2019. szeptember 24-én Bóka Jánost, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi és európai uniós igazságügyi együttműködésért felelős államtitkárát fogadta Nela Kuburović, Szerbia igazságügyi minisztere Belgrádban.
A megbeszélés keretében a felek áttekintették Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatának helyzetét, és különösen az igazságszolgáltatás megerősítését szolgáló szerb alkotmánymódosítás állását. Bóka János a magyar igazságügyi tárca részéről hangsúlyozta, a magyar álláspont szerint hiteles uniós tagsági perspektívát kell kínálni Szerbiának, Magyarország számára déli szomszédunk mielőbbi csatlakozása stratégiai érdek. Felajánlotta, hogy a magyar Igazságügyi Minisztérium megosztja tapasztalatait a szerb féllel, és a csatlakozási folyamatban technikai segítséget nyújt számára. Nela Kuburović szerb igazságügyi miniszter bemutatta a kisebbségi jogok érvényesítése terén tett erőfeszítéseket, különös figyelemmel az arányos kisebbségi részvétel biztosítására az igazságszolgáltatásban és a jogászi szakmák terén.
A megbeszélésen a magyar fél felvetette az 1968-ban megkötött, majd 1986-ban módosított és máig hatályban lévő kölcsönös és a határon átnyúló polgári ügyekben is alkalmazandó jogsegélyegyezmény felülvizsgálatának lehetőségét. Az egyezmény Magyarország egyik leggyakrabban alkalmazott kétoldalú megállapodása, ugyanakkor az eltelt idő során a szerződő felek helyzete és a nemzetközi jogi környezet is jelentősen megváltozott. Az új megállapodás megkötése nemcsak az európai uniós joggal való összhang megteremtése szempontjából fontos, de egyszerűsítené a számos polgár életét közvetlenül érintő kétoldalú ügyeket és hozzájárulna az igazságszolgáltatási eljárások modernizációjához is. A szerb fél kifejezte nyitottságát a megállapodás felülvizsgálatára.
Végül a 2015-ben megkötött, a két Igazságügyi Minisztérium európai integrációs együttműködési megállapodása alapján Bóka János államtitkár és Čedomir Backović miniszterhelyettes aláírták az együttműködés 2020 júniusáig végrehajtandó lépéseinek akciótervét. Az akciótervben az Emberi Jogok Európai Bíróságának, valamint az Európai Unió Bíróságának ítéleteivel, a bilaterális és multilaterális igazságügyi együttműködéssel, továbbá az Európa Tanács Igazságszolgáltatás Hatékonyságának Vizsgálatával Foglalkozó Bizottsága működésével kapcsolatos szakértői konzultációk szerepelnek. A programokra Magyarországon, illetve Szerbiában felváltva kerül sor.
(2019. szeptember 24.)
XXI. század egyik legnagyobb kihívása annak a változásnak a jogi lekövetése, amely csaknem húsz éve zajlik körülöttünk - jelentette ki az igazságügyi miniszter október 10-én, Zalakaroson.
Varga Judit a 43. Jogász Vándorgyűlésen azt mondta: a hatalmas techcégek "elképesztő mennyiségű adatot tudnak rólunk", hiszen az életünk egy általuk irányított online térben zajlik. Éppen ezért fontos feladat a globális technológiai cégek alapos vizsgálata, amelyek mára "olyan gazdasági és informális hatalomra tettek szert, amelyekhez hasonlóra néhány évtizeddel ezelőtt csak államok lettek volna képesek" - tette hozzá. Kifejtette: az Alaptörvény védi a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül. Az Alkotmánybíróság pedig már 1992-ben megfogalmazott véleményében azt írta, az alkotmány a szabad kommunikációt biztosítja, és nem annak tartalmára vonatkozik a szabad véleménynyilvánítás alapjoga, vagyis minden véleménynek helye van. "Ha egy állam úgy válogatna a vélemények között, amint azt ma a technológiai óriások megteszik, mindenki cenzúrát kiáltana" - mondta Varga Judit. Hozzátette, hogy nem a gyalázkodó, az emberi méltóságot és a közösségek méltóságát sértő tartalmakat szeretnék megvédeni; az Alaptörvény is kimondja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások megsértésére. "Nem kevesebbért küzdünk, mint azért, hogy a techóriások se alakíthassanak ki véleménymonopóliumot, tartsák tiszteletben a szólásszabadságot, és a vélemények között ne ideológiai alapon válogassanak" - közölte. Varga Judit szólt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium új feladatköreként az európai uniós politikák összehangolásával is foglalkozik. Azáltal, hogy az igazságügyi tárcához tartozik a klasszikus igazságügy és az európai ügyek, a miniszternek "Magyarország ügyvédjeként" is helyt kell állnia, ha arról van szó, hogy az ország közjogi és anyagi érdekeit érvényre juttassa az uniós intézményekben - tette hozzá. Kiemelte: "kötelességünk fellépni azért", hogy az Európai Unió szervei ugyanazzal a lelkesedéssel és alapossággal kérjék számon a jogállamiság elvének érvényre jutását nemcsak minden tagállamban, de saját intézményeik esetében is. A Trócsányi László biztosi jelölésével kapcsolatban folytatott eljárás során "nem a jogszabályok betartásával járt el" a testület, nem politikai döntést kellett volna hoznia - jelentette ki Varga Judit. Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy hivatali elődei alatt megvalósult a jogrendszer teljes megújítása, elkészült az Alaptörvény, valamint az államszervezetet megújító törvények és a két nagy anyagi jogi kódex: a Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv. Emellett az Országgyűlés
- 40/41 -
elfogadta az eljárásjogi kódexeket, megújult a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás és a büntetőeljárás, valamint új törvény készült a választottbíráskodásról és a nemzetközi magánjogról is. "Ne gondolja senki, hogy a nagy kodifikációk befejezésével munka nélkül maradt volna a minisztérium" - mondta, hozzátéve: a kódexek hatályosulását folyamatosan vizsgálják, és gyűjtik a gyakorlati tapasztalatokat. Az utólagos hatásvizsgálat mellett a nagy kódexekhez hasonló jelentős feladat lesz Magyarország jogi versenyképességének növelése érdekében a fizetésképtelenségi eljárás megújítása - jelezte Varga Judit.
(2019. október 10.)
A sok évszázados magyar-francia kapcsolatokon belül különösen gyümölcsöző az igazságügyi együttműködés -mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Francia-Magyar Jogi Napok elnevezésű rendezvény megnyitóján Budapesten október 11-én. A miniszter kiemelte a kölcsönös megértés és együttműködés fontosságát, ami elengedhetetlen a jogharmonizációhoz. Varga Judit megjegyezte, hogy az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként létrejött Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet is a pénteki rendezvény témájához hasonló területen tevékenykedik.
Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese felszólalásában méltatta a magas szintű és eredményes magyar-francia bírósági kapcsolatokat. A Budapesti Francia Intézetben rendezett egész napos Francia-Magyar Jogi Napokon magyar és francia bírák, ügyészek és jogtudósok tartanak előadásokat többek között az egységes nemzeti és uniós joggyakorlat, a versenyjog, a nyomozás és az alternatív vitarendezési eljárások témakörében.
(2019. október 11.)
Varga Judit igazságügyi miniszter és Mohamed Benabdelkader, a Marokkói Királyság igazságügyi minisztere 2019. október 21-én Marrákesben aláírták a kiadatási és az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményeket. A két egyezmény aláírását több évre visszamenő, szoros együttműködés, egyetértési megállapodás és cselekvési terv aláírása előzte meg. A mai napon létrejött kiadatási egyezmény olyan kötelezettséget keletkeztet a két ország között, amely elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy a Magyarországon körözött, és Marokkóban tartózkodó bűnözőket kiadja Marokkó, illetve megakadályozza, hogy az onnan szökött bűnözők menedékre leljenek hazánkban.
Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény biztosítja annak a lehetőségét, hogy a Magyarországon elítélt, marokkói állampolgárságú bűnelkövetők, illetve a Marokkóban bíróság elé állított, magyar állampolgárságú elítéltek a büntetést saját hazájukban töltsék le, elősegítve ezzel az elítélteknek a társadalomba való visszailleszkedését.
(2019. október 21.)
Az Alkotmánybíróság és az Igazságügyi Minisztérium közötti együttműködés keretében került megszervezésre az országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny, mely az Alkotmánybíróság teljesülési tárgyalótermében zajlott a nyolc magyarországi jogi kar egy-egy csapatának részvételével. A szimulációs ülést dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke vezette, részt vettek továbbá dr. Bitskey Botond főtitkár és dr. Szalay Péter alkotmánybíró is. Az eredményhirdetésen az Igazságügyi Minisztériumot dr. Völner Pál miniszterhelyettes képviselte. Hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság és az Igazságügyi Minisztérium közötti együttműködési megállapodás ez év márciusában azzal a szándékkal került aláírásra, hogy hosszú távon hagyomány válhasson ebből a rendezvényből.
