1. A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezte a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete a Deák Ferenc Jogásznapot. Az eseményre 2014 január 24-én került sor Zalaegerszegen. A rendezvény meghívott előadói Mezey Barna, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, az EL TE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának három oktatója, Kecskés László a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, a Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára, Tilk Péter az Alkotmányjogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, valamint Balogh Ágnes a Büntetőjogi Tanszék egyetemi docense voltak. Mi, pécsi joghallgatók Kocsis Miklós és Tilk Péter tanár urak kíséretében voltunk jelen a konferencián.
A résztvevőket elsőként Szabó Ernő a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte, majd őt követően Gyutai Csaba országgyűlési képviselő, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg a Zala Megyei Deák Ferenc Jogásznapot. Polgármester úr beszédében részletesen kitért a jogászok védőszentjére, Szent Ivóra (1253 október 17. - 1303 május 19.), aki tudását a gyakorlatban alkalmazta az elesettek, rászorulók megsegítésére. Szent Ivót a legigazságosabb jogtanácsosnak tartották, akit bírói tevékenysége után pappá avattak, de még ekkor is végzett jogi tevékenységet. Halála után 44 évvel 1347 június 14-én VI. Kelemen pápa avatta szentté. A köszöntő és megnyitó után következett a négy meghívott vendég előadása.
2. Mezey Barna a magyar jogfejlődés szuverenitásának témakörében - ahogy ő fogalmazott - jogtörténeti kalandozásra invitálta a hallgatóságot. Az előadó által elsőként érintett jogszuverenitás kérdése nemzetközi értelemben újra és újra felbukkan, tehát folytonos kérdésről van szó, amely legutóbb az uniós jog és a hazai jog összecsiszolásának tekintetében merült fel. Elmondása szerint a jog tulajdonképpen belső önfejlődéssel rendelkező jelenség, régebbi, mint az állam és több mint egy technikai eszköz, hiszen egyfajta gondolkodást, tradíciót, szellemiséget jelent.
Mivel egy ilyen önállósult formáról beszélünk, ezért kijelenthetjük, hogy a jog nem hagyja magát "megerőszakolni". A polgári jogrendszerek kialakulása magával hozta a törvénykönyvek uralmát, azonban gyakran feltör a gyakorlat a kodifikáció mellett és jelentősebb szerepet vállal, mint a jogalkotás, ezáltal kialakítja saját ösvényeit. A joggyakorlat gyakran eltér az írott jogtól, melynek elsődleges követelménye az lenne, hogy szisztematikusan, átgondoltan épüljön rá a valóságra.
A professzor szerint Európának az egykori Frank Birodalom területe tekintendő, amely azonban nem teljesen azonos a földrajzi értelemben vett kontinenssel. Az európai jogi kultúrába beletartozik a keresztény jogi kultúra is. Mi magyarok a Szent Istváni államalapítással leszünk részesei e közösségnek. Elmondta: 500 évvel később zárkóztunk fel, mint ahogy a svédek vagy a Brit-szigetek is, de ezt nem tekinthetjük negatívumnak, csupán tényként kezelendő. Ez a csatlakozás az 1000-es években történt, amelyhez 30-40 évre volt szükség, de ez egyfajta kényszerhelyzetnek tekinthető, hiszen bizánci nyomásra történt, mellyel bevezetésre került a kereszténység ideálmodellje - pedig Magyarországnak ezt megelőzően is volt már egy fejlődési sémája, szemben Nyugat-Európával, ezért míg az előbbit szervetlen, addig utóbbit szerves fejlődésként is emlegetik a jogtörténetben. Mezey szerint a hazai szervetlen fejlődés jellemzője, hogy fordított képletet tartalmaz, azaz a fejlődés fentről lefelé történik, politikai döntések eredményeként. Először megteremtik a politikai feltételeket, majd ezt követően kiépítésre kerül a központi hatalom, az államszervezet, az egyház, a jog, a társadalom és legvégül a gazdaság (hasonló folyamat zajlódott a svédeknél is, ahol a kereszténység felvétele majd később "leadása" királyi rendelettel történt).
Mivel politikai döntések sorozatából jön létre az átalakulás, ezért az állam felelőssége is jelentősen megnövekszik a társadalom fejlődésének tekintetében. A társadalom folyamatosan jelzi "nemtetszését", amelyet a politikának kell korrigálnia. A problémák megoldására pedig a jogot alkalmazza, azt funkcionalizmussal vonja be, ezáltal kényszerhelyzetbe kerül, amely során "kiizzadja" magának a megoldásokat. Így azonban a hangsúly a gyakorlatról a kodifikátor csapatra tevődik, amely által jelentősen növekszik a jogászok felelőssége. Mivel a jogalkotás kényszer hatására történt, folyamatosan megpróbáltuk más jogok sajátosságait beépíteni, mint Mátyás által átvett reneszánsz jog vagy Lipót által alkalmazott modern közigazgatás, vagy éppen a reformkorban kiépített modern magánjog, valamint a két világháború közötti próbálkozások is erre vezethetőek vissza. Összességében a magyar jog szuverenitásáról elmondható,
- 271/272 -
hogy erősen korlátozott, mind önmaga, mind pedig az európai befolyás által, az ebből való kiszabadulás pedig Mezey Barna szerint nem lehetséges.
3. A jogtörténeti kalandozás után Kecskés László az új magyar Polgári Törvénykönyv alapelveiről, azok alkalmazásáról és a kodifikálás jogszerkesztési problémáiról tartott hangulatos, személyes élményeivel is átszőtt, tartalmas előadást. A magyar jogban vannak speciális, általános és még általánosabb szabályok. Kiemelkedő jelentőségű a lex specialis derogat legi generali (speciális szabály hatályossága esetén az általános szabály hatálya kizárt), mely speciális szabályt alkalmazzuk az általános terhére, de mivel a magyar tételes jogban ez nincs leírva sehol, így a római jogi ismereteinkhez kell visszanyúlni. Többek között Kecskés Lászlóban is felvetődött a jogalkalmazási törvény megalkotásának ötlete, amelyben ez a szabály is helyet kaphatna, erre viszont még nem került sor. Azonban, ha az általános szabály már alapelvi szintű, akkor megfordul ez a szabály, viszont ezzel szintén az a probléma, hogy nem foglalták írásba.
"A jognak rendszere van" - ez a megállapítás Quintus Mucius Scaevola-tól eredeztethető. Vannak, akik úgy vélik, hogy e gondolat Arisztotelész tanítványától Theophrasztosztól származik, ez azonban Dékán Úr megállapítása szerint a mai napig vitatott. Kecskés professzor szemléletesen érzékeltette, hogy az alapelvek fiatalon tartják a kódexeket, mint például az Osztrák Polgári Törvénykönyv esetében is. Különböző jogrendszerekben különböző mértékben használják azokat. Az alapelveknek a német jogrendszerben nagy kultúrája van, a franciák nem igazán szeretik őket, inkább speciális szabályokat alkalmaznak.
A magyar jogban széles hagyománya van az alapelveknek. Grosschmid Béni önfényű jogok elméletében az angol és a magyar jog hasonlóságait tárgyalja, amely hasonlóságokat a szokásjogi alapokban látja. Amíg az angol precedens jog deduktív, addig a magyar induktív, mivel nem volt a törvényeknek olyan szintű nyilvántartása, mint az angol jogban. Az első ilyen irányú megnyilvánulás hazánkban Mária Terézia nevéhez köthető 1769-ben. Kecskés Professzor kifejtette, hogy két nagy kortárs gondolkodóval általában azonos eszméket vall, egyedül az alapelveket illetően nem egyezik véleményük. Harmathy Attila nem szimpatizál az alapelvekkel, gondolkodását a francia jogi kultúra határozza meg, Lábady Tamás szintén ezen az állásponton van.
Professzor Úr utalt arra, hogy az alapelvek gyökere a magyar jogalkotásban visszanyúlik az 1900-as évekre, amikor is az első Polgári Törvénykönyv tervezete megalkotásra került. Majd 1928-ban a Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslatát fogadták el, mely három alapelvet tartalmaz: jóhiszeműség és tisztesség (Treu und Glauben), joggal való visszaélés tilalma (sikántilalom) és a méltányosság (aequitas). Az 1959. évi Polgári Törvénykönyv, illetve az 1962-ben kiadott Eörsi-tankönyv a következő hét alapelvet tartalmazta: a szükségletkielégítés elvét, a személy védelmének elvét, a tulajdon védelme, a személyi és társadalmi érdek összhangjának elvét, a szocialista együttműködés elvét, a reális teljesítés elvét és a kármegelőzés elvét. 1965-ben Eörsi átrendezte az alapelveket és központi jelentőséget kapott a szocialista együttélés elve.
A Polgári Törvénykönyv 1991. évi és 1993. évi módosítása során kikerültek a szocialista alapelvek, valamint a szocialista jellegű részeket kivették, így - amint Kecskés Professzor erre utalt - több helyen értelmetlen mondatok maradtak. Az új Ptk., amely Vékás Lajos professzor nevéhez köthető, "csak félig alapelvbarát", már csak négy alapelvet tartalmaz és alkalmazási körük is szűkebb lett, ennek az oka, hogy a bírók is szűkebben alkalmazzák azokat. A régi Ptk.-ban az alapelvek széles körű alkalmazása volt a gyakorlat, azonban a mostani új szabályozás indoka a Ptk. általános indokolásában található, amely szerint az alapelvek a speciális szabályok értelmezéséhez szolgálnak segítségül elsősorban. A bevezető rendelkezések száma hatra csökkent az új szabályozásban. Az új Polgári Törvénykönyvben megjelenő alapelvek a következők: Quebeci klauzula (kereskedelmi jog beépült a polgári jogba, a gazdasági jog igazából nem is volt, illetve orientációt megváltoztatja: most átterelődik majd az alkotmányos rendszerre), Treu und Glauben elv, adott helyzetben általában elvárható magatartás elve - felróhatósági elv (1977. évi IV. tv.), joggal való visszaélés tilalma - sikántilalom (rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye).
4. A jogtörténeti és polgári jogi előadás után szünet következett, majd jogalkotásunk sajátosságait és az alkotmánybíráskodás szerepének témáját elemezte Tilk Péter. Napjainkban a jogalkotás felgyorsulása figyelhető meg, rengeteg új jogszabály kapkodva történő létrahozása folyik, amelyeknek következménye figyelmetlenségből eredő hibák halmaza, pontatlanság, ami végül a jog követhetetlenségét eredményezi. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy esetenként a hivatalos jogszabálytár sem tudja követni a változásokat, a Magyar Közlönyben megjelenhet olyan törvényszám, ami nem is létezhetne: CXCX. ("százkilencventizedik").
A problémák gyors és hatékony kezelését a jogszabályok módosításával vagy újabb jogalkotással kívánja orvosolni a törvényhozó. A "törvény mindent megold" egyik ékes példája Alaptörvényünk - hatályba lépésétől eltelt időhöz képest - sokadik módosítása. A "mindenképpen találni valamilyen
- 272/273 -
jogi eszközt a probléma megoldására" jelenti azt, hogy számolni kell a nem kívánt következmények sorozatával, amelynek megoldása szintén újabb jogalkotás. A fentieket támasztja alá, hogy a 2011-ben elfogadott törvények majdnem egyharmadát már abban az évben megváltoztatták: az előadó - Rixer Ádámtól idézett példákat hasznosítva - jelezte, hogy decemberben a megalkotott 213 törvényből - ami új rekordot jelent - 63-at módosítottak. 2011 decemberében 18 olyan törvényt módosítottak, amit eleve decemberben alkottak meg, ezekből öt többször is megváltozott a hónap során. Nem túl elegáns, amikor a jogalkotó a maga által alkotott szabályokat nem veszi figyelembe. Így van ez a 2014 március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyvünk tagolásával is, ilyen jogszabály-szerkesztési formát - 1:1 § stb. - ugyanis a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendelet nem ismer.
