A tanulmányban vizsgált jogeset a fogyasztó és vállalkozás között létrejött szerződések szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet által a vállalkozások terhére megállapított szigorú tájékoztatási kötelezettséget érintően fogalmaz meg néhány gondolatot. A jogszabály szerint a vállalkozás többek között a szavatosság és a jótállás fogalmára vonatkozóan köteles a fogyasztót világos, közérthető tájékoztatással ellátni.
The legal case examined in the paper formulates some thoughts regarding the strict information obligation imposed on businesses party according to the Government Decree No 45/2014 (II. 26.) on the rules of business-to-consumer contracts. According to the rules, the business party is obliged to provide the consumer with clear, understandable information regarding, among other things, the concepts of warranty and guarantee.
Rejtő Jenő (P. Howard) klasszikusának, a Piszkos Fred, a kapitánynak egyik jellegzetesen rejtői jelenetét idézi fel a cím. A történet szerint Fülig Jimmy alkalmilag egy luxus tengerjáró hajón szolgál pincérként (és mellesleg fűtőként is), ahol egy kiszámíthatatlan ívben repülő torta miatt keveredik összetűzésbe egy, az utasokat szórakoztatni próbáló maláj erőművésszel. Ez utóbbi - rátermettségét és erejét bizonyítandó - felszólítja a pincért, hogy üsse csak meg bátran, ő majd könnyedén kivédi. Mint mondja: "lesz meglepetés..." A többit tudjuk: ezután érkezik a pofon, csak éppen nem jobbról, ahonnan a maláj várta, hanem balról. A közelharcban amúgy járatos erőművész meglepett kifogását (te lenni balkezes, én várni ütést jobbról...) reagálja le Jimmy nemes egyszerűséggel a következőképpen: nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani.
Rejtő Jenő markáns figurája az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsította, ehhez kétség sem fér. A Ptk. - mint az tudott - viszonylag rugalmas magatartási követelményt fogalmaz meg, az általában elvárhatóságot éppen a jogviszonyok nagyfokú sokszínűsége miatt pontosítja az adott helyzetre való, konkretizáló megszorítás. Mindent egybevetve Fülig Jimmy helyesen járt el. A maláj erőművész a jogviszonynak profi alanya - mai fogalmaink szerint vállalkozás - akit nem kell túlzottan dédelgetni: szakértelem és szaktudás, tapasztalat és jártasság jellemzi. Vigyázzon magára. Helyzete egyszerű: ő ahogy esik, úgy puffan.
Van azonban a polgári jogi viszonyoknak másfajta jellemzőkkel bíró és ennek megfelelően eltérően kezelendő alanya is, akivel másképpen kell bánni. Ő a fogyasztó.
A jelen tanulmány apropóját a Kúria Kfv. 37.769/2021/5. számú, BH 2022.138. alatt közétett ítélete szolgáltatta. A jogesetben a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) egyes rendelkezései kerültek alkalmazásra.
A szóban forgó határozat döntvényfeje a kúriai ítélet elvi tartalmát közli: "A Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése azt a kötelezettséget rója a vállalkozásra, hogy üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződéstől eltérő szerződés esetén világosan és közérthető módon a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt tájékoztassa a fogyasztót a kellékszavatosságra, a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállás meglétéről, feltételeiről. Ugyanezen paragrafushely (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az (1) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatást a vállalkozás a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség."[1]
Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elvi alapjai régtől adottak. "[M]indannyiszor, midőn oly felek állanak egymással szemben, akik közül az egyik jobban ismeri vagy helyesebben tudja (szaktudásánál, nagyobb szellemi képességeinél fogva) értékelni az ügyletkötés szempontjából döntő jelentőségű tényeket, mint a másik fél, aki kevésbé vagy talán egyáltalán nem ismeri az ügylet tárgyát és jelentőségét, a járatos vagy inkább tájékozott felet valóságos törvényi adatközlési
- 15/16 -
és felvilágosítási kötelezettség terheli a másik fél irányában. Tartalma ennek a kötelességnek az, hogy a szakavatott vagy inkább tájékozott fél tájékoztassa a másikat mindazokról a körülményekről, amelyek lényegesek a közöttük fennálló érdekellentét szempontjából s amelyeket ő épen nagyobb szakértelménél vagy a tényállás alaposabb ismereténél fogva inkább képes átlátni és értékelni."[2]
A határozat lényegében abból indul ki, hogy a fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani az átgondolt, megfontolt döntésre, ellenkező esetben olyan ügyleti döntéseket hozna, hozhatna, melyeket egyébként egyáltalán nem, nem olyan módon vagy tartalommal hozott volna meg. Ehhez lehetőleg valamennyi információnak és ismeretnek birtokában kell lennie, mely a szóban forgó döntését érinti. A perbeli tényállás és az ítélet a szavatossági jogok körül forog, amit a fogyasztóvédelmi magánjog alapvető fogyasztói jogként kezel, melyről - hangsúlyozza az ítélet is - a vállalkozást tájékoztatási kötelezettség terheli. Az olyan információk, melyeket a kereskedelmi kommunikációban (tájékoztatásban) még a szerződéses nyilatkozat megtétele előtt meg kell jeleníteni, lényeges, jelentős információnak minősülnek. A vállalkozást terhelő ezen tájékoztatási kötelezettség előírása egyértelmű, ellentmondást nem tűrő jogszabályi jogi normán támaszkodik.
A Kúria ítélete rögzíti azt is, hogy a felperes arra vonatkozó hivatkozása, mely szerint a kellékszavatossági jogokat az általa adott tájékoztatástól függetlenül jogszabály rögzíti, súlytalan. Ennek az ítélet egyértelműen okát is adja: a jogszabály eltérést nem engedő normában írja elő, ezáltal megkerülhetetlenné teszi a tájékoztatást megadását. A "jogszabályoknak nem megfelelő, pontatlan, hiányos tájékoztatás megtörténtét az utólagos tájékozódás lehetősége nem befolyásolja, a fogyasztóknak pedig nem is kell feltételezniük egy vállalkozásról, hogy valamely lényeges tájékoztatási elemet elhallgatott, vagy megtévesztő módon tálalt, és azt csak utólag, más forrásból tudják megismerni/korrigálni."[3] Láthatóan felértékelődik - mint említettük - a jogszabályban megállapított és kötelező érvényű rendelkezésnek a konkrét jogviszonyra való "leközvetítése" a vásárló, fogyasztó felé. A vállalkozást egyértelműen terheli a másik fél jogszabály által deklaráltan védett jogaira, jogosultságaira való odafigyelés kötelezettsége. Másképpen fogalmazva: a jogszabály felfokozza a felelősségét a szerződés azon szegleteiben, amelyeket a vonatkozó jogszabályok eltérést nem engedően, kógens tartalommal töltöttek meg óvó- és védőkötelmekkel. A védőkötelezettség a szolgáltatási kötelezettség kívánatos kiegészítője (Beck Salamon egyik fordulata) és úgy tűnik, e kívánalomnak való megfelelés egészen szigorú kiképzésével találjuk szembe magunkat a fogyasztói jogok védelme kapcsán.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
