A megtévesztő sebesség megállapításának feltételei egzakt módon a magyar jogrendszerben nincsen meghatározva. Ennek körülírását a jogszabályi és jogértelmezési kereteken túl a bírósági gyakorlat elemzésével tehetjük meg. Ennek alapja a 6/1998 BJE határozat. Erre épülő bírósági határozatok is vizsgálat tárgyát képezik, melyet a tanulmány példaként említ hivatkozva a közelmúltban történt jogfejlődésre is a hatályos bírósági gyakorlat elemzésével. A tanulmány kitekint a jogon kívüli technikai fejlődésre is, mely alapjaiban írhatja át a megtévesztő sebességről alkotott hatályos felfogást.
A tanulmány célja annak körülírása, hogy milyen alapfogalmak tartoznak a közúti baleset okozása bűncselekményen belül a megtévesztő sebesség megállapíthatósága körébe. A büntetőjog elméleti alapok tisztázását követően kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy a bírósági ítéletek alapján kialakult gyakorlatot elemezhessük. A fogalmi körünkben meghozott alapvető bírósági döntés a 6/1998. BJE határozat. Ez a határozat tett pontot az azt megelőző változásban lévő ítélkezési gyakorlatra, és ez alapozta meg a hatályos bírói gyakorlatban fellehető büntetőjogi gondolkodást. Kiemelésre kerül több, a határozatok gyűjteményében szereplő bírósági döntés, elsősorban a közelmúltból, melyek megállapításaiból láthatóvá válik az, hogy a fent említett BJE nyomdokain hogyan stabilizálódott a bírói gyakorlat. Emellett arra is rá kell mutatni, hogy a bizonyítás eredményeképpen megállapított történeti tényállás döntő jelentőségű ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a megtévesztő sebességet, hiszen ezáltal könnyen a vádlottból sértett és a sértettből vádlott lehet.
A tanulmány végül kitér arra is, hogy olykor a jog világán kívüli tényezők is radikális változást idézhetnek elő az ítélkezésben, hiszen a technológiai fejlődés következtében olyan járművek (elektromos autók, elektromos rollerek) tömeges előfordulása várható a közúti közlekedésben, melyek más aspektusairól nem is beszélve, azok valódi sebességének felismerhetőségét tulajdonságaiknál fogva nagyban csökkentik. A közúti közlekedésben sokkal nagyobb figyelem válik szükségessé, hiszen a hang alapú érzékelés és észlelés szélsőségesen korlátozódik, de akár teljesen megszűnhet, és csak a látási viszonyok által jelentősen befolyásolt, szem általi érzékelés marad, ami megnehezíti a közlekedésben részt vevők mozgásának pontos meghatározását. A tanulmány kísérletet teszt arra, hogy körülhatárolja a megtévesztő sebesség megállapításának feltételeit, és céljának tekinti az erre épülő bírósági gyakorlat alapján igazolni, hogy a hatályos kúriai gyakorlat egységesnek tekinthető ebben a kérdésben.
A bűncselekmény a közlekedési bűncselekmények között található a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) Különös Részében, annak XXII. fejezetében, a törvény a 235. §-a szabályozza. A közúti baleset okozásának jogi tárgya komplex - a közúti veszélyeztetés bűntettével azonosan -, elsődlegesen a közúti közlekedés biztonságához, másodlagosan pedig a közúti közlekedésében részt vevő személyek (járművezetők, gyalogosok és utasok) életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.[2] A közúti baleset okozása egy alapesetet és három minősített esetet tartalmaz. Az alapeset megvalósulásához a közúti közlekedés szabályainak a megszegése szükséges, tehát a tettese csak speciális alany lehet. Ez azt jelenti, hogy az elkövetőnek a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt kell állnia, ilyenkor őt intraneusnak nevezzük.
A törvényi tényállás következő eleme, hogy a közúti közlekedési szabályszegés másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz. A másnak vagy másoknak fordulat azt jelenti, hogy a bűncselekmény rendbelisége nem függ a sértettek számától, nem létesül halmazat, hanem azt a tényállás törvényi egységbe foglalja. Tehát akár egy akár több ember sérelme következik be adott közúti közlekedési szabályszegés eredményeképpen, egy bűncselekmény valósul meg. A bűncselekményt nem valósítja meg, aki közlekedési szabályszegésével magának okoz legalább súlyos testi sérülést.