A Minisztérium számára kiemelkedően fontos a jogászképzés támogatása és színvonalának emelése, amely a vidéki jogászösztöndíjakon, az országos kutatási és oktatásfejlesztési programokon, a doktori iskolák támogatásán, illetve a tehetséggondozó rendezvényein keresztül valósul meg - tette hozzá. Az Alkotmánybíróság ülésének szimulációja keretében a versenyben részt vevő jogi karokról delegált joghallgató "bírák" és az Alkotmánybíróság tagjai tárgyalnak meg egy, az Alkotmánybíróság által kidolgozott megoldandó jogesetet, amely egy befogadott valódi alkotmányjogi panaszindítvány tárgyában született határozat tervezetének előkészítése és megvitatása. A teljesülési szimulációs tárgyalást írásbeli anyagok, észrevételek készítése és körözte előzte meg az egyes csapatok között az Alkotmánybíróság eljárásrendje szerint.
(2019. november 7.)
Varga Judit igazságügyi miniszter november 13-án fogadta Jurij Csajka-t, az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyészét és delegációját, akivel kétoldalú találkozó keretében együttműködési megállapodást írtak alá Budapesten. Mindkét fél megerősítette, hogy országaink között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés hosszú időre tekint vissza, mindkét ország elkötelezett a határon átnyúló és szervezett bűnözés elleni küzdelem mellett. A megállapodás megerősíti, hogy a felek együttműködnek a kiadatás és kölcsönös jogsegély területén. Ezen kívül a felek megegyeztek a tudományos-kutatási tevékenység mindkét felet érintő kérdéseiben és vállalták az IM és az orosz Legfőbb Ügyészi Hivatal szervei közötti szakmai képzések megszervezését.
- 41/42 -
A megállapodás nem minősül nemzetközi szerződésnek, nem keletkeztet jogokat és kötelezettségeket. A szándéknyilatkozat alapján a magyar és orosz hatóságok folytatják a már eddig is jól működő egyeztetéseket, szakértőket küldhetnek tanulmányútra egymás hatóságaihoz, tájékoztatják egymást a jó gyakorlatokról és tapasztalatot cserélnek a nemzetközi együttműködés gyakorlati megvalósításáról. A találkozón a felek érintettek aktuális európai ügyeket is mint a migráció, amellyel kapcsolatban az orosz fél elismerően nyilatkozott a magyar álláspontról és gyakorlatról, szemben az Európai Unió sokszor az emberek akaratától elhatárolódó ügykezelésével.
(2019. november 13.)
Magyarország számára elfogadhatatlan a kohéziós pénzek tervezett nagyarányú megvágása, ugyanis az egyelőre kevésbé jól teljesítő uniós tagországok megerősödésével egész Európa gazdasága sikeresebb lesz - jelentette ki az igazságügyi miniszter Hágában november 14-én. Varga Judit tájékoztatása szerint a hét elején Párizsban, valamint a november 14-ei, Hágában tett látogatása során is világossá tette, hogy kohéziós pénzek kölcsönös előnyökkel járnak. Fontosnak nevezte, hogy a domináns, nettó befizető országok megismerjék, megértsék és saját érdekükben is elfogadják, hogy a kohéziós politika erős maradjon - mondta az igazságügyi miniszter. "Fontos olvasni a számok között is. A tagországi befizetéseket vizsgálva Magyarország több nettóbefizető állammal szemben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában több terhet visel" - mondta a miniszter.
