért a szindikátusi szerződés mindazokra az egyéb kérdésekre vonatkozó kikötéseket tartalmazhatja, amelyek nem tartoznak a társasági szerződésbe (alapszabályba) felveendő rendelkezések körébe, de nem lehetnek ellentétesek a társasági szerződésben írt kikötésekkel, s ezeket nem is helyettesíthetik.

Így a szindikátusi szerződés rendelkezhet például:

• az esetleges jogkövetkezmény (penale) módjáról és mértékéről, ha valamelyik leendő tagnak felróhatóan hiúsul meg a társaság létrehozása;

• a társaság alapításáig felmerült költségek megosztásáról és viselésük módjáról (bár ez nyugodtan szerepeltethető a társasági szerződésben);

• valamelyik vagy mindegyik fél, illetve maga a társaság piaci érdekeinek fokozottabb védelméről (például: az egyik fél vagy egyik sem jogosult azonos, illetve hasonló tevékenységi kört folytató belföldi társaságba tagként belépni, vagy egyes tevékenységet kizárólag a társaság keretében végezhet, vagy a társaság számára megrendelések biztosítása);

• esetleges új tag(ok) bevonásának módjáról és feltételeiről, amelyek általában szigorúbb megkötések, mint a Gt. vonatkozó rendelkezései;

• a társaság képződő vagyonának vagy csak egy részének előzetes megállapodás szerinti felhasználásáról.

• további külső- vagy belső együttműködést biztosító külön szerződések megkötésének ütemezéséről [pl. különféle termékek termelésének kezdési időpontja, hasznosítási jog(ok) átadása stb.].

A szindikátusi szerződés tehát minden olyan kérdést szabályozhat - ha a felek szükségesnek tartják megkötését -, amely nem ellentétes a hatályos jogszabályokkal, de a társasági szerződés rendelkezéseivel sem.

A tartalmat illetően - gyakorlati igényű szempontból - nemcsak az előbbi pozitív, hanem negatív, azaz nem kívánatos példákkal is élve a szindikátusi szerződés ne tartalmazzon olyan kikötést, amely:

• primátust tulajdonít (akár záradékként) a benne foglalt kikötéseknek a társasági szerződéssel szemben, sőt némely esetben magát a társasági szerződést is a saját függelékeként (mellékleteként) degradálja;

• a Gt. eltérést nem engedő (cogens) előírásaiba ütközik (mert ha nem ütközne, úgy feltehetően vagy inkább nyilvánvalóan a társasági szerződésben lenne szerepeltetve);

• olyan szervezeti egységeket, illetve belső szerveket (pl. Elnökség, Irányító Bizottság) intézményesít a társaságon belül, amely hatáskörébe egyébként a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdést (pl. ügyvezető kinevezése vagy visszahívása) utal;

• csak a társasági szerződésben kellene szerepeljen, nem pedig olyan kikötésként, ami a társasági szerződésben írtak megkerülését célozza. Erre mutatott rá a BH 1997/10. számában közzétett VB. 95.113. sz. határozat annak kimondásával, hogy "A társasági szerződésben foglalt választottbírósági kikötés terjedelmi hatálya alá nem vonhatók a szindikátusi szerződésből származó kötelezettségek megszegése miatt érvényesített igények, ha azok olyan mellékszolgáltatás jellegű kötelezettségek megszegéséből erednek, amelyeket a Gt. értelmében érvényesen csak a társasági szerződésben lehetett volna kikötni.";

• végül a felek különösen legyenek figyelemmel arra, hogy "... a szindikátusi szerződés a szerződésben részes felek közötti együttműködést rendezi, a társaságra kötelezettséget nem ró." (lásd a hivatkozott eseti döntés indokolási részében).

A szindikátusi szerződés egyediségéből és önállóságából értelemszerűen következik az is, hogy - a szerződés megszűnésének Ptk.-beli szabályai szerint -akkor is megszüntethető, ha az adott társaság és a szindikátusi tagok társasági tagsági viszonya fennmarad.

Végül szükséges utalnunk arra, hogy az előbbiekben a tipikus alkalmazási körét vázoltuk a tárgyi szerződésnek, ami nem jelenti azt, hogy a gazdasági élet egyéb területén kooperációs- vagy együttműködési szerződés néven ne találkozhatnánk vele.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére