Bakos Bendegúz - Grósz Laura: Az Országgyűlés 2018. őszi ülésszakának[1] elemzése (PSz, 2019/2., 123-137. o.)

I. Ülésezésre vonatkozó adatok

1. Az Országgyűlés ülésezése

Az Országgyűlés ülésezése 2018. őszi ülésszak keretében - a 2019. január 3-i rendkívül üléssel együtt - 8 ülésből, és összesen 31 ülésnapból állt össze, ez pedig több mint 234 órányi plenáris tárgyalási időt jelent. Az első és az utolsó parlamenti ülésnap között összesen 87 naptári nap telt el, ami megfelel az őszi ülésszakok átlagának. Egy törvényjavaslat benyújtása és a törvény elfogadása közti átlagos időtartam valamivel több volt, mint 30 nap, és ezen az adaton érdemben nem változtat az sem, ha az adatsorból kivesszük a két kivételes eljárásban tárgyalt törvényt.[6]

- 123/124 -

2. Az Országgyűlés döntései

Az ülésszakban az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét nem módosította, és 2018 őszén nem is volt az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat. Az Országgyűlés a 2018. őszi ülésszakban összesen 86 törvényt fogadott el, ennek többsége - több mint fele - már létező törvényt módosító törvény, kisebb része pedig új törvény, valamint nemzetközi szerződés kihirdetésére vonatkozó törvény. Az ebben az ülésszakban elfogadott törvények közül négy esetben egy korábbi ülésszakban (egy a 2018. tavaszi rendes parlamenti ülésszakban[9], és három a 2018. nyári rendkívüli ülésszakban[10]) benyújtott javaslatot fogadott el az Országgyűlés. Az Országgyűlés 22 határozatot hozott, amelyből személyi döntés 8 volt.

3. Bizottságok ülései

- 124/125 -

Az Országgyűlés bizottságainak munkája elsősorban a bizottsági üléseken, a képviselők jelenlétében zajlik. A bizottságok üléseire legtöbbször a törvényjavaslatok részletes vitájának lefolytatása végett kerül sor.[11] A 10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről (határozati házszabályi rendelkezések, a továbbiakban: HHSz.) előírása szerint az országgyűlési bizottságoknak rendszeresen kell ülésezniük. Amint ez az adatokból is látszik, a rendszeresség követelménye maradéktalanul teljesült ebben az ülésszakban - ezt mutatja az az adat, hogy a legkevesebbszer ülésező Mentelmi bizottságot (3 db ülés) leszámítva (mivel az értelemszerűen elsősorban csak mentelmi ügyekben ülésezik, amelyből általában kevesebb van egy parlamenti ülésszakban), az ezt követő legkisebb ülésszámra vonatkozó adattal a Fenntartható fejlődés bizottsága rendelkezik, amely ebben az ülésszakban ötször is ülésezett. A legtöbb bizottsági ülést az Európai ügyek bizottsága tartotta (12). Az ülések rendszerességét igazolja továbbá az is, hogy a bizottságok ülésszámára vonatkozó adatok módusza 9[12], mediánja pedig 8,5.[13] Megjegyzendő, hogy a Külügyi és a Nemzetbiztonsági bizottság egy-egy zárt ülést is tartott ebben az ülésszakban.

II. Jogalkotás

1. A Kormány törvényalkotási programjának[14] teljesülése

A Kormány minden ülésszakra vonatkozóan előre meghatározza törvényalkotási programjában, hogy milyen tárgykörökben nyújt majd be az adott ülésszakban törvényjavaslatokat. A benyújtandó törvényjavaslatok egyes részleteit is tartalmazza a törvényalkotási program, így például annak szabályozási tárgyát, valamint az előkészítésért felelős minisztériumot. A kormánypárti képviselők parlamenti többségéből következtetve nem meglepő adat, hogy a Kormány törvényalkotási programjából benyújtott törvényjavaslatok - egy visszavontnak tekintendő

- 125/126 -

javaslat kivételével[15] - az Országgyűlés által maradéktalanul elfogadásra kerültek. Az adatsorból jól látható, hogy a 39 tételből álló törvényalkotási program teljes megvalósulásáról azonban nem beszélhetünk, hiszen a program tételeinek több mint egynegyede nem került benyújtásra.