További problémát okoz a jogalkalmazó számára a különböző jogszabályok indokolása, ami nem magyaráz, csupán megismétli, esetleg más szavakkal vagy átfogalmazva rögzíti a rendelkezést. Jogalkotásunk sajátosságának tekinthető az úgynevezett "saláta törvény", amikor egymással össze nem függő jogszabályok módosítására egyazon törvényen belül kerül sor, amely a jogbiztonság csökkenéséhez vezet. Ugyancsak sajátos jogalkotási módszer az utolsó pillanatban történő, a zárószavazást alig megelőző jogszabálytervezet módosítás. Az előadó utalt rá, hogy gyakran belső tagolási problémák is felmerülnek, amelyek nem minősülnek a legsúlyosabb problémának, de bizonyos szabályokat nem illik figyelmen kívül hagyni. Ezek inkább a helyi jogalkotás körében jelennek meg. Gyakori a következmények nélküli jog, amikor maga a jogszabályi előírás megvan, de ahhoz nem kapcsolódik semmiféle szankció, ezáltal betartathatósága is erősen kétséges. Találunk példát olyan szabályozásra is, ahol a jogalkotó saját magát semlegesíti:"elköveti a tiltott magatartást, aki "munkanapokon este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 8 óra előtt és délután 14 óra után, illetve munkaszüneti napon és vasárnapon környezetet zavaró, zajjal járó munkát végez (kivéve az építési és kertápolási munkálatokat)". Előfordulnak "szimbolikus jogszabályok": 2005. évi törvény arról, hogy Balassagyarmat a legbátrabb város, hasonlóan 2008-ból Kercaszomor, mint a legbátrabb falu, valamint egy 2011. évi szabályozás, miszerint Szigetvár a leghősiesebb város. Felesleges szabályozásra is bőven akad példa, íme néhány a teljesség igénye nélkül, helyi rendeletekből idézve:
- "utcai fasorok: az utak mentén egy sorban lévő fák összessége"
- "virágtartók: növényzettel beültetett tartóedények"
- "utcai éneklés": "közterületen hangszer nélkül pusztán az emberi hanggal létrehozott tevékenység"
- "utcai zenélés": "közterületen hangosító berendezés nélkül vagy hangosító berendezéssel, hangszerrel folytatott zenélés..."
- "...ki a tulajdonában, használatában lévő ingatlana előtt húzódó járdát a járda és a kocsiút közötti területet a szükséges mértékben az évszaknak megfelelően, de legalább havonta 1 alkalommal nem gazmentesíti, és a füvet nem vágja le" - tehát azokban a hónapokban is, amikor például hó borítja a területet.
- "a hótól, jégtől síkossá vált járdát, gyalogjárót, lépcsőt a hóesést, valamint a fagyást követően lehető leghamarabb nem tisztítja meg oly módon, hogy a járdaszakasz 70%-a járható legyen" - azaz, ha a 10 méter hosszú járdaszakaszból 7 métert megtisztít, a maradék 3 métert érintetlenül hagyja, megfelel a szabályozásnak.
A problémák kiküszöbölésére alkalmat adhatnának a hatályba lépést megelőző szakmai viták és kötelező egyeztetések, amelyek könnyen kikerülhetők azáltal, hogy egy-egy törvényjavaslatot nem a Kormány, hanem képviselő terjeszt az Országgyűlés elé. Így gyakorivá válik a jogalkotás szakmai szabályainak figyelmen kívül hagyása, hatásvizsgálatok, egyeztetések formálissá válása.
Mit tud kezdeni ezekkel a hibákkal az Alkotmánybíróság? Leginkább semmit - állapította meg az előadó. A panaszok Alkotmánybíróság elé kerülésének lehetősége nagyon szűk, egyes jogszabályokat pedig nem is vizsgálhat a testület. Az alkotmányjogi panasz intézményével bárki élhet, de azt az Alkotmánybíróság a bírói döntést csak érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. "Ésszerű időn belül" kell határoznia, azt azonban már sehol sem szabályozzák, hogy ez mit jelent pontosan. Végül, ha az Alkotmánybíróság megállapítja az alaptörvény-ellenességet, válaszul az - lehetségesen - bekerül az Alaptörvénybe. Ezzel, ha a probléma nem is oldódott meg, a kérdés eldőlt - zárta mondanivalóját az előadó.