Mivel a bűncselekmény megvalósulásához eredmény bekövetkezése szükséges, ezért úgynevezett materiális (más néven eredmény-) bűncselekményről beszélünk.[3] Ekkor válik befejezetté a bűncselekmény. Már az alapeset megvalósulásához is súlyos eredményre van szükség, ha az okozott testi sérülés nem súlyos, szabálysértés valósul meg. A bűncselekmény - alapesetinél súlyosabb - testi sértő eredményt tartalmazó minősített esetei a személyi sérülés súlyosságától, illetve az érintett passzív alanyok számától függően kerültek meghatározásra, tehát minél
- 468/469 -
súlyosabb az eredmény vagy minél több embert érint (tipizált minősített eset), annál nagyobb büntetési tétellel rendeli büntetni a törvény.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a közlekedési szabály megszegése. A közúti baleset okozása esetén az alanyi oldal vizsgálata során vagy tisztán gondatlan bűnösséget vagy pedig vegyes bűnösséget találhatunk. A közúti közlekedési szabályszegés lehet szándékos és gondatlan is (gondatlanságon belül akár luxuria akár negligencia). A kifejtett magatartás oldaláról vizsgálva a bűncselekményt tevéssel és mulasztással, vagy ezek kombinációjával is elkövethető.
Kiemelendő, hogy az eredmény tekintetében az elkövetőnek csupán gondatlansága állapítható meg. Ha a bekövetkezett eredményre az elkövetőnek nem gondatlansága, hanem szándékossága terjed ki, akkor nem közlekedési, hanem más bűncselekmény, például súlyos testi sértés vagy emberölés vagy azok kísérlete valósul meg.
A közlekedési szabályszegés, mint említésre került, lehet szándékos is. A jelenlegi többségi álláspont szerint a szabályszegés szándékos volta önmagában vegyes bűnösséget nem eredményez. A vegyes bűnösségre jó példa lehet a halált okozó testi sértés mögött háttérbe szoruló, sértő eredménnyel is járó közúti veszélyeztetés. Kiemelendő azonban, hogy a durva szabályszegést - a Legfelsőbb Bíróság 56/2007. BK véleményében kifejtettek alapján - a büntetés kiszabása körében súlyosító körülményként lehet figyelembe venni, hozzátéve, hogy a BK véleményben kifejtettek a bíróságokra kötelező erővel nem bírnak, ellentétben a tanulmányban bemutatásra kerülő jogegységi határozattal és a bírósági határozatok tárában megjelent bírósági határozatokkal.
Intraneusnak nevezzük a közúti baleset okozása bűncselekmény szempontjából azt a természetes személyt, akire a közúti közlekedési szabályok vonatkoznak. A bűncselekmény alanya tehát olyan speciális alany, aki aktuálisan folytatott tevékenysége miatt a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll.[4] Jelen kontextusban extraneusnak azt nevezzük, aki a közlekedési szabályok hatálya alatt nem áll, de arra hatással van. Ezek a szerepek attól függően felcserélhetőek, hogy az adott közlekedési ágazat szabályainak hatása alatt álló személyként tartozik-e felelőséggel az adott személy a bekövetkezett eredményért, mely miatt az okozati láncolat helyes felállítása kulcsfontosságú lesz. Kiemelendő, hogy a közlekedési bűncselekménnyel az adott szabály hatálya alatt álló személy foglalkozási kvalitásánál fogva a foglakozás körében elkövetett bűncselekmény is konkuráló lehet. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a bűncselekmény elkövetője - a közlekedési bűncselekmények talaján maradva - ugyanazon cselekményével egy másik bűncselekményt is elkövessen. Például, ha a járművezető vasúti átjáróban okoz legalább súlyos eredménnyel járó balesetet, akkor ő intraneusa a közúti közlekedési szabályoknak, és bár extraneusa a vasúti közlekedési szabályoknak (mert példának okáért gépjárművezetőként vesz részt a közúti közlekedésben és nem vasutasként), mégis alaki heterogén halmazatban felel a közúti baleset okozása és a gondatlanságból elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűncselekményért is, mert egyik közlekedési ágazat keretében elkövetett szabályszegés egyszersmind a másik közlekedési ágazat biztonságát is érinti.[5] Ezenfelül bűnhalmazat létesülhet a közúti baleset gondatlan okozása és a segítségnyújtás elmulasztásának alap- vagy minősített esetének elkövetésével is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
