A gyermekjogok oszthatatlanok. Minden gyermekjog minden gyermeké, és minden gyermeket megillet valamennyi gyermekjog. Harminc évvel a Gyermekjogi Egyezmény[1] magyarországi ratifikálása[2] után ennek az alapelvnek magától értetődőnek és természetesnek kellene lennie. Még sincs így. A gyermekjogok érvényesülése kapcsán általánosságban elmondható, hogy 2021-ben is voltak olyan gyermekcsoportok, amelyeknek súlyosan sérültek az alapvető jogai (például a roma gyerekek vagy a speciális nevelési igényűek), és vannak olyan alapjogok, amelyektől tudatosan lettek megfosztva a gyerekek (például az információhoz való hozzáférés).
Jelen cikk a 2021. évre vonatkozó Gyermekjogi Jelentés alapján készült, ami a hatodik ilyen munkája a Hintalovon Alapítványnak és a közreműködő szakembereknek.[3] A megállapítások struktúrája az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által 2020-ban kiadott, Magyarországnak szóló Záró Észrevételek felépítését követi.[4] Módszertanilag pedig a 2021. évben megjelent vagy a 2021-re vonatkozó statisztikai adatok, kutatási eredmények, jelentések, publikációk, nyilvános események beszámolói, illetve sajtómegjelenések alapulvételével készül a Gyermekjogi Jelentés. Minden jelen cikkben hivatkozott adat és információ forrása megismerhető a "Gyermekjogi Jelentés 2021" című online kiadványból.
A gyerekek valószínűleg kevésbé érzékelték, de 2021-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) volt a jogszabályalkotást tekintve második legaktívabb minisztérium mint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős akkor ágazati irányító.[5] Hosszú ideje komoly kihívást jelent a gyermekekkel foglalkozó szakmáknak (főleg a gyermekvédelemnek), hogy folyamatosan változó jogszabályi környezetben dolgoznak. Ez 2021-ben sem változott - összesen 832 releváns törvény, kormányrendelet, illetve szakmai rendelet született.
Az EMMI gyerekeket is érintő jogszabályai közül kiemelkednek az örökbefogadási folyamatot felgyorsítani hivatott "Gyermekeink védelmében informatikai rendszerre" (GYVR) való átállást érintő rendelkezések;[6] a gyermekvédelmi gyám működését érintő egyes változások;[7] illetve a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézettel (NSZI) kapcsolatos rendelkezések, mely utóbbi kezelésébe került át 2021-ben például a gyermekvédelmi hívószám is.[8]
A magyarországi örökbefogadások helyzetére reflektálva érdemes kiemelni, hogy a KSH adatai szerint 2021. december 31-én 1693 gyerek várt örökbefogadásra, míg az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2748, az egyedülállóké 298 volt. A statisztikák szerint 2016 óta először esett 1000 alá az örökbefogadások száma (901). Van még tehát tér a fejlődésre, fejlesztésre ezen a területen is.
2021-ben hatályba lépett több olyan fontos szabályozás, amely gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvényeket módosít egy előző évben kihirdetett jogszabálycsomagnak[9] köszönhetően. A legfontosabb módosítások közül, amelyek közvetlenül befolyásolják alapvető gyermekjogi jogok érvényesülését, kiemelendők az alábbiak:
- A házassági bontóperekben, szülői felügyelettel kapcsolatos eljárásokban csak kirendelt szakértői bizonyításra kerülhet sor. A kapcsolattartás megváltoztatása önálló keresetként is indítható. 2021. november 17-én hirdették ki az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kap-
- 27/28 -
csolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvényt, amely már lehetővé teszi, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, akár a váltott gondoskodásról, ha ez szolgálja a kiskorú gyermek érdekét, amit minden esetben a bíróságnak kell gondosan mérlegelnie. A szabályokat a 2022. január 1-je után indult bírósági eljárásokban lehet alkalmazni.
- A büntetőeljárási kódex[10] módosítása révén nagyobb hangsúlyt kapott az áldozatsegítés. A gyermekkorúak által elkövetett prostitúciós cselekmények nem valósítanak meg szabálysértést. Megemelték a gyermekek szexuális célú kihasználásával kapcsolatos esetekben kiszabható büntetési tételeket. Bevezették, hogy a gyermekvédelmi intézmények értesítést kapjanak a feltételes szabadságra bocsátás előtt két hónappal és szabadlábra helyezéskor, így van némi idejük felkészülni a helyzet értékelésére, és az esetleg szükséges intézkedések meghozatalára.
- Hazánkban is alkalmazni kezdik a Barnahus-módszert,[11] amelynek célja, hogy az igazságügyi meghallgatás ne traumatizálja tovább az áldozattá vált gyermeket. A meghallgatás ezért speciálisan képzett szakértő (rendőr és később szaktanácsadó) közreműködésével történik. A büntetőeljárási törvény 2021. január 1-jétől hatályos - s már említett - módosítása már lehetővé teszi, hogy igazságügyi szakpszichológus vagy a Gyvt.-ben[12] meghatározott szaktanácsadó kérdezze ki a büntetőeljárási kihallgatásban érintett gyermekeket, akiket eddig a rendőrség munkatársai hallgattak ki.
- 2021 nyarán fogadta el az Országgyűlés a komoly társadalmi vitát eredményező úgynevezett pedofilellenes törvényt,[13] melyet hazai és nemzetközi szinten is számos kritika ért. A törvénycsomag által módosult a gyermekvédelmi, a családvédelmi, a köznevelési, a gazdasági reklámtevékenységről szóló, illetve a médiatörvény is. Ennek eredményeképpen a különböző nemi identitások és szexuális orientáció bármilyen ábrázolása vagy megvitatása akár az iskolákban, akár a televízióban jogellenessé vált Magyarországon. Oktatási, nevelési intézményben szexuális felvilágosítást, lelki egészségfejlesztést, szerhasználati ártalmakkal kapcsolatos órákat csak a jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vétele után tarthat intézményen kívüli szervezet vagy szakember.
A jogszabályok szintjén tehát számos pozitív, az előrelépés lehetőségét magában hordozó és néhány komoly kritikát kiváltó változás történt 2021-ben - ezek gyakorlati érvényesüléséről és az érintett gyerekek életére, jogaira gyakorolt hatásáról csak a következő években fogunk tudni számot adni.
A gyerekekre vonatkozó normakörnyezetet a jogalkotókon kívül az Alkotmánybíróság is komolyan befolyásolta 2021-ben. Határozatai közül kiemelkedik a 9/2021. (III. 17.) AB határozat,[14] amely alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette a köznevelési törvény azon rendelkezését, amely kizárta a 4-5 éves kor közötti gyermekek esetében az óvodalátogatás alóli felmentést. A döntést a testület azzal indokolta, hogy előfordulhatnak olyan egyedi élethelyzetek, amelyek a családi környezetben történő nevelést indokolják, valamint hogy az iskolaérettség megállapítása elsősorban a szülő joga. A 17/2021. (V. 13.) AB határozat[15] pedig a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességét állapította meg arra hivatkozva, hogy nincs olyan garanciális szabály, amely biztosítaná, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek az óvodai nevelés során megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, amely esélyt ad nekik arra, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