A kohéziós támogatások feltételekhez kötésével összefüggésben azt mondta, az Európai Uniónak számos eszköze van arra, hogy pénzügyi fegyelmet követeljen meg a költségvetési pénzek tagállami költése során. Ezért fontos, hogy a jogállamisági kritériumok ezen eszközök megalkotásánál is érvényesüljenek. Magyarország számára azonban elfogadhatatlan az, hogy a tervezet szövege nem ezt tükrözi - húzta alá. Tájékoztatása szerint a Ferdinand Grapperhaus holland igazságügyi és biztonsági miniszterrel, valamint a Stef Blok külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken rámutatott, hogy a kohéziós pénzek közvetlen kifizetésénél hatalmas földrajzi aránytalanság van. Az újonnan csatlakozott tagállamok eddig csak 5 százalékban részesedtek a büdzséből, amelyen mindenképpen javítani kell. Fontos, hogy a gazdasági olló ne nyíljon tovább, hanem egyensúlyt lehessen teremteni a tagállamok között - szögezte le. Varga Judit elmondta azt is, hogy a megbeszélések során holland kollégáival egyetértettek abban, hogy a jogállamiság kevesebb politikai figyelmet és több jogi elemzést igényelne. Ezért az Európai Uniónak az igazságügyi minisztereket tömörítő tanácsában jobb helye lenne az arról jelenleg tartó diskurzusnak. Magyarország nem tud támogatni egy olyan jogállamisági mechanizmust, amely elveszítené kormányközi jellegét és újabb politikai nyomásgyakorlásra alkalmas eszközt adna az Európai Bizottság kezébe - tette hozzá az igazságügyi miniszter.
(2019. november 14.)
A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben - jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. A miniszter jelezte, a parlament igazságügyi bizottságát kérik fel az erről szóló módosító javaslat benyújtására. Közölte: az EU második legrosszabbul fizetett bírái a magyar bírók, legutóbb 2004-ben volt átfogó illetményrendezés az igazságügyi területen; 2016-tól három ütemben, kis mértékben nőtt a bírák illetménye, az ügyészeknél pedig 2018-ban volt pótlékrendezés. Varga Judit felidézte: miniszteri kinevezésekor ígéretet tett az igazságügyi dolgozók illetményének rendezésére, most a jól teljesítő gazdaságnak köszönhetően ez megtörténhet. A tárcavezető kiemelte: 2020-tól átlagosan 32, illetve 21 százalékos illetményemeléssel "egy szintre hozzák" a bírák és ügyészek fizetését, majd 2021-ben és 2022-ben együtt emelik tovább. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a döntés közel háromezer bírát és kétezer ügyészt érint. A bírák illetményemelése 2020-ban 9,5 milliárd forintot tesz ki, az ügyészeké pedig 4,5 milliárdot. Az előbbiből az OBH 3 milliárdot, az utóbbiból az ügyészség 1,5 milliárdot biztosít, a fennmaradó összeg pedig a központi költségvetést terheli.
(2019. november 20.)
Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár vett részt a Bel- és Igazságügyi Tanács 2019. december 3-i ülésén Brüsszelben. Magyar szempontból kiemelt fontosságú, hogy a miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el a bűncselekmények áldozatainak biztosított jogok jövője kapcsán, amely többek között uniós stratégia kialakítását vetíti elő. A miniszteri eszmecsere során Bóka János tájékoztatta a Tanácsot, hogy Magyarországon jelenleg folyamatban van az áldozatsegítési rendszer fejlesztése. A cél egy teljes körű nemzeti hálózat kiépítése új áldozatsegítő központok megnyitásával, amely nagyban elősegíti majd az áldozatvédelmi szolgáltatásokhoz, valamint a releváns információkhoz való hozzáférést. Az államtitkár utalt arra, hogy Magyarország vezető szerepet töltött be az Áldozati Jogok Európai Hálózatának (European Network of Victims Rights - ENVR) újjászervezésében. Támogatjuk az ENVR szerepének megerősítését is, ugyanis a hálózat fórumot nyújt az áldozati jogokkal foglalkozó szakemberek számára az együttműködés mélyítéséhez és a legjobb gyakorlatok megosztásához.
A miniszterek munkaebéd keretében vitatták meg a Bel-és Igazságügyi Tanács lehetséges szerepét az Európai Bizottság tervezett új jogállamisági ciklusával összefüggésben. A jogállamisági ciklusban a Bizottság évente értékelni kívánja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, e mechanizmus részletei azonban még tisztázatlanok és vitatottak. Bóka János államtitkár ezzel összefüggésben úgy érvelt, nem
- 42/43 -
vitatjuk, hogy az igazságügyi miniszterek is tarthatnak a hatáskörükbe tartozó, jogállamiságot érintő kérdésekben szakmai vitákat, ilyenek szervezése azonban nem vezethet sem tartalmi, sem eljárásjogi szempontból duplikációhoz. Idő előttinek tartjuk ugyanakkor, hogy a Bizottság még nem kidolgozott jogállamisági ciklusával összekapcsoljuk az Igazságügyi Tanácsok tematikus szakmai vitáit. Magyarország hasonló megfontolásoktól vezérelve nem tudta támogatni 2019. november 19-én a 2014-es, konszenzuson alapuló, tematikus tanácsi jogállamisági párbeszédnek a Bizottság éves jelentésén alapuló jogállamisági helyzetértékeléssé történő átalakítását. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a Bizottság jövőbeni jogállamisági ciklusára épülő bármilyen kezdeményezés feltétele a Magyarország és a Bizottság közötti politikai bizalom újraépítése.
