Az apportálás nem szünteti meg azokat a jogokat sem, amelyeket harmadik személy az apport tárgyán akár dologi, akár kötelmi jogi alapon gyakorol. Ilyen jog lehet mindenek előtt az ingó dolgot vagy ingatlant terhelő haszonélvezet, zálogjog vagy bérlet. Itt meg kell jegyezni, hogy ingatlanon szerződés alapján a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jöhet csak létre, tehát a tulajdoni lap megtekintésével tudomást lehet róla szerezni. A törvény alapján keletkező haszonélvezet (ez a túlélő házastársat illeti meg) keletkezésének nem feltétele ugyan az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, azonban a társasággal szemben csak a társasági szerződést megkötő tagok rosszhiszeműsége esetén érvényesíthető [Ptk. 158. § (1)-(2) bek.].
Mint már láttuk, a jogsértő apportálás a Ctv. 48. §-ának (2) bekezdése folytán nem hozza magával a társasági szerződés érvénytelenségét, azonban a jogaiban sértett harmadik személy érvényesítheti az apport tárgyára vonatkozó jogait: fedezetelvonó szerződés esetén a jogosult az apportált dologra végrehajtást vezethet, a tulajdonos a dolgot visszakövetelheti, a haszonélvező igényt tarthat a dolog használatára. Ezek után a hiányzó, nem pénzbeli betét kérdését a társaság tagjainak (részvényeseinek) egymás közti viszonyukban kell rendezniük.
Amennyiben harmadik személy elvonja az apport tárgyát a gazdasági társaságtól, az apportáló tag felelőssége nyilvánvaló, ennek jogi alapja és módja azonban további megfontolást igényel.
A jogalap szempontjából több jogszabály alkalmazása is szóba jöhet.
3.1. A Gt. 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott felelősség kézenfekvőnek látszik, alkalmazására azonban csak szűk körben kerülhet sor. Ezen az alapon az apportőr csak a társaság tulajdonába adott vagyontárgy túlértékelése miatt tehető felelőssé. Az alacsonyabb értékért való felelősség megállapítható akkor, ha az apportált dolgot harmadik személy olyan joga terheli, amely a dolog értékét csökkenti, vagy amelyért a társaságnak kell helytállnia (például a dolog megtartása végett kifizeti a harmadik személy követelését).
3.2. A nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetén cégbejegyzési feltétel. Nem ez a helyzet a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében.
Ehhez képest addig, amíg
a) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság még az előtársasági létszakában van, a tagoknak széles körű lehetőségük van arra, hogy a tagok valamelyike által szolgáltatni vállalt nem pénzbeli betéttel kapcsolatos nehézségeket rendezzék, akár úgy is, hogy a társasági szerződés vagy alapító okirat részleges semmissége miatt megválnak az apport szolgáltatását vállaló tagtól. [Itt azonban figyelemmel kell lenni a Gt. 15. § (1) bek. a)-b) pontjaiban írtakra is!] Ettől eltérően a felek megállapodásának hiányában
b) a közkereseti és a betéti társaság esetében a cégbejegyzés után is (bár ekkor a társasági szerződés semmisségére már nem lehet hivatkozni) a tag tagsági viszonya a Gt. 92. §-ának a) pontja alapján megszüntethető, ha vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. Magától értetődő, hogy ez a jogkövetkezmény alkalmazható akkor is, ha a már átadott vagyontárgyat harmadik személy vonja el a társaságtól, vagy a társaságnak a vagyontárgy megőrzése végett áldozatot kell vállalnia.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
