A Heidelbergi Egyetemen (Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg) a Polgári Eljárásjogászok Világszervezetének (Association of Procedural Law - IAPL) megbízásából 2011. július 25-30-án került sor a német, angol és spanyol nyelvű konferencia megrendezésére, mely a "Procedural Justice", azaz "Az eljárás(jog)i igazságosság" címet viselte. Feltehetően a téma érdekessége, illetve a kitűnő szervezés miatt meglehetősen sokan regisztráltak a világkonferenciára: a világ öt kontinense képviseltette magát az előzetesen regisztrált háromszázötvenhárom, a polgári eljárásjoggal foglalkozó szakember révén. A jelen beszámoló szerzője a Kester-Haeusler Stiftung ösztöndíjasaként vehetett részt a konferencián.
A manapság a polgári eljárásjogászok között egyik legtöbbet tárgyalt témáról tartott konferencia résztvevőit július 25-én Peter Gottwald professzor, az IAPL elnöke, illetve Thomas Pfeiffer professzor, a Heidelbergi Egyetem rektorhelyettese, valamint Herbert Kronke professzor, a Heidelbergi Egyetem Jogi Karának dékánja köszöntötte. Őket a tudományos rendezvény házigazdája, Burkhard Hess professzor követte. A formális megnyitó után a konferencia nyitóelőadását Michele Taruffo, a Paviai Egyetem (Olaszország) professzora tartotta, aki rendkívül érdekes és meglehetősen mély gondolatokat ébresztő előadásában a jogegységesítéssel, illetve annak jövőjével foglalkozott.
A négy napig tartó konferencia során összesen hét nézőpontból vizsgálhatták meg a résztvevők az igazságosságnak a polgári per során való érvényesülését a referensek, illetve a nemzeti referensek jóvoltából.
A konferencia első témája az "International Insolvency Law", azaz "A nemzetközi fizetésképtelenségi jog" címet viselte. A téma Peter Gottwald és Thomas Pfeiffer professzorok vezetésével került feldolgozásra. Az első referens, Paul Oberhammer, a Bécsi Egyetem (Ausztria) professzora az "Internationales Insolvenzrecht - Strukturen und Perspektiven", azaz "Nemzetközi fizetésképtelenségi jog - Szerkezetek és Perspektívák" című előadásában a nemzetközi fizetésképtelenségi jog történetének bemutatása után a joganyag aktuális állapotát, a gyakran felmerülő problémákat, illetve a joganyagok versengéseinek tipikus eseteit mutatta be a hallgatóság számára, s egyszersmind megoldásokat, lehetséges fejlődési irányokat is megjelölt. A téma második referense, Weigou Wang, a Kínai Politikatudományi és Jogi Egyetem (Peking, Kína) professzora "National Report for the People’s Republic of China", azaz "Nemzeti jelentés a Kínai Népköztársaságról" című referátumában a kínai fizetésképtelenségi eljárást mutatta be rendkívül részletesen: a fizetésképtelenségi jog fejlődéstörténetét, a fizetésképtelenségi eljárások fajtáit, megindításuk feltételeit, az eljárási szereplőket, az eljárás megindításának joghatásait, majd a fizetésképtelenségi eljárások irányvonalait. A referátumok után a téma megvitatására került sor, melynek keretében főként a Paul Oberhammer professzor által felvázolt perspektívákra érkeztek visszajelzések.
A konferencián részt vett Max Stadler, a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is, aki az első téma tárgyalása után köszöntötte a résztvevőket és az "Effective legal protection as a guarantor of a modern rule of law", azaz "A hatékony jogvédelem, mint a modern jogállamiság követelményének garanciája" c. előadásában az anyagi és eljárási jog egymáshoz való viszonyának elemzése után bemutatott néhány olyan intézkedést, melyet a Német Szövetségi Köztársaság tett a hatékony jogvédelem érdekében.
