A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Módtv12.) 2023. december 22-én a Magyar Közlöny[2] 2023. évi 187. számában került kihirdetésre. A törvény rendelkezései - néhány kivételtől eltekintve - 2024. január 1-jén léptek hatályba. A Módtv12. célja a sporttal kapcsolatos jogszabályok aktualizálása és a sportágak fejlődésének támogatása. A Módtv12. indokolása az Indokolások Tára[3] 2024. évi 1. számában található meg.
Az igazolt sportolói jogviszony bevezetése a sportolók és sportszervezetek közötti kapcsolatot szabályozza. Ezen új jogviszony alapján a sportolók sporttevékenységet folytathatnak a sportszervezetnél anélkül, hogy tagsági jogviszonyt létesítenének vagy amatőr sportszerződést kötnének. A sportszervezeteknek kötelező minden sportolójukat egy nyilvántartásba regisztrálni, amely az igazolt sportolói jogviszony alapját képezi. Ezen jogviszony keretében a sportolók játékjogát is átruházzák a sportszervezetre. Fontos azonban megjegyezni, hogy az új szabályok nem tiltják az eshetőleges tagsági jogviszony létrehozását vagy fenntartását, illetve a sportoló és a sportszervezet közötti szerződéskötést.
Az igazolt sportolói jogviszony, amely alapvetően határozatlan időtartamú, a sportolói szolgáltatások használatát célozza. Ezért egyszeri vagy ismétlődő hozzájárulást kérhetnek, ami hasonló a korábbi tagdíjakhoz. Az igazolt sportoló versenyző státuszt kap a versenyengedély kiadása után. A versenyzők esetében továbbra is fennmarad az amatőr és a profi kategória, tehát az igazolt sportolói jogviszony mindkét csoport számára alapvető jogviszonyt képez. A sportszervezet sportszerződést köthet a versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval, amelyben a felek megállapodnak az igazolt sportolói jogviszonyon túlmutató feltételekről, valamint az alapszolgáltatáson felüli többletszolgáltatásokról.
a) Igazolt sportoló:
Ez a kategória azokat a sportolókat tartalmazza, akik igazolt sportolói jogviszonyban vannak egy sportszervezettel, de nem rendelkeznek versenyengedéllyel, amatőr sportszerződéssel vagy hivatásos sportolói munkaszerződéssel/megbízási szerződéssel.
b) Amatőr sportoló:
ba) Az amatőr sportolók között találhatók azok, akik igazoltak és versenyengedéllyel rendelkeznek, de nem kötöttek amatőr sportszerződést.
bb) Ebbe a kategóriába tartoznak azok az amatőr sportolók is, akik igazoltak, versenyengedéllyel és amatőr sportszerződéssel rendelkeznek.
c) Hivatásos sportoló: Idetartoznak azok az igazolt sportolók, akik munkaszerződéssel vagy megbízási szerződéssel rendelkeznek, így hivatásos sportolói státuszt kapnak.
Az új szabályozás szerint azon sportolók vonatkozásában, akik tagsági vagy szerződéses jogviszonyban sportolnak, 2024. szeptember 30-ig kell intézkedni az igazolt sportolói jogviszony létrehozásáról, a tagsági és szerződéses jogviszony felülvizsgálatáról, valamint annak fenntartásáról, megszüntetéséről vagy módosításáról [a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 78/S. § (1) bekezdés].
Az amatőr sportszerződések maximális időtartama is változik. Míg korábban 1 év (kiskorúnál) vagy 3 év (nagykorúnál) volt, most egységesen 4 év lehet a sportszerződések időtartama. Az Stv. 5. § (3) bekezdése alapján: A sportszerződést írásban kell megkötni. A sportszerződés kizárólag határozott időre, legfeljebb négy évre köthető. A sportszerződés - a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint - egy versenyrendszer vagy bajnokság időtartamára is megköthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időszakra sportszerződés érvényesen nem köthető.