5. Az előadásokat Balogh Ágnes zárta "Jogalkotói szándék - jogalkalmazói valóság" című témájával, amelyben az új Büntető Törvénykönyvvel kapcsolatban felmerült kritikai szempontokat ismertette. 2013 július 1-jén lépett hatályba az új Btk., amelyre már 10-12 évvel ezelőtt igény keletkezett. Több kodifikációs bizottság is létrejött, megalkotva egy-egy törvénytervezet szikráját. Majd 1,5 év alatt, egy fiatal, ambiciózus nemzedék elkészítette és elfogadtatta azt. Már a hatályba lépés előtt is sor került a módosításra, azóta pedig tízszer tették még meg ezt. A törvény elfogadását érdemi, szakmai vita, illetve egyeztetés nem előzte meg, egyetlen segítség az indokolása, ami viszont sokszor a törvény szövegét ismétli, továbbá
- 273/274 -
a Nemzeti Együttműködés Programjára utal, amely hangsúlyozza, hogy Erős Magyarország csak akkor születhet, ha olyan törvényeket alkotnak, amelyek garanciát biztosítanak a törvénytisztelők védelméhez. A jogkövetők számára védelmet nyújtanak a szigorú törvények, míg a bűnelkövetőkkel szemben hatékonynak és visszatartó erejűnek kell lenniük. További elvárás még a következetes véghezvitel, hatékonyság, egységesség elve, azonban Balogh Ágnes cáfolta, hogy eddig nem beszélhettünk egységességről, hiszen már a Csemegi-kódex is az volt.
Docens asszony megállapítása szerint az új törvény szellemére jellemzőek a nagy csúsztatások, elkenések. Mondhatjuk, nagyobb volt a füstje, mint a lángja, de jó volt a menedzselése. Általános részi dogmatikához nem nagyon nyúltak, (amihez igen, azt is túléltük volna, ha nem teszik - jegyezte meg Balogh Ágnes) nem változott túlzottan, de pl. a gyermekkorúaknál, jogos védelemnél van változás. A továbbiakban a büntethetőségi akadályok kerültek terítékre. Elsőként a gyermekkor, ahol lejjebb került a korhatár és a 12-14 évet betöltött elkövetők is büntethetővé váltak a következő bűncselekmények elkövetése esetén: emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, testi sértés, rablás és kifosztás, feltéve, ha rendelkeznek a szükséges belátási képességgel. Megjegyezendő az előadó szerint, hogy a gyermek-és fiatalkorúak bűnelkövetésére nem ezek a jellemzőek. A probléma az, hogy gyanúsított nem lehet, illetve tanúként sem hiteles, vagyis nem igazán lehet elhelyezni a büntetőeljárásban.
A jogos védelem intézményével kapcsolatban elmondható, hogy nem büntethető, aki alkalmazza. Bevezették a szituációs jogos védelmet is, jelentése azonban nincs pontosan meghatározva. Több kérdés is felmerül, mint például mit jelent az éjjel fogalma (pl. városokban este 10 és hajnali 6 között, kisebb helyeken este 9-től hajnali 5-ig, de mi a helyzet, ha a megjelölt intervallum előtt 10 perccel valósul meg a tényállás?). Fontos a szükségesség és az arányosság követelményének való megfelelés, de aki ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen volt felismerni az enyhébb elhárítási módot, az nem büntethető, de felmerül a kérdés, ki az, aki nem erre hivatkozik? A korábbi törvény alapján is el tudta dönteni a józan ítélőképességű bíró ezeket a kérdéseket.