A szervezők a konferencia második témájának címéül a "Model Laws and National Tradition", azaz "Modelltörvények és nemzeti hagyomány", vezető elnökéül pedig Oscar G. Chase-t, a New York-i Egyetem (USA) professzorát választották. A témában az első referátumot Frédérique Ferrand, a Jean Moulin Egyetem (Lyon, Franciaország) professzor asszonya, a második referátumot pedig Roberto Omar Berizonce, a Latin-amerikai Intézet (La Plata, Argentína) professzora tartotta. Előadásaikban először a modelltörvény, illetve a nemzeti hagyomány fogalmi ismérveit próbálták meg tisztázni, majd ezeknek az egymásra gyakorolt hatásait elemezték és ebből próbáltak meg a jövőre nézve következtetéseket levonni a polgári eljárások vonatkozásában. Ennek nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a polgári eljárásoknak a modelltörvények útján való alakítása, illetőleg alakulása inkább csak egy viszonylagos strukturálódást von maga után, mint teljes egységesedést. Ezen álláspontot osztotta a hallgatóság is: a referensek előadásai után lezajlott vitában ugyanis többen a teljes egységesítés, illetőleg egységesedés lehetetlenségére hívták fel a figyelmet.
A harmadik téma a "Private Law Enforcement", azaz a "Magánjogi jogérvényesítés" címet kapta, levezető elnöke pedig Frederico Carpi, a Bolognai Egyetem (Olaszország) professzora volt. A téma első referensének, Stephen B. Burbank, a Pennsylvaniai Egyetem (Philadelphia, USA) professzorának előadásában az Amerikai Egyesült Államok és egyéb common law jogrendszerrel bíró államok magánjogi jogérvényesítési lehetőségeiről hallhattak a konferencia résztvevői.
-53/54-
Az amerikai professzor referátumában részletesen beszélt azon történeti, kulturális és politikai tényezőkről, melyek közvetlen hatással bírnak a common law jogrendszerekben és különösen az Amerikai Egyesült Államokban lehetséges magánjogi jogérvényesítésre, majd ennek fényében mutatta be a jogérvényesítés lehetőségeit, s előadása végén a fogyasztók védelme érdekében rögzített magánjogi jogérvényesítési lehetőségekre külön kitért. A téma második referenséül Manuel Ortells-Ramost, a Valenciai Egyetem (Spanyolország) professzorát kérték fel, aki "Protecting supra-individual legal interests: enforcement action by public administration institutions, civil Justice and a combination of protection systems", azaz "A szupra-individuális jogi érdekek védelme: a közigazgatási szervek, a polgári igazságszolgáltatás jogérvényesítő tevékenysége és a védelmi rendszerek kombinációja" című előadásában a napjainkban alakuló új szociális és gazdasági helyzet kapcsán elemezte a magánjogi jogérvényesítés egyes szegmenseit, ezek közül is kiemelve a hatékonyság kérdését.
A sokak által előzetesen várt negyedik téma a "Judicial Cooperation", azaz az "Igazságügyi együttműködés" címet viselte, levezető elnöke Loïc Cadiet, a Sorbonne Egyetem (Párizs, Franciaország) professzora lett. A tudományos rendezvény házigazdája, Burkhard Hess, a Heidelbergi Egyetem professzora tartotta a téma első referátumát. Hess professzor a rendkívül élvezetes és magas színvonalú előadásában a polgári eljárások körében nem is olyan régen végbement paradigmaváltásból kiindulva mutatta be az egyes szabályozási területek, mint például a kézbesítés, a bizonyítás, a családi és tartási ügyek, illetve a fizetésképtelenségi eljárás fejlődési irányait. A német professzor ezután kitért még az igazságügyi együttműködés és az emberi jogok érvényesülése között megbúvó konfliktusokra, s előadása végén az igazságügyi együttműködés modern eszközeit, illetve a különböző szervek közötti kommunikációt tette vizsgálódásának tárgyává. Második referensként Manabu Wagatsuma, a Tokiói Metropolitan Jogi Iskola (Japán) professzora szólalt fel, aki az igazságügyi együttműködést egy meglehetősen sajátos szemszögből tárgyalta "The cooperation between judge and parties and among judges", azaz "Együttműködés a bíró és a felek között, illetve a bírák között" címmel. A japán professzor előadásában rámutatott arra a tényre, hogy a felek autonómiája és az igazságszolgáltatásban betöltött hagyományos szerepek dramatikusan megváltoztak, s a bírák széles mérlegelési jogköre és rugalmassága kitűnő terepet szolgáltathat az igazságügyi együttműködéshez, azonban feltétlenül mérlegelni kell a célszerűséget és a felek jogainak védelmét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