Az igazolt sportolói jogviszony létrehozásához nem szükséges orvosi alkalmassági igazolás, sem a háziorvostól, sem a sportorvostól. A sportorvosi engedélyezésre vonatkozó korábbi szabályok azonban változatlanok maradtak.
- 69/70 -
Az egyesületek és sportszervezetek közötti jogviszony és kategóriák pontosítása fontos lépés a sportágak szervezeti struktúrájának tisztázásához. A különböző kapcsolódási kategóriák az alábbiak szerint kerülnek részletezésre:
Egyesületi sportoló, az a sportoló, aki nem vesz részt hivatalos versenyeken. Ez a személy aktív sportoló, aki az egyesületben rendszeresen edz, de nem vesz részt hivatalos versenyeken, így pedig nem minősül az egyesület versenyzőjének, mivel nem indul versenyeken.
Sportegyesület tagja lehet bárki, aki az egyesülethez mint civil szervezethez tartozik. Részt vesz a tag- gyűléseken, küldöttgyűléseken, választhat és választható a különféle tisztségekre.
Egyesületi versenyzőnek minősülnek azok, akik versenyeken indulnak, így az egyesület versenyzői. Az egyesületi versenyzők az egyesületet a sportágukban képviselik hivatalos versenyeken.
Egyesületi tag és sportoló esetében fennállhat az a helyzet, hogy az egyesület tagja egyúttal az egyesület versenyzője is. Az egyesületi tagok az egyesület ügyeiről a közgyűlésen dönthetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a jövőben az egyesületi sportolók nem tagdíjat, hanem egyesületi hozzájárulást fognak fizetni a klubjuk részére. Az óralátogatási mentesség a versenyeken induló diákoknak jár, és csak abban az esetben érvényes, amennyiben a testnevelésóra az órarend kezdetén vagy végén helyezkedik el.
Új rendelkezés (Stv. 11/B. §) módosítja a hivatásos sportolók és sportszakemberek munkaviszonyával kapcsolatos hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának határidőit. A korábbi egy év helyett most legfeljebb hat hónap áll a munkáltató rendelkezésére, hogy igényét érvényesítse a munkavállalóval szemben. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) - korábban a 2013. évi CCLII. törvénnyel módosított - 56. § (2) bekezdése alapján hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely nem sérti a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát. Ezen jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérét. Az Mt. 56. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedésre az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül kerülhet sor. Bűncselekmény elkövetése esetén ez az időtartam a büntethetőség elévüléséig terjed. Az Mt. 56. §-ához kapcsolódóan az Mt. 161., 162. és 285. §-ában foglalt további rendelkezéseket változatlanul alkalmazni szükséges.
Az Mt. 161. § (1)-(2) bekezdése szerint a munkabérből történő levonásra csak akkor van lehetőség, ha azt jogszabály írja elő, végrehajtható határozat rendelkezik arról a levonásmentes munkabérrészig, a munkavállaló kifejezetten írásban hozzájárul, vagy előlegnyújtás esetén. A munkáltatónak az írásban rögzített és indokolt intézkedését, amely hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, írásba kell foglalnia [Mt. 56. § (5) bekezdés]. A munkavállaló ezen intézkedés ellen a közléstől számított harminc napon belül keresetet nyújthat be az illetékes bírósághoz [Mt. 287. § (1) bekezdés c) pont], így a munkáltató intézkedése a jogvita jogerős elbírálásáig nem hajtható végre [Mt. 287. § (5) bekezdés]. Az Mt. 56. §-a alapján megállapított vagyoni hátrány iránti igényét a munkáltató fizetési felszólítással is érvényesítheti a munkavállalóval szemben, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegéig [Mt. 285. § (2) bekezdés]. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Ha a munkavállaló a határidőn belül nem vitatja a munkáltató fizetési felszólítását, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) foglalt további feltételek fennállása esetén az végrehajthatónak minősül [Vht. 23. § (1) bekezdés a) pont].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