A büntetőjogi következményeknél változás figyelhető meg - utalt rá az előadó. Könyvtári szakirodalom ellenére a jogalkotó visszahozta az elzárás büntetést a törvénykönyvbe, ami tulajdonképpen egy rövid időtartamú szabadságvesztés, ezért egyszerűbb lett volna a szabadságvesztés alsó határát lejjebb vinni. Indokolása, hogy szélesíti az alkalmazható joghátrányok körét, a rövid tartalmú szabadságvesztés alternatívája lehet, ez a legenyhébb büntetés. A járművezetéstől eltiltás egy hónaptól tíz évig terjedhet, de a régi Btk.-ban, ahol nem volt kötelező: "A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év"- akkor most szigorúbb vagy enyhébb az új - tette fel a kérdést Balogh Ágnes. A kényszergyógykezelés esetében együtt volt a határozott és határozatlan időtartam, de visszaállították a határozatlan idejűt, viszont a korábbi problémák így is megmaradtak. A pénzbüntetés a következőképpen módosult: a napi tétel felső határa magasabb, a pénzösszeg kevesebb lett. A szabadságvesztésnél a legnagyobb változás a feltételes szabadságra bocsátás intézményénél következett be. A törvény szigorítani kívánt, de tulajdonképpen nem szigorúbb, mint a korábbi. Alsó határa az elzáráshoz igazodik, felső határa pedig a tényleges életfogytiglan - fejtegette Docens Asszony.
A három csapás törvényének alkalmazása harmadik személy ellen befejezett különböző időpontban elkövetett erőszakos bűncselekmény, így az alaki halmazat lehetősége kizárt. De ha rövid időközönként követi el, szerencse kérdése, hogy bíróság egyesíti-e vagy valamilyen okok miatt később kerül tárgyalásra. Legsúlyosabb büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés. Kötelező kiszabása az erőszakos, többszörös visszaesőnél. Nincs mérlegelési lehetősége a bíróságnak, kérdés az előadó szerint, hogy szükséges-e, érdemes-e enyhítő körülményeket figyelembe venni? Például: három kiskorú gyermek enyhítő körülmény. Új bűncselekmény a gazdasági csalás. Nincs definíció a gazdasági tevékenységre, nincs keretdiszpozíció, több kérdés is felmerül, mint például mit jelent a színlelt, mi az elkövetési tárgy, ki lehet tettes. Ez a törvényi tényállás a csalás és a hűtlen kezelés összemosása - utalt rá Balogh Ágnes.
A különös rész rendszere nem változott, így arra az előadó szándékosan nem tért ki az előadásában. Tanárnő megállapítása szerint a gyakorlat kevésbé, az aktuálpolitika erőteljesebben hat a kodifikációra, sőt, sajnos az egyes eseti döntéseket is befolyásolja, már-már a bírói függetlenséget veszélyezteti. A törvényalkotónak számolnia kellene ezekkel a problémákkal, nem a gyakorlattól várni megoldást. Végezetül elmondhatjuk, az új Btk. kiizzasztott, izzadtság szagú lett. Vajon hol van az elvárt szigor? "Észre kellene vennünk, hogy a szavaknak súlya van."- zárta előadását Balogh Ágnes.
A rendezvény zárásaként Magyar Károly címzetes táblabíró, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke mondott pohárköszöntőt, melyben kihangsúlyozta, hogy az esemény célja elsősorban az volt, hogy a jelen lévő bírák, ügyészek, ügyvédek és más a jogalkalmazásban dolgozók értesüljenek a jogszabályi változásokról. Említést tett Deák Ferencről is, akiről az esemény a nevét kapta, hiszen Deák különleges helyet foglal
- 274/275 -
el az itt élők emlékezetében, ugyanis a Zala megyei Söjtörön született. Deák Ferenc a XIX. század magyar történelmének egyik legkiemelkedőbb személyisége, politikusa, államférfija, az első felelős független magyar kormány igazságügy minisztere. Tiszteletünk jeléül álljon itt egy idézet a "Haza bölcsétől": "majd ha érdekeink nem különválva, hanem egy nemzeti közérdekben egyesülve fognak őrt állni a haza, a király és a törvény mellett, s együtt segítik elő az ország virágzását, akkor lesz betöltve azon kötelesség, mellyel hazánknak és önmagunknak tartozunk."
Végül a Jogásznap a jelenlévők által folytatott kötetlen beszélgetéssel zárult, mely során alkalmuk volt megosztaniuk saját tapasztalataikat, így segítve egymás jogászi tevékenységét. Hallgatóként ezúton is köszönjük Szabó Ernő elnök úrnak, hogy a rendezvényen részt vehettünk és a szakmai programok részesei lehettünk. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerzők joghallgatók.
Visszaugrás