A tanácsülésen sikerült konszenzusra jutni a polgári jogi ügyekben a bizonyítékok másik tagállamból való beszerzésére, illetve az eljárásokkal összefüggő iratok kézbesítésére irányuló jogsegélyről szóló javaslatok tekintetében. A javaslatok hozzájárulnak az eljárások hatékonyabbá tételéhez és gyorsabb lefolytatásához, elsősorban a tagállamok bíróságai közötti elektronikus kommunikáció erősítésével. Magyarország álláspontja szerint e javaslatok kiegyensúlyozott kompromisszum eredményeit tükrözik, aminek köszönhetően a vonatkozó rendeletek pozitív irányban fognak változni. Hazánk nagy jelentőséget tulajdonít a digitális megoldások igazságügy területén való meghonosításának.
A miniszterek eszmecserét folytattak a polgári igazságügyi együttműködés jövőjéről, iránymutatásaikat tanácsi következtetésekben is rögzítették. Hazánk álláspontja szerint a közeljövőben elsősorban a létező uniós normák hatékony végrehajtására és implementálására kell koncentrálni. A hatályos uniós normák komplexitása komoly kihívás elé állítja a jogalkalmazókat, ezért minden eszközt meg kell ragadni a munkájuk megkönnyítése érdekében. Az új jogalkotási kezdeményezések kapcsán azok nyilvánvaló hozzáadott értékét, és az állampolgárok, illetve vállalkozások szempontjából kimutatható valódi szükségességét kell szem előtt tartani.
(2019. december 3.)
A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó európai uniós tanácsi meghallgatás egy kívülről irányított kérdésekből álló eljárás, amelynek keddi ülése folyamán bebizonyosodott, hogy bizonyos érdekcsoportok meg akarják osztani a tagállamok közötti egységet - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben december 10-én.
Az Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott meghallgatást követően Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel és Kovács Zoltánnal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján, magyar újságíróknak nyilatkozva Varga Judit azt mondta: Európát felosztották jó és rossz tagállamokra. Bizonyos erők pedig meg akarják büntetni azokat az országokat, amelyek nemet mondanak az "európai fősodor" hangoztatott álláspontjára - tette hozzá. Bebizonyosodott, ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar delegáció minden kérdésre kimerítő válaszokat adott - hangoztatta a miniszter. Elmondta azt is, hogy a meghallgatáson a kérdezők száma azt mutatja, hogy egyre alacsonyabb az érdeklődés a boszorkányüldözésnek nevezhető politikailag motivált eljárás iránt. Mivel az eljárásnak nincs értelme, az ülésen azt javasolta kollégáinak, hogy t érjenek vissza arra a korábbi, Belgium és Németország ajánlotta javaslatra, amely kölcsönös tiszteleten alapuló, kormányközi egyeztetéseket javasol mindenfajta jogállamisággal összefüggő aggály felvetődése esetén.
Magyarország elutasítja a megbeszélések kioktató stílusát. Bármifajta eljárás folyamán csak egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek vitájáról lehet szó - húzta alá az igazságügyi miniszter. Palkovics László a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a meghallgatáson sem a magyar felsőoktatás, sem a magyar kutatási tevékenység nem érdekelte a kérdezőket. Szavai szerint mindez azt bizonyítja, hogy "egy jogi eljárás tanúi vagyunk". Az időről időre feltett kérdések nem viszi előre a megbeszélést, ezért lassan el kell dönteni, hogy van-e még értelme foglalkozni az üggyel - mondta. Azok, akik korábban aggodalmukat fejezték ki a magyar tudomány szabadsága miatt, már nem kérdeznek ilyeneket, hiszen meggyőződhettek arról, hogy az nincs veszélyben. Ha az ügyben bizalom mutatkozna a tagállamok között, és nem a sajtóban megjelentek vagy álhírek alapján próbálnának párbeszédet folytatni, előrehaladást lehetne elérni, de ez a meghallgatás alapján nem érdeke senkinek sem - tette hozzá a miniszter.
(2019. december 10.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2019. december 10. * * * ■
Visszaugrás